Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)
1938-04-17 / 87. szám
10 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1938 április 17 A magyar zsidóság tiltakozása A magyarországi izraeliták országos irodája a »zsidótörvényének nevezett javaslat, valamint indokolásának megjelenése alkalmából elengedhetetlen kötelességének tartja a következő nyilatkozat közzétételét: — A »zsidótörvényjavaslat« azzal a ténnyel, hogy megkülönböztetést tesz zsidó vallású és másvallású magyar polgárok között, súlyosan megsérti a magyar alkotmányban gyökerező jogegyenlőség elvét, melyet a magyar törvényhozás a legnagyobb magyar államférfiak, Deák, Andrássy, Eötvös kezdeményezésére iktatott törvénybe. Ez a törvény, — az 1867 :XVII. t.-c. — kimondja, hogy: »az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai j°g gyakorlására egyenlően jogosítottaknak nyilváníttatnak, minden ezzel ellenkező törvény, szokás, vagy rendelet pedig ezennel megszűnik«. Az ország zsidó vallású lakossága e törvény áldásos következményeként jogot nyert arra, hogy a nemzeti munka minden terén és vonalán képességeit szabadon érvényesíthesse, ezt a jogát pedig mindenkor azzal a kötelességtudattal gyakorolta, hogy az önmaga boldogulásával együtt a nemzet javát minél eredményesebben szolgálhassa. Nem lévén tilalmazva a magyar zsidóság számára a munkának semmiféle területe, nincs joga senkinek bűnéül felróni azt, hogy a magyar zsidóság a gazdasági pályákon, amelyektől — a javaslat indokolásának megállapításai szerint is — az ország lakosainak más vallású rétegei idegenkedtek, nagyobb számban helyezkedett el, aminthogy nem vonhatja kétségbe senki azt sem, hogy a magyar ipari, kereskedelmi és hitelélet legfontosabb területei nélkülük kellő megmunkálás nélkül maradtak volna. De nincs joga senkinek bűnéül felróni a hazai zsidóságnak azt sem, hogy a szellemi pályák minden vonalán ugyancsak nemes igyekezettel állította legjobb tudását a munkába, híven szolgálva e téren is az ország érdekeit, a magyar népjólétet és a nemzeti kultúrát. Erkölcsi és anyagi létünkben támad meg tehát bennünket a kormány törvényjavaslata, amely a hazai zsidóságot százalékszámok korlátai közé akarja szorítani. Mégis, amíg a törvényjavaslatnak csupán tételes rendelkezései állottak előttünk, tartózkodtunk attól, hogy mint hitfelekezet állást foglaljunk az ellen a súlyos sérelem ellen, amelyet a jogegyenlőség és az állampolgári szabadságok korlátozása jelent és amely sérelmek ellen a törvényes küzdelmet felvenni az alkotmányos tényezőknek feladata és kötelessége. Bizalommal eltelten vártuk és hisszük is, hogy a magyar törvényhozás és a magyar társadalom nem fogja engedni a polgári jogok egyenlőségének s a munka szabadságának ezt a méltatlan korlátozását. Ebben a bizalomban vallásfelekezetünk eddig nem szólalt meg. Most azonban, amikor a jogcsorbító törvényjavaslat indokolása megjelent és amikor ez az indokolás már magát az izraelita vallásfelekezetet állítja szembe a nemzettel, nem hallgathatunk tovább és fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat vallásunk e megbélyegzése ellen. Azt mondja a magyar zsidóságról a törvényjavaslat indokolása, hogy: »a lakosságnak ez a rétege jelentős többségében nem érezte át a nemzet történeti hagyományait, ezek reá nézve nem jelentették ugyanazt az értéket, mint a lakosságnak többi, különösen autochton rétegeire.« Azt mondja továbbá a törvényjavaslat indokolása, hogy: »a magyar szellemiségnek aligha lehetnek aggálytalan kifejezői a zsidóságnak azok az elemei, amelyek a magyarságnak csak külső vonásait vették fel, de nem eresztettek még gyökeret több nemzedékkel a magyar talajban.« És mindezek tetejébe azt állapítja meg a törvényjavaslat indokolása, hogy azok a zsidók, akik 1919 augusztus elseje előtt tértek át valamelyik keresztény vallásra, »ezzel a magyarság többi rétegeihez való idomulásuknak a tanújelét adták«. — Tiltakozunk zsidó vallásfelekezetünknek oly beállítása ellen, mintha e valláshoz való tartozás ellentétben állhatna a nemzet történeti hagyományainak hű követésével és mintha e hagyományok nem jelentenék ugyanazt az értéket a zsidó vallású magyarokra, mint a többi magyarra nézve. Tiltakozunk a zsidó vallásfelekezet kötelékébe való tartozásnak oly beállítása ellen, mintha ez a magyarság szelleméhez való idomulást bármiképpen befolyásolhatná. És külön is tiltakozunk az ellen, hogy a felekezetelhagyást a magyarsághoz való idomulásnak minősíthessék s így a hithűséget a nemzethűséggel szembeállíthassák. — A törvényjavaslat indokolása ezzel a megállapítással immár magát a zsidó vallásfelekezetet helyezi a nemzet fóruma előtt a vádlottak padjára és több mint négyszázezer hitéhez hű zsidó vallású magyar állampolgárt bánt meg legszentebb nemzethű érzéseiben. — Ezt a méltatlan, igazságtalan és a tényeknek meg nem felelő beállítást ünnepélyesen viszszautasítjuk és tiltakozunk az ellen, hogy a valláshoz való ragaszkodás miatt bárkit is állampolgári törvényes jogaiból kizárni, vagy azokban korlátozni lehessen. A felthűségnek ily megbélyegzése ellen apellálunk elsősorban Magyarország Főméltóságú Kormányzójához, akinek igazságszeretete, törvénytisztelete és magas erkölcsi felfogása iránt az ország minden polgára hódolatos tisztelettel van eltelve. Apellálunk a magyar országgyűlés mindkét házához, amelynek dicső elődje a jogegyenlőséget és a vallásszabadságot a magyar törvénytárba iktatta és amely országgyűlésnek mai két háza nem semmisítheti meg az emberiesség megszentelt jogelveit. Apellálunk a magyar keresztény társadalomhoz, amelynek tagjaival együtt nőttünk fel és együtt küzdöttünk korunk megpróbáltatásai közepett a polgári élet küzdőterein épúgy, mint a világháború vérmezején és amelynek tagjaival együtt igyekeztünk az összeomlás romjaiból az országot újjáépíteni: ne engedjék, hogy a jogegyenlőség és a vallásszabadság nagy gondolatát, amelyért annyi századon át nemzedékek küzdöttek és véreztek, hangzatos jelszavakkal felkavart áramlatok elsodorfhassák. De apellálunk hazánk összes vallásfelekezeteinek egyházfőihez: emeljék fel tiltakozó szavukat a hithűség és nemzethűség szembeállítása ellen s ne engedjék, hogy az egy Isten hitéhez való hűséges ragaszkodás bárkit is hátránnyal sujtíttasson. — Hirdetjük és valljuk, hogy hitünkben hű zsidók, érzésünkben hű magyarok vagyunk és maradunk! Trianon átka alatt épúgy szenvedve, mint polgártársaink valamennyien, a mi törekvéseinket is csak a nemzet nagy céljai vezetik és amiként a múltban mindenkor, azonképpen most is áldozatkészségünk végső megfeszítésével akarunk és fogunk részt venni az újonnan meginduló nemzetmentő munkában, szembeszállva bármely oldalról jövő minden kísérlettel, amely azt megzavarni próbálná. Rákóczi, Kossuth, Vörösmarty, Petőfi, Jókai és Arany szelleme lebeg nemzeti ideálként mielőttünk is. Elődeink munkája, verejtéke és vére, őseinknek Nagy-Magyarországon szerte domboruló sírhantjai teszik számunkra is szentté a hazai földet és ugyanazokkal a szavakkal, amelyekkel másfél évszázaddal ezelőtt a hazai zsidóság akkori vezetői írtak fel az akkori országgyűléshez, fordulunk mi is ma a nemzeti közvéleményhez: »Nincs a földkerekségen Magyarországon kívül más hazánk, nincs más oltalmunk, mint a haza törvényei, nincs más menedékünk, mint az emberiség ama kötelességei, melyekkel ember ember iránt kivétel nélkül tartozik!« 4 Mátyásföldi házhelyparcellázási iroda 1000 villatelek, 10-20 pengő havi részlet 150 risies telek ára 815-1200 pesg . József körút 22 Telefon: 133-143 Az udvarban. Irodai óra kedd, péntek 3—5 óráig Szenvedő beteg asszonyok gyakran már egy kis pohár természetes »Ferenc József« keserűvízzel is nagyon könnyű, lágy bélkiürülést érhetnek el, ami igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. Kérdezze meg orvosát. Drákói szigorúságú rendtörvény lépett életbe Romániában Bukarest, április 16. A román hivatalos lap pénteki száma közölte az állam rendjének védelmét biztosító törvény szövegét. A törvény eltilt mindennemű propagandát, mely az államforma megváltoztatására, a magántulajdon újrafelosztására, adómentességre, osztályharcra s az állam által el nem ismert vallási elméletek terjesztésére irányul, minden politikai propagandát templomokban vagy iskolákban. Tilos a törvényellenes célokból rendezett tüntetésekben vagy utcai felvonulásokban való részvétel. Tilos bárminő formában közvetlenül vagy közvetve külföldi pénz, vagy anyagi javak elfogadása törvényellenes célok szolgálatában. Tilosak a titkos társaságok és szervezetek. Minden olyan egyénnek, aki valamely formában az államtól kap jövedelmet, tilos csatlakozni politikai mozgalmakhoz, vagy résztvenni politikai tüntetésekben. Ez a tilalom vonatkozik az egyetemi hallgatókra és a tanulókra is. Tiltott társaságokat anyagi támogatásban részesítő kereskedelmi vállalatok bírságot fizetnek, vezető személyiségeik pedig bírságon felül elzárással is büntethetők. Kényszertartózkodási helyre utasítható minden olyan egyén, aki a jelen törvényben tiltott tevékenységével veszélyeztetheti az állambiztonságot. A kényszertartózkodás 6—12 hónapig terjedhet és a minisztertanácsnak ilyen határozata, mint hatósági eljárás ellen semmiféle kártalanítási igény nem érvényesíthető. Jogi személyként szereplőegyesületek tagjait csak a minisztertanács hatalmazhatja fel egyenruha viselésére. Az igazságszolgáltatás hatásköre a polgári bíróságokra hárul, kivéve az ostromállapotos területeket, ahol a katonai bíróságok illetékesek. Benes : „Nincs béke igazság nélkül!" A cseh köztársasági elnök a helyzet komolyságáról beszél Prága, április 16. A cseh Vöröskereszt nagyszombaton a képviselőházban tartott húsvéti békeünnepén Benes köztársasági elnök is felszólalt. Beszédében háromnapi Tretiga Deit hirdetett, amely alatt szünetelnie kell minden politikai, társadalmi és nemzetiségi viszálykodásnak. Hivatkozva a cseh állam címerének jelmondatára: »Az igazság győzi., Benes hangsúlyozta, hogy nincs béke igazság nélkül és nincs igazság béke nélkül. A jelmondat annyit jelent, hogy az igazságot tettekkel is meg kell védeni. A középeurópai helyzet ismertetése után Benes elnök felvetette azt a kérdést, várjon a nemzetközi politika, feszültsége előidéz-e új európai vagy világháborút. — Nem hányok szemet a helyzet komolysága előtt, — mondotta —, nem akarok megnyugtató szavakat hangoztatni, vagy hivatalos optimizmust terjeszteni. Minden felelős államférfinak látnia kell a helyzet komolyságát és ennek megfelelően kell irányítani hazáját. Csehország is meg akarja, védeni magát a veszedelmektől és ezért készen áll minden eshetőségre. Őszintén kívánjuk " békét és semmiféle gátat nem emelünk a megegyezés elé. Hiszünk abban, hogy lehetséges a megegyezés Csehország és Németország közt". " — Míg más államokban — folytatta Benes — politikai és alkotmányválságok merültek fel, nálunk a nemzetiségek kérdése merült fel, holott mi már eddig is másoknál jóval szabadelvűbben kezeltük ezt a kérdést. A nálunk felmerült különleges kérdés megoldása annyit jelent, mint kötelességszerűen hozzájárulni az európai békéhez. Itt nem csupán régi nemzetiségi viszályról van szó, nem csupán a csehek és németek lélektani félreértésének, vagy helyi jellegű politikai viszálykodásának kiküszöböléséről, hanem sokkal többről van szó. Csehország mindenekelőtt rendíthetetlen hűséggel kitart a demokratikus európai irányzat mellett és nem csupán méltányosan akarja megoldani a nemzetiségek helyi jellegű kérdéseit, hanem mindenekelőtt ezen az úton akar hozzájárulni az erkölcsi, politikai és szociális válság megoldásához, amely válságnak ma egész Európa zsákmányává lett és hozzá akar járulni Európa általános békéjének megóvásához is. Sem az országon belül, sem az ország határain semmi olyan nem fog történni különben, ami felboríthatná, vagy súlyosabbá tehetné Csehország nemzetközi kapcsolatait, vagy belső politikájának fejlődését.