Pesti Napló, 1937. október (88. évfolyam, 223–248. szám)

1937-10-31 / 248. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1937 október 28 81 A Váci utcában sem drágább .// rádióüzletében IV., Váci u. 23 Telefón: 181-255 „Koncert" Fenti készüléket készséggel !/­ bemutatja: Podmaniczky u. 39. Fióküzlet Rákóczi út 30. • Képes árjegyzék dijtalant . ÍM » Az összes 1938. évi típusok kaphatók Lengyel stúdió Budapest, VI., Teréz körút 38 Telefón I 116—739 Díjtalan bemutatás, kedvező­­ cserék. Készséggel bemutatja és ajánlja az alanti jó állapotban levő használt készülékeket is kir. udv. hangszergyár VII., Rákóczi út 60 Sternberg STANDARD 2 a P as.— 2avP 30.— 3 a P 33.— 2xd­ P 35.— stb. — Streitmann Károly, az egykor ünnepelt bécsi operetténekes, a Cigánybáró Barintay-szerepéne­k első alakítója Bécsben meghalt. Nyolcvanhárom éves volt. t Az 1957—38. évi szezonra londoni és párisi modellek után készült trátzita&M és köntös különlegességek november 8-ig kirakataiban, VI., Teréz körút 48* Gyászba borult szívvel és mélységes fájdalommal jelentjük, hogy a­ legjobb feleség, anya, testvér és hűséges rokon Fekete Sándorné ,Ill. Wachsler Margit családjának szentelt áldásos életének 50-ik és legboldogabb házassá­gának 30-ik évében, türelemmel viselt hosszú szenvedés után e hő 29-én elhalálozott Vasárnap, e hő 31-én déli 1 órakor kísérjük utolsó útjára a rákos­keresztúri szr. temetőben. Fekete Sándor férje, Klára leánya, testvérei és az egész rokonság. Szent-Györgyi Albert mint kultúrpolitikus Írta: Grósz Emil A magyar sajtó dicséretére szolgál, hogy Szent-Györgyi Albert tudományos munkájának jelentőségét korán felismerte s azt többízben méltányolta. A Nobel-díj elnyerése alkalmából pedig igazán tiszteletreméltó tájékozottsággal ismertette azokat a tudományos eredményeket, melyek a díj odaítélésekor elsősorban jöttek te­kintetbe. Ebben különben Szent-Györgyi egyéniségé­nek is van némi szerepe. Ő azon típusokhoz tar­tozik, mint amilyen Pasteur volt. Nem elzárkó­zott szobatudós, kinek tudományos eredményeit az emberiség csak későre tudja értékesíteni. Úgy, amint Pasteur laboratóriumi kutató mun­káját nyomon követte növényi, állati és emberi betegségek megelőzése és gyógyítása, úgy Szent-Györgyi kutatásainak eredményét a klinikák haladéktalanul értékesíteni tudták. Arról azon­ban eddig nem esett szó, hogy Szent-Györgyi mint kultúrpolitikus is nagyon is számottevő. A múlt év decemberében a felsőoktatásügyi kongresszuson tartott referátuma a legnagyobb figyelmet érdemli meg. Elődása­i a természettu­dományi képzés és laboratóriumi munka az egye­temi oktatásban« címet viselte. E referátumában a természettudomány fejlődéséről és jelentőségéről olyan klasszikus képet ad, hogy igazán kár, hogy nem az általános szakosztályban beszélt s csak egy kevésbé látogatott ülésen hangzott el. Amit az egyetem kettős céljáról, a tudomány művelésé­ről és a szakképzésről mondott, minden egyetemi tanteremben ki kellene függeszteni. A tanszéki segédszemélyzet kérdését előtérbe helyezte és valóságos drámai erővel hatott az a kijelentése, amit az állástalan diplomásokról tett. A jó taní­tás feltételeiről mondottak minden gondolkozóra mélységes benyomást tesznek. Igen érdekesek fej­tegetései azon szerepről, melyet a természettudo­mányok a filozófiában játszanak. A természettu­dományokat experimentális filozófiának nevezi. A természettudomány céljául a legmélyebb igaz­ságok, a legmélyebb bölcsesség az Isten megisme­rését tűzi ki, így, ha a természettudomány a ter­mészet törvényeit kutatja, úgy az isteni bölcses­séget próbálja megérteni, melynél mélyebb böl­csesség nincsen. A természettudomány nemcsak a legmélyebb morális princípium, hanem egyúttal az elmének legjobb élesítője, a nevelésnek, a gon­dolkozás tanításának legjobb módszere, mert le­het-e a bölcsességnek magasabb iskolája, mint az isteni bölcsesség, melynek útjait a természettu­domány van hivatva megvilágítani. Valóban en­nél magasabb szempontból a természettudomá­nyokat senki sem hirdette. Referátumában azon­ban a mindennapi élet szükségleteire is kiterjed­és a felsőoktatásügyi tanácsnak, mely hivatva van, hogy a kongresszus munkálataival foglal­kozzék, egyetlen előadás sem nyújtott alkalma­sabb alapot a tárgyalásra, mint Szent-Györgyi fejtegetései. Gróf Klebelsberg Kuno nagyon korán felis­merte Szent-Györgyi értékét é S a­z volt a szán­déka, hogy kultúrpolitikai terveinek megvalósítá­sára Szent-Györgyinek vezető szerepet juttasson. Máskép történt. Talán jobb is, hogy a laborató­riumban maradt, de őreá a jövőben épen a kul­túrpolitikai felfogása miatt nagy szerep vár. Ha­ber, a nagy fizikus és ugyancsak Nobel-díj nyer­tes, egy ízben magánbeszélgetés közben azt mon­dotta, hogy a tudós életében bizonyos korban a tudományos kutatást a nagy kultúrproblémák vitatása váltja fel. Szent-Györgyi ma még fiatal, laboratóriumi munkásságától még sokat várha­tunk, de el fog jönni az az idő, amidőn azokat a nagy kultúrpolitikai meggondolásokat, amelyeket részben az Orvosképzés folyóiratban, részben a felsőoktatásügyi kongresszuson kifejtett, megvaló­síthatja. Ez ugyan meglehetősen optimista felfo­gás, de utóvégre az alkotásnak téglája az opti­mizmus. Epehólyaghurutnál, epeköveknél, epehomoknál és sárgaságnál igyunk reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes »Ferenc József« keserű­ vizet kevés fúróvízzel keverve. Kérdezze meg or­vosát. Kibővítik az egyetemet Új épület a múzeumkörúti Trefort-kertben (Saját tudósítónktól.) A Tudományegyetem bölcsé­szeti kara roppant kellemetlen helyzetben van a múzeumkörúti épületekben, mert a túlzsúfoltság aka­dályozza a munkát. Több tanár szorul egy szobába és a tantermek közösek, a szemináriumi helyiségekben nem férnek el hallgatók. Ezen a kínos helyzeten akart segíteni a kultuszkormány, amikor elhatározta, hogy kibővíti az egyetemet. Hi­ltl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján új épület került a Trefort-kertbe. Már tető alatt van a kétemeletes ház és elkészült az egyik épületszárny részleges ráépítése is. Az új épület alagsorában négy nagy terem­ van, továbbá itt van a kazánház, a szén­raktár és két altiszti lakás. A földszinten tizenhárom, az első és második emeleten kilenc-kilenc helyiség van. Az első emeletről összekötő folyosó visz át a régi épü­letszárnyba, ahol két tantermet építettek rá a meglevő épületre. Természetesen minden emeleten mellékhelyi­ségek és folyosók épültek. Maga az építkezés előreláthatólag december 15-re készül el, akkor kezdik a belső munkálatokat. Ezek és a berendezés, terv szerint február végére készülnek el, úgyhogy március elsején költöznek be az új épületbe a tanárok és tavasszal már itt folyik majd a tanítás is. Az új épületbe kerülnek a nyelvészeti­ intézetek, az angol, francia, olasz és román intézetek, idejön a tanár­képző- és tanárvizsgáló intézet és itt lesznek a nyelvé­szeti szemináriumok is. Az alagsor hatalmas termében helyezik majd el a paleontológiai múzeumot is, de át­menetileg az egyetem földrengéstani obszervatóriumá­nak tisztviselői kapnak itt ideiglenes helyet, mert ezek eddig egy bérházban voltak elhelyezve, ezt a lakást azonban felmondta a kultuszminisztérium és amíg más helyiség nem kerül számukra, itt helyezik el őket. Az obszervatórium műszerei a Nemzeti Múzeum pincéjében maradnak egyelőre. Ha az obszervatóriumot már elhe­lyezték, akkor rendezik majd be a paleontológiai mú­zeumot. A semlegességi bizottság elfogadta az angol terv kilenc pontját London, október 30. A be nemavatkozási bizottság em­léki albizottságának pénteki ülésén Majszkijullus Ribbentrop német kiküldőit szólalt fe), ízlésen támadta a szovjet kiküldött magatartá­sit és kijelentette, hogy a Szovjet" állásfoglalása komo­lyan veszélyezteti a be nem avatkozási bizottság munkáját és ezenfelül veszélyes az európai helyzet további kiala­kulására is. — Remélem — fejezte be beszédét Ribbentrop — a szovjet kormány rövidesen megváltoztatja álláspontját, mert egyébként végzetes helyzet állna be. Plymouth elnök kijelentette, hogy véleménye sze­rint Szovjetoroszország nem akarja megakadályozni a bizottság további munkáját ,és azért maradt távol a szavazástól, hogy a bizottság egyhangú határozatot hoz­hasson és ezáltal folytathassa tanácskozásait. Plymouth álláspontját támogatta Corbin francia nagykövet is.­­Grandi olasz nagykövet hangoztatta, hogy a szovjet magatartása igen súlyos helyzetet teremtett. A belga, a cseh és a svéd­ megbízott bejelentette, hogy kormá­nyaik hozzájárulnak a határozati javaslathoz. Az elnök ismertette az angol kormány álláspontját, amely­ szerint a bizottság lépjen azonnal, összeköttetésbe mindkét spa­nyol kormánnyal és hívják össze a semlegességi bizott­ság teljes ü­lését. A német és az olasz megbízott azt válaszolta, hogy előbb meg kell tárgyalniuk ezt a kér­dést kormányaikkal. Az albizottság üléséről késő éjszaka kiadott hivata­­­los közlemény szerint a megbízottak megegyeztek ab­ban, hogy elfogadják a július 14-i angol terv kilenc pontját, amelyek az önkéntesek visszahívására, a had­viselő jog megadására és az ellenőrzésre, vonatkoznak, azzal a toldással, hogy az ellenőrzést alég hatályosabbá kell tenni. Az angol, a belga, a francia, a svéd és a cseh megbízott bejelentette, hogy kormányaik minden fenntartás nélkül elfogadják ezt a határozati javaslatot. A portugál megbízott szintén csatlakozott a javaslathoz. A határozati javaslatot a megbízottak eljuttatják kor­mányaikhoz és az albizottság legközelebbi keddi ülésén adják meg a választ. Wózner Ignác úgy a maga, mint családja és rokonai nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy a legjobb feleség, anya, nagyanya, testvér és rokon Wózner Ignácné szül. Stucklik Gizella hosszas szenvedés után életének 61-ik, házas­ságának 41-ik évében elhúnyt Drága halottunkat e hó 31-én, vasárnap d. u. fél 3 órakor temetjük a rákoskeresztúri temető halottasházából. Emlékét szeretettel fogjuk megőrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék