Pesti Napló, 1937. július (88. évfolyam, 146–172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

Csütörtöki PESTI NAPLÓ 1937 július 1 A maradékok leépített filléres árusítását folytatom Mosó crépe, Műselyem.. Strandanyag Dírncik­kelme Lenvászon, sima Lenvászon imprimé Organdi transparent, sím­a.. Organdi „ mintázott Imprimé crépe de Chine — Imprimé faháncs (crépon)...... Cloqué (színes) Nyersselyem chappe Imprimé hernyóselyem Shantung hernyóselyem ?-.39.től -.49-tól 1.95-tól­­.98-tól 1.25-tól 1.59-tól 1.39-től 2.45-tól 1.79-tól 1.98 tól 2.25-től 2.90 tól 3.90 től 3.95-től IGERŐ­K maradék- és divatáruházában Andrássy-itt a kincstár szükségleteinek fedezete, az államház­tartás egyensúlyának helyreállítása, az árak el­lenőrzése és a nemzeti gazdasági élet felélénkítése. A kamara Chautemps mellett A képviselőházban Chautemps miniszter­elnök kedd délután olvasta fel a kormánynyilat­kozatot. Utána javasolta, hogy a kormány álta­lános politikájára vonatkozó interpellációk vitá­ját későbbre halasszák s ezzel kapcsolatban fel­vetette a bizalmi kérdést. A kamara 393 szavazat­tal 142 ellen, bizalmat, szavazott a kormánynak. Ezután Bonnet pénzügyminiszter előterjesz­tette a rendkívüli felhatalmazásról szóló javasla­tot, amelyet a képviselőház a pénzügyi bizottság elé utalt. A szenátusban kedden Blum helyettes minisz­terelnöknek kellett volna felolvasnia a kormány nyilatkozatát, de a kormány és a szenátus között ellentétek merültek fel Lebas miniszternek a sze­nátust támadó beszéde miatt, mire Blum lemon­dott a nyilatkozat felolvasásáról. Végül is Sar­raut olvasta fel a kormány nyilatkozatát, majd berekesztették az ülést. A képviselőház pénzügyi bizottságában a pénzügyminiszter ismertette a kormány felhatal­mazásának javaslatát és az indítványt a bizottság 20 szavazattal 15 ellenében módosítás nélkül jóvá­hagyta. Hat képviselő tartózkodott a szavazástól. A képviselőház kedd este ült össze újra, hogy megvitassa a javaslatot. Az ülés előtt a szocialis­ták megállapodtak, hogy a­­ törvényjavaslatot egyhangúlag megszavazzák még akkor is, ha a kommunisták tartózkodnak a szavazástól. Bonnet pénzügyminiszter fontos intézkedéseket jelent be Bonnet pénzügyminiszter részletesen ismer­tette a pénzügyi helyzetet és a tervezett rend­szabályokat. Rámutatott arra, hogy a kincstár terhei a következők: költségvetési kiadások 8 mii­lliárd frank, a közületek előlegei ugyancsak 8 mil­liárd, az adósságok után esedékes összeg újabb 8 milliárd frank. Utalt arra, hogy az arany nagy­m mennyiségben távozik az országból. Hangsúlyozta, hogy "a kormány erőteljesen küzdeni fog a pénz­ügyi visszaélések ellen, de óvakodni fog, hogy olyan­­intézkedéseket hozzon, amelyek nyugtala­níthatnák a kistőkéseket. — A kormány semmiféle beadást nem vállal, — mondotta — ha nincsen rá fedezet. Csök­kenteni kell az állami kiadásokat, s a honvédelmi miniszter egyetért velem abban, hogy a hadügyi kiadások felett is szigorú ellenőrzést kell gyako­rolni. Ha a pénzügyi helyzet megjavul, maguktól visszatérnek a külföldre vándorolt tőkék. Közölte ezután, hogy a letéti pénztárból előle­get vesz fel az esedékessége fedezetére. Nagyobb előleget vesz igénybe a Francia Banktól, nehogy kénytelen legyen jövő januárig kölcsönhöz for­dulni. Kijelentette, hogy az országnak kerülnie kell minden önellátó rendszert, s fenn kell tarta­nia a devizák szabad forgalmát. Végül közölte, hogy módosítani kell az arany kiáramlásának megakadályozása céljából a valutatörvényt l­e kell törölni a törvényben megállapított alsó hatá­rokat. Rendkívüli felhatalmazást kap a kormány A képviselőház hajnalban fejezte be az álta­lános vitát, s rátért a törvényjavaslat egyetlen szakaszának részletes megvitatására. Ez a sza­kasz a következőképpen szól: A kormány felhatalmazást kap arra, hogy 1937 augusztus 31-ig államtanácsban megállapí­tott rendeletek útján megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyekre szükség van az állam­hitel elleni merényletek megtorlása, az üzérkedés leküzdése, a gazdasági talpraállítás, az árak el­lenőrzése, a költségvetési és kincstári egyensúly biztosítása céljából. A rendeletek a törvény ki­hirdetését követő három hónapon belül megerő­sítés céljából a képviselőház elé terjesztendők. Verekedés a kamarában A szavazás előtt viharos jelenetek játszódtak le. Az étteremben a kommunisták tettleg bántal­mazták Desm­ards grófot, aki semmirekelőknek nevezte őket. Mikor az ülést ismét megnyitották, Thorez kommunista vezér összeszólalkozott Fi­xier-Vignancourt képviselővel. A két képviselő egymásnak rohant és csak társaik akadályozták meg őket abban, hogy tettlegesen ne bántalmaz­zák egymást. Hajnali fél négy órakor került a sor a szavazásra és a kamara 380 szavazattal 228 ellen elfogadta a pénzügyi javaslatot. A szenátus is elfogadja a teljhatalmi javaslatot A szenátus ma délután nyugodt légkörben kezdte meg a teljhatalmi javaslat vitáját. A ja­vaslat sorsa már a szenátus pénzügyi bizottságá­ban eldőlt. Bonnet pénzügyminiszter őszinte sza­vaikkal tárta fel a helyzetet és ismertette a kor­mány szándékait. — A helyzet nagyon súlyos — mondotta. — Franciaország húsz év óta nem folyamodott olyan súlyos intézkedésekhez, amilyeneket a kormány most szándékozik megvalósítani. A bajokat csak úgy lehet orvosolni, ha az ország dolgozik és ha a kiadásokat a törvényes határok közé szorítjuk. Bonnet ezután megismételte a képviselőház­ban tegnap kifejtett érveit. — A frank eddigi árfolyamát nem lehet fenn­tartani. A kincstárnak ismét a Francia Bankhoz kell folyamodnia segítségért. Pénzünkkel egyidő­ben a béke és szabadság ügyét védelmezzük, — fűzte hozzá a pénzügyminiszter. Chautemps: »Nem leszek sem Kerenszki, sem Brüning" Bonnet beszéde után az ülést felfüggesztették. A szenátus szélsőbaloldali körei és a szocialista miniszterek súlyos nehezteléssel vették tudomásul, hogy a szenátus többsége a Blum-kormány pénz­ügyi politikáját élesen bíráló előadói jelentés utcai falragaszokon való kifüggesztését óhajtja. Blum sürgősen a szenátusba érkezett, a kínos helyzet el­simítása érdekében. Abel Gardey szenátor az ülés megnyitása után felszólalt s kérésére a tervet elej­tették. Ezután Chautemps miniszterelnök emelke­dett szólásra és a maga részéről szintén igyekezett elégtételt szolgáltatni Blumnak. A Paris Soir értesülése szerint a miniszter­elnök a következőket mondotta: — Nem leszek sem Kerenszki, sem Brüning. _ _ A pénzügyi bizottság nagy többséggel ma­gáévá tette a javaslatot. A szenátus délutáni ülésén Abel Gardey a meghatalmazási javaslatot elfogadásra ajánlotta-A főelőadó jelentését a szenátorok nagy többsége igen kedvezően fogadta. Gardey után Bonnet emelkedett szólásra, akinek beszéde után a fel­hatalmazási törvényt 167 szavazattal 82 ellenében elfogadták. A közvélemény :A közvélemény kényszerű beletörődéssel fo­gadja a kormány pénzügyi politikájának irányá­ban beállott hirtelen változást. Bonnetnek fel kellett áldozni a frankot — írja a Journal des Débats.­­ A pénzügyi helyzet ugyanis néhány nap óta hirtelen súlyosabbra fordult. Az üzérkedés alaposan dolgozott, a kincs­tár és a valutaszabályozó alap pénztára teljesen kiürült. Az arany kiözönlése június folyamán meghala­dta a nyolcmilliárdot. A Temps megállapítja, hogy a frank a jövő­ben teljesen elválik az aranyalaptól. Meg kell mentenünk a frankot. Nem kevésbé szükséges az is, hogy a jövőben valamennyi francia állampol­gár ismét egyenlővé váljék a francia törvény előtt. Szoros angol-francia-amerikai pénzügyi együttműködést jelentett be az angol alsóházban Simon kincstári kancellár London, június 30. Az alsóházban Attlee őrnagy, az ellenzéki munkáspárt vezére napirenden kívül kérdezte a kincstári kancellárt, nyilatkozhatik-e a francia kormány tegnap bejelentett pénzügyi intézke­déseiről . Sir John Simon kincstári kancellár. Általá­ban felismerik, hogy a frank helyzetének 1936 szeptemberében előidézett módosításával nem si­került teljesen helyreállítani maradandó egyen­súlyt Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia gazdasági rendszerei között, ami a három­oldalú devizaegyezmény fő célja volt. Értesülésem szerint a francia kormány által most tervbe vett intézkedés, amely a frank számára előírt felső és alsó arányhatárok megszüntetésével járna, ennek a helyzetnek módosítását célozná. A francia kor­mány azonban biztosított bennünket arról, hogy nem szándékozik d€vizaelőnyöket szerezni e­bből a módosításból és folytatni akarja a szoros együtt­működést az Egyesült Államok kormányával és az angol kormánnyal. Ugyanezt kívánja igen ha­tározottan az angol kormány is és ebből a célból szoros éritkezésben áll a francia pénzügyminisz­terrel és az Egyesült Államok kincstári államtit­kárával. Párizs, június 30. Párizsban remélik, hogy London és Washing­ton hozzájárul a háromhatalmi pénzügyi egyez­mények módosításához és támogatni fogja a fran­cia kormány pénzügyi erőfeszítéseit. A Paris Soir washingtoni jelentése szerint Morgethau pénzügy­miniszter és a francia pénzügyi attasé között tárg g­yalások folytak le. Időközben Washington és Indon pénzügyi kormányzatai sűrű telefonössze­köttetésben álltak egymással. Jól értesült körök­ben általában titoktartásba burkolóznak, de egy illetékes amerikai személyiség a lap tudósítója előtt a következőket mondotta: — Biztosíthatom önt, hogy Amerika a válság óráiban továbbra is teljes mértékben együttműkö­dik Franciaországgal és erkölcsi támogatásáról biztosítja a francia kormányt. A frank új aranytartalmának kérdése az államtanács előtt Párizs, június 30.) Az esti államtanácson Bonnet pénzügyminisz­ter Lebrun elnök elé terjesztette aláírásra­ azt a rendeletet, amely hatályon kívül helyezi az 1936 október 1-i törvény rendelkezéseit a frank arany­tartalmáról. Mint ismeretes, e törvény szerint 49 és 43 milligram közt mozoghat a frank arany­tartalma. A franknak új aranytartalmát később kiadandó államtanácsi rendelet állap­­ja meg. Hasonlóképpen államtanácsi rendelet állapítja meg a Francia Bank által kibocsátott bankjegyek aranyban való beváltásának feltételeit. Az arany­tartalom meghatározásáig a pénzkiegyenlítő alap feladata lesz, hogy szabályozza a frank és a kül­földi fizetőeszközök viszonyát. A második cikk jóváhagyja a pénzügyminiszter és a Francia Ban­k kormányzója közt létrejött szerződést, amelynek alapján a bank 15 milliárd frank előleget nyújthat az államnak. A harmadik cikk hatályon kívül helyezi a június 28-án a kereskedelmi hitelpapírok beváltására és más, aranyban vagy külföldi pénz­nemekben kifejezett kereskedelmi kötelezettségek teljesítésére engedett halasztást. ­ Dugulás és aranyeres bántalmak, különféle gyomor- és bélzavarok, máj- és lépduzzadás, a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gyakori fel­tolódása, hát- és derékfájás ellen a rég bevált ter­mészetes »Ferenc József« keserűvíz, kisebb ada­gokba elosztva, naponta többször bevéve, hatha­tós segítséget nyújt. Az orvosok ajánlják. Amerika kész résztvenni a nemzetközi kereskedelem talpraállításában és a valutaügyi kérdések megoldásában Nyilatkozat Van Zeeland és Roosevelt megbeszéléseiről Washington, június 30. Roosevelt elnök és Van Zeeland belga minisz­terelnök közös nyilatkozatot tett Észak-Amerika és Belgium kereskedelmi kapcsolatainak kölcsö­nös fejlesztéséről. Tanácskozásaik során szóba ke­rültek a gazdasági nehézségek is. E megbeszélés­ből kitűnt, hogy az Egyesült Államok készek résztvenni — a hagyományos amerikai politikai keretben — a nemzetközi kereskedelem talpraállí­tásának munkájában és a valutaügyi kérdések megoldásában, hajlandók továbbá közreműködni olyan egyezmény létrehozatalában, amely lehe­tővé teszi a fegyverkezési verseny terhének és veszélyének csökkentését. A nyilatkozat befejezé­sül hangoztatja annak szükségét, hogy a népeket békés szellemben neveljék, a békebiztosító szerző­déseket kiterjesszék és azokat híven megtartsák, végül olyan kereskedelmi politikát folytassanak, amely békés kereskedelmi érdekszálak­kal fűzi egymáshoz a nemzeteket. Van Zeland kedden délután repülőgépen Hull államtitkár kíséretében visszautazott Newyorkba. Van Zeeland belga miniszterelnök szerdán a Normandie gőzösön elhagyta Amerikát.

Next