Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)

1938-04-17 / 87. szám

10 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1938 április 17 A magyar zsidóság tiltakozása A magyarországi izraeliták országos irodája a »zsidótörvényének nevezett javaslat, valamint indokolásának megjelenése alkalmából elenged­hetetlen kötelességének tartja a következő nyi­latkozat közzétételét: — A »zsidótörvén­yjavaslat« azzal a ténnyel, hogy megkülönböztetést tesz zsidó vallású és más­vallású magyar polgárok között, súlyosan meg­sérti a magyar alkotmányban gyökerező jog­egyenlőség elvét, melyet a magyar törvényhozás a legnagyobb magyar államférfiak, Deák, Andrássy, Eötvös kezdeményezésére iktatott tör­vénybe. Ez a törvény, — az 1867 :X­VII. t.-c. — ki­mondja, hogy: »az ország izraelita lakosai a ke­resztény lakosokkal minden polgári és politikai j°g gyakorlására egyenlően jogosítottaknak nyil­váníttatnak, minden ezzel ellenkező törvény, szo­kás, vagy rendelet pe­dig ezennel megszűnik«.­­ Az ország zsidó vallású lakossága e tör­vény áldásos következményeként jogot nyert arra, hogy a nemzeti munka minden terén és vo­nalán képességeit szabadon érvényesíthesse, ezt a jogát pedig mindenkor azzal a kötelességtudattal gyakorolta, hogy az önmaga boldogulásával együtt a nemzet javát minél eredményesebben szolgálhassa. Nem lévén tilalmazva a magyar zsidóság számára a munkának semmiféle terü­lete, nincs joga senkinek bűnéül felróni azt, hogy a magyar zsidóság a gazdasági pályákon, ame­lyektől — a javaslat indokolásának megállapítá­sai szerint is — az ország lakosainak más vallású rétegei idegenkedtek, nagyobb számban helyezke­dett el, aminthogy nem vonhatja kétségbe senki azt sem, hogy a magyar ipari, kereskedelmi és hitelélet legfontosabb területei nélkülük kellő megmunkálás nélkül maradtak volna. De nincs joga senkinek bűnéül felróni a hazai zsidóság­nak azt sem, hogy a szellemi pályák minden vo­nalán ugyancsak nemes igyekezettel állította leg­jobb tudását a munkába, híven szolgálva e téren is az ország érdekeit, a magyar népjólétet és a nemzeti kultúrát.­­ Erkölcsi és anyagi létünkben támad meg tehát bennünket a kormány törvényjavaslata, amely a hazai zsidóságot százalékszámok korlá­tai közé akarja szorítani. Mégis, amíg a törvény­javaslatnak csupán tételes rendelkezései állottak előttün­k, tartózkodtunk attól, hogy mint hitfele­kezet állást foglaljunk az ellen a súlyos sérelem ellen, amelyet a jogegyenlőség és az állampolgári szabadságok korlátozása jelent és amely sérelmek ellen a törvényes küzdelmet felvenni az alkotmá­nyos tényezőknek feladata és kötelessége. Biza­lommal eltelten vártuk és hisszük is, hogy a ma­gyar törvényhozás és a magyar társadalom nem fogja engedni a polgári jogok egyenlőségének s a munka szabadságának ezt a méltatlan korláto­zását. Ebben a bizalomban vallásfelekezetünk ed­dig nem szólalt meg. Most azonban, amikor a jog­csorbító törvényjavaslat indokolása megjelent és amikor ez az indokolás már magát az izraelita vallásfelekezetet állítja szembe a nemzettel, nem hallgathatunk tovább és fel kell emelnünk tilta­kozó szavunkat vallásunk e megbélyegzése ellen.­­ Azt mondja a magyar zsidóságról a tör­vényjavaslat indokolása, hogy: »­a lakosságnak ez a rétege jelentős többségében nem érezte át a nemzet történeti hagyományait, ezek reá nézve nem jelentették ugyanazt az értéket, mint a lakos­ságnak többi, különösen autochton rétegeire.« Azt mondja továbbá a törvényjavaslat indokolása, h­ogy: »a magyar szellemiségnek aligha lehetnek aggálytalan kifejezői a zsidóságnak azok az ele­mei, amelyek a magyarságnak csak külső voná­sait vették fel, de nem eresztettek még gyökeret több nemzedékkel a magyar talajban.« És mind­ezek tetejébe azt állapítja meg a törvényjavaslat indokolása, hogy azok a zsidók, akik 1919 augusz­tus elseje előtt tértek át valamelyik keresztény vallásra, »­ezzel a magyarság többi rétegeihez való idomulásuknak a tanújelét adták«. — Tiltakozunk zsidó vallásfelekezetünknek oly beállítása ellen, mintha e valláshoz való tar­tozás ellentétben állhatna a nemzet történeti hagyományainak hű követésével és mintha e hagyományok nem jelentenék ugyanazt az érté­ket a zsidó vallású magyarokra, mint a többi ma­gyarra nézve. Tiltakozunk a zsidó vallásfelekezet kötelékébe való tartozásnak oly beállítása ellen, mintha ez a magyarság szelleméhez való ido­mulást bármiképpen befolyásolhatná. És külön is tiltakozunk az ellen, hogy a felekezetelhagyást a magyarsághoz való idomulásnak minősíthessék s így a hithűséget a nemzethűséggel szembeállít­hassák. — A törvényjavaslat indokolása ezzel a meg­állapítással immár magát a zsidó vallásfeleke­zetet helyezi a nemzet fóruma előtt a vádlottak padjára és több mint négyszázezer hitéhez hű zsidó vallású magyar állampolgárt bánt meg leg­szentebb nemzethű érzéseiben. — Ezt a méltatlan, igazságtalan és a tények­nek meg nem felelő beállítást ünnepélyesen visz­szautasítjuk és tiltakozunk az ellen, hogy a val­láshoz való ragaszkodás miatt bárkit is állam­polgári törvényes jogaiból kizárni, vagy azokban korlátozni lehessen. A felthűségnek ily megbélyeg­zése ellen apellálunk elsősorban Magyarország Főméltóságú Kormányzójához, akinek igazság­szeretete, törvénytisztelete és magas erkölcsi fel­fogása iránt az ország minden polgára hódolatos tisztelettel van eltelve. Apellálunk a magyar országgyűlés mindkét házához, amelynek dicső elődje a jogegyenlőséget és a vallásszabadságot a magyar törvénytárba iktatta és amely országgyű­lésnek mai két háza nem semmisítheti meg az emberiesség megszentelt jogelveit. Apellálunk a magyar keresztény társadalomhoz, amelynek tag­jaival együtt nőttünk fel és együtt küzdöttünk korunk megpróbáltatásai közepett a polgári élet küzdőterein épúgy, mint a világháború vérmeze­jén és amelynek tagjaival együtt igyekeztünk az összeomlás romjaiból az országot újjáépíteni: ne engedjék, hogy a jogegyenlőség és a vallásszabad­ság nagy gondolatát, amelyért annyi századon át nemzedékek küzdöttek és véreztek, hangzatos jel­szavakkal felkavart áramlatok elsodorfh­assák. De apellálunk hazánk összes vallásfelekezeteinek egyházfőihez: emeljék fel tiltakozó szavukat a hit­hűség és nemzethűség szembeállítása ellen s ne engedjék, hogy az egy Isten hitéhez való hűséges ragaszkodás bárkit is hátránnyal sujtíttasson. — Hirdetjük és valljuk, hogy hitünkben hű zsidók, érzésünkben hű magyarok vagyunk és maradunk! Trianon átka alatt épúgy szenvedve, mint polgártársaink valamennyien, a mi törek­véseinket is csak a nemzet nagy céljai vezetik és amiként a múltban mindenkor, azonképpen most is áldozatkészségünk végső megfeszítésével aka­runk és fogunk részt venni az újonnan meginduló nemzetmentő munkában, szembeszállva bármely oldalról jövő minden kísérlettel, amely azt meg­zavarni próbálná. Rákóczi, Kossuth, Vörösmarty, Petőfi, Jókai és Arany szelleme lebeg nemzeti ideálként mielőttünk is. Elődeink munkája, verej­téke és vére, őseinknek Nagy-Magyarországon szerte domboruló sírhantjai teszik számunkra is szentté a hazai földet és ugyanazokkal a szavak­kal, amelyekkel másfél évszázaddal ezelőtt a ha­zai zsidóság akkori vezetői írtak fel az akkori országgyűléshez, fordulunk mi is ma a nemzeti közvéleményhez:­­ »Nincs a földkerekségen Magyarországon kívül más hazánk, nincs más oltalmunk, mint a haza törvényei, nincs más menedékünk, mint az emberiség ama kötelességei, melyekkel ember ember iránt kivétel nélkül tartozik!« 4 Mátyásföldi házhelyparcellázási iroda 1000 villatelek, 10-20 pengő havi részlet 150 ri­sies telek ára 815-1200 pesg . József körút 22 Telefon: 133-143 Az udvarban. Irodai óra kedd, péntek 3—5 óráig Szenvedő beteg asszonyok gyakran már egy kis pohár természetes »Ferenc József« keserűvíz­zel is nagyon könnyű, lágy bélkiürülést érhet­nek el, ami igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. Kérdezze meg orvosát. Drákói szigorúságú rendtörvény lépett életbe Romániában Bukarest, április 16. A román hivatalos lap pénteki száma közölte az állam rendjének védelmét biztosító törvé­ny szövegét. A törvény eltilt mindennemű propagan­dát, mely az államforma megváltoztatására, a magántulajdon újrafelosztására, adómentességre, osztályharcra s az állam által el nem ismert val­lási elméletek terjesztésére irányul, minden poli­tikai propagandát templomokban vagy iskolák­ban. Tilos a törvényellenes célokból rendezett tün­tetésekben vagy utcai felvonulásokban való rész­vétel. Tilos bárminő formában közvetlenül vagy közvetve külföldi pénz, vagy anyagi javak elfo­gadása törvényellenes célok szolgálatában. Tilo­sak a titkos társaságok és szervezetek. Minden olyan egyénnek, aki valamely formában az ál­­lamtól kap jövedelmet, tilos csatlakozni politikai mozgalmakhoz, vagy résztvenni politikai tünte­tésekben. Ez a tilalom vonatkozik az egyetemi hallgatókra és a tanulókra is. Tiltott társaságo­­­kat anyagi támogatásban részesítő kereskedelmi vállalatok bírságot fizetnek, vezető személyisé­geik pedig bírságon felül elzárással is büntet­hetők. Kényszertartózkodási helyre utasítható min­den olyan egyén, aki a jelen törvényben tiltott tevékenységével veszélyeztet­heti az állambizton­ságot. A kényszertartózkodás 6—12 hónapig ter­jedhet és a minisztertanácsnak ilyen határozata, mint hatósági eljárás ellen semmiféle kártalaní­tási igény nem érvényesíthető. Jogi személyként szereplő­­egyesületek tagjait csak a miniszter­tanács hatalmazhatja fel egyenruha viselésére. Az igazságszolgáltatás hatásköre a polgári bíró­ságokra hárul, kivéve az ostromállapotos terüle­teket, ahol a katonai bíróságok illetékesek. Benes : „Nincs béke igazság nélkül!" A cseh köztársasági elnök a helyzet komolyságáról beszél Prága, április 16. A cseh Vöröskereszt nagyszombaton a kép­viselőházban tartott húsvéti békeünnepén Benes köztársasági elnök is felszólalt. Beszédében há­romnapi Tretiga Deit hirdetett, amely alatt szü­netelnie kell minden politikai, társadalmi és nem­zetiségi viszálykodásnak. Hivatkozva a cseh állam címerének jelmondatára: »Az igazság győzi., Be­nes hangsúlyozta, hogy nincs béke igazság nélkül és nincs igazság béke nélkül. A jelmondat annyit jelent, hogy az igazságot tettekkel is meg kell védeni. A középeurópai helyzet ismertetése után Benes elnök felvetette azt a kérdést, várjon a nemzetközi politika, feszültsége előidéz-e új euró­pai vagy világháborút. — Nem hányok szemet a helyzet komolysága előtt, — mondotta —, nem akarok megnyugtató szavakat hangoztatni, vagy hivatalos optimizmust terjeszteni. Minden felelős államférfinak látnia kell a helyzet komolyságát és ennek megfelelően kell irányítani hazáját. Csehország is meg akarja, védeni magát a vesze­delmektől és ezért készen áll minden eshetőségre. Őszintén kívánjuk " békét és semmiféle gátat nem emelünk a megegyezés elé. Hiszünk abban, hogy lehetséges a megegyezés Csehország és Német­ország köz­t". " — Míg más államokban — folytatta Benes — politikai és alkotmány­válságok merültek fel, ná­lunk a nemzetiségek kérdése merült fel, holott mi már eddig is másoknál jóval szabadelvűbben ke­zeltük ezt a kérdést. A nálunk felmerült különle­ges kérdés megoldása annyit jelent, mint köteles­ségszerűen hozzájárulni az európai békéhez. Itt nem csupán régi nemzetiségi viszályról van szó, nem csupán a csehek és németek lélektani félre­értésének, vagy helyi jellegű politikai viszályko­dásának kiküszöböléséről, hanem sokkal többről van szó. Csehország mindenekelőtt rendíthetetlen hűséggel kitart a demokratikus európai irányzat mellett és nem csupán méltányosan akarja meg­oldani a nemzetiségek helyi jellegű­ kérdéseit, ha­nem mindenekelőtt ezen az úton akar hozzájárulni az erkölcsi, politikai és szociális válság megoldá­sához, amely válságnak ma egész Európa zsákmá­nyává lett és hozzá akar járulni Európa általános békéjének megóvásához is. Sem az országon belül, sem az ország határain semmi olyan nem fog tör­ténni különben, ami felboríthatná, vagy súlyo­sabbá tehetné Csehország nemzet­közi kapcsolatait, vagy belső politikájának fejlődését.

Next