Pesti Napló, 1938. május (89. évfolyam, 98–120. szám)
1938-05-24 / 117. szám
Kedd Nők gyakran szenvednek fáradtság miatt migrainben és ideges gyengeségben. Ilyenkor Kobona segít Az ember olyan lesz, mintha újjászületne, fizikában'Miej PESTI NAPLÓ 1931 május 240 /.A Vitézi Rend egyik legfontosabb hivatása, hogy szembeszálljon minden olyan kísérlettel, amely az ország nyugalmát és a nemzet újjáépítő munkáját megzavarni kívánná" 1908 vitézt avatott a kormányzó Székesfehérvárott, közöttük Imrédy Béla miniszterelnököt Székesfehérvár, május 23. A Szent István jubileumi év alkalmából az idei vitézi avatást Székesfehérvárott, az ősi koronázó városban tartotta Horthy Miklós kormányzó. A város ebből az alkalomból ünnepi díszt öltött. A kormányzó és felesége, valamint két fiuk V.10 órakor különvonaton érkezett Székesfehérvárra. Az ünnepélyes fogadás után a kormányzói pár és kísérete, valamint a fogadásukra megjelent előkelőségek a vitézi avatás színhelyére, a székesegyház romkertjébe hajtattak. Az útvonalat sűrű sorokban töltötte meg a közönség, amely szűnni nem akaró ünneplésben részesítette a kormányzói párt. Az ünnepség Husz István és Soltész Elemér tábori püspökök imájával kezdődött. Ezután a kormányzó, mint a vitézek főkapitánya, a következő szózatot intézte az avatandókhoz: A kormányzó beszéde Vitézek! Első nagy királyunk országépítő egyéniségének emlékére Szent István ősi városában gyűltünk ma össze. A történelem levegője árad felénk ezen a helyen és tanít bennünket a dicső magyar iduk tiszteletére. Ennnek a magyar múltnak egyik legnemesebb hagyománya és a magyarság fennmaradásának egyik legbiztosabb záloga a férfierények tisztelete és a kötelességteljesítés megbecsülése. Fajunk jellemének e két alapvonása jut kifejezésre a vitézi intézményben. • A forradalmak után a Vitézi Rendet a vitézi telkekhez kötöttem, hogy az nevazedekről nemzetiekre átszállva, tíz intézmény fennállását évszázadokra biztosítsa. " Ezzel kívántam elérni azt, hogy a Vitézi Rend a benne megtestesült eszméknek és a magyar vitézségnek örök hirdetője legyen. Ma már közel ötezer vitézi telek áll a nagy nemzeti cél szolgálatában és a telkes vitézek száma a jövőben természetesen tetemesen emelkedni fog. A vitézi intézmény ily szervezesénél a példaadó kötelességteljesítésnek az utódokban való jutalmazásai mellett az az elgondolás is vezetett, hogy olyan állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremtsek, amely a, hazához és fbndk.alkotmányához- mindenkor és minden körülmények között hű marad. •• A Vitézi Rendnek tehát egyik legfontosabb hivatása, hogy a nemzetfenntartó magyar társadalommal szorosan összefogva szembeszálljon minden olyan kísértettel, ahidgy az ország nyugalmát és a nemzet újjáépítő munkáját megzavarni kívánná. De éppen úgy hivatása a Vitézi Rendnek és minden egyes tagjának az is, hogy jó példával elöljárva segítsen megvalósítani azokat a nagy célokat, amelyek érdekében a nemzet hivatott vezetői éppen napjainkban megfeszített erővel dolgoznak és mindenkitől fokozottabb munkát kívánnak, hogy fajunk új életre kelve és megerősödve betölthesse történelmi hivatását. . Ebben a munkában TI. Vitézek, a nemzetnek hatalmas erőforrása fagytok, de csak ha soraitokban feltétlenül megőrzitek a fegyelmet, mert egyedi, a fegyelmezett erő építhet, a fegyelmezetlen erő csak rombolni tud. Legyetek továbbra is a társadalom rendjének és békéjének hivatott őrei és neveljétek fiaitokat abban a hazafias szellemben, amely benneteket egykoron dicső haditettekre késztetett. A várományosoktól pedig azt várom, hogy mindenben méltók legyenek apáikhoz. Vitézek! Ti betöltöttétek hivatástokat a múlt nehéz küzdelmeiben. Ne felejtsétek, hogy a kötelfességteljesítésre — amelyre magatokat vitézi eskütökben örökre elköteleztétek — akkor is szükség van, amikor már a jövő biztató fénysugarait látjuk. Megtörténnek a vitézi avatások A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után vitéz Szinay Béla ny. altábornagy, vitézi törzskapitány ismertette az avatandók statisztikáját: avatásra került 218 tiszt és 265 tiszti várományos, továbbá 354 legénységi állománybeli vitéz és 1071 várományos, összesen 1908-an. Ezután vitéz Igmándy-Hegyessy Géza ny. testőrtábornok felolvasta a vitézi esküt, amelyet az avatandó vitézek utána mondottak. Amikor az eskü utolsó szava elhangzott, vitéz Hellebronth Antal, a vitézek főkapitányának helyettese átadta a kormányzónak az avatókardot és megkezdődött az avatás. Az első avatandó, aki a kormányzó elé térdelt, Imrédy Béla miniszterelnök volt. A miniszterelnök huszárszázadosi egyenruhában, az I. osztályú magyar érdemrend széles zöld szalagjával s katonai kitüntetéseivel, a legénységi nagyezüst és kisezüst vitézségi éremmel, a III. osztályú katonai érdemkereszttel, háromszoros Signum Laudisszal és Károly-csapatkereszttel a mellén jelent meg az avatáson. A közönség a miniszterelnököt lelkesen megéljenezte. A kormányzó pallosával jobbvállát érintve vitézzé avatta a miniszterelnököt, aki ezután a kormányzói díszemelvényen foglalt helyet. A miniszterelnök után sorra kövekeztek a többi avatandók: gróf Takách-Tolvay József, az Országos Frontharcos Szövetség elnöke, Lukács Béla, Miskolc város főispánja, Moldoványi István, a budapesti törvényszék másodelnöke, Patacsi Dénes országgyűlési képviselő s sokan mások. Több mint 10 óra hosszat tartott, amíg a kormányzó valamenyi vitézt felavatta. Az avatás után a kormányzó megtekintette a díszmenet elvonulását, majd Hóman Bálint tárcanélküli miniszter kalauzolásával megtekintette a püspöki vár kertjében feltárt romokat, utána pedig Fejér megye vitézi székházának alapkőletételi ünnepségén vett részt. Ezután a városházára hajtatott, majd Shoy Lajos püspöknél tett látogatást. Délután két óratkor a Lövölde-kertben volt a vitézi áldomás, amilyen a kormányzó is megjelent. Imrédy Béla miniszterelnök, mint rangidős újonnan avatott vitéz, a következő beszéddel köszöntötte a kormányzót: Imrédy Béla üdvözlő beszéde — Főméltóságú Kormányzó Úr! Nemzetes Főkapitány Urunk! — Szent István évében a birodalomalapító magyar király városában gyűltünk egybe Főméltóságod hívó szavára, régi és új vitézek, hogy a Vitézi Rend, Főméltóságodnak ez a nagyszerű alapítása,, kivegye a maga részét abból az ünneplésből,amellyel az egész nemzet övezi első szent királyának emlékét. — Tele van a mi lelkünk csordulásig érzéssel. Tele van mindenekelőtt köszönettel és hálával Főméltóságod iránt, hogy méltónak tartott minket arra, hogy a Vitézi Rendbe felvegyen. Tele van a mi lelkünk büszkeséggel is, büszkeséggel, hogy nevünkben viselhetjük azt a szót, amely a magyarnak — ennek a katonanemzetnek — a nyelvkincsében az első helyet foglalja el. Büszkeségünket növeli az, hogy ezt a szót és ezt a nevet átörökítjük a mi utódainkra és ezzel megindul a maga útján egy új magyar hagyomány egy olyan nemzet életében, amely mindig fel tudta ismerni és értékelni tudta azt a nemzetfenntartó értéket és erőt, amelyet a hagyomány képvisel. — Tele van a mi lelkünk emlékezéssel is. Mi, régi harcosai a nagy háborúnak, emlékezünk ezen a napon mindazokról, akik velünk együtt álltak kint az ellenség tüzében és akiket a mostoha sors letörölt az élet mezejéről s akiknek hőstetteiről nem emlékezik meg a történetíró. Emlékezünk egyfelől, nézünk a múltba, de ugyanakkor nézünk a jövőbe is és tele vagyunk reménységgel, tele vagyunk bízó hittel, hogy ennek a nemzetnek a csillaga ismét felragyogásban van. — S végül tele van a mi szívünk egy nagy szent fogadással. Mit fogadtunk ma? Azt, hogy becsülettel élünk és vitézül halunk. Vitézül halunk — ezt a magyarnak nem kell magyarázni, tudja mindenki: a hívó szót sem kell kiejteni, megérezzük mindnyájan,, mikor van itt az óra. — De becsülettel kell élnünk is. Becsülettel élni annyit tesz, mint megtenni a kötelességet hiánytalanul. Aki vitéz, ha földműves, legyen első gazda. Ha iparos, készítsen remeket. Ha hivatalnok, legyen atyja a népnek és oszlopa elöljárójának. Ha író, nevelje nemzetét. Bármi legyen, legyen mindig első és legyen mindig példaadó. Adjon példát nemcsak a munkában, hanem a törhetetlen akaratban, a csüggedést nem ismerő kitartásban is. — Nehéz idők jönnek néha és nehéz idők járnak felettünk; a magyarnak kétszeresen nehezek, amikor nem annyira az a legény, aki vágja, ha-nem az, aki állja. "Állnunk kell nekünkk is az idők viharait és mostohaságát s bíznunk kell törhetetlenül a jobb jövőben. Ezt a hitet, ezt a szent meggyőződést kell árasztanunk magunkból, hogy soha ez a nemzet a kishitűség rabja ne legyen. — De példát kell adnunk abban is, hogy elsők legyünk a rendnek, a fegyelemnek megtartásában, elsők legyünk a hűségben az első magyar ember iránt. Iegyünk elsők a hűségben, mert ez ennek a nemzetnek és jövőjének a legbiztosabb fundamentuma. — Vitézek, újonnan avatott vitézek, bajtársaim! Ma az ési szép szokáshoz híven egy kard érintette a vállunkat. Ezt a kardot ugyanaz a kar vezette, amely valamikor egy nagy birodalom büszke csatahajóit irányította az oly messzi tengeren és amely immár közel húsz éve irányítja ennek a nemzetnek a hajóját. Irányítja a magyar Úr felsőbbséges biztonságával, a haza atyjának bölcsességével és a katonának bátorságával. Isten áldja őt, Isten áldja őt mindkét kezével! Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, nemzetes főkapitányunk éljen! Háromszoros kitérő éljen volt a visszhang vitéz Imrédy Béla miniszterelnök szavaira s a katonazenekar a Himnuszt játszotta. SZANDA LETT kényelmes trotter sarokkal, csinos fazonban, puha piros vagy kék bőrből 6.90 pedig az M. D. Cs.cipő minden pénzt megéri a paiktrchknek. A Szent István elemi iskola felavatása • A avatás alatt a kormányzó felesége gróf Teleki Pál és Hóman Bálint miniszterek kíséretében részt vett a Szeretetház alapkőletételi ünnepségen, majd a Szent István központi elemi iskola felavatási ünnepségén. Az iskolaavató ünnepségen Hóman Bálint nagyobb beszédben visszatekintett azokra a kultúrpolitikai szempontokra, amelyeket kultuszminisztersége alatt követett. Ismertette a népiskolai építési akció eddigi eredményeit és kifejtette, hogy az iskolaépítési akció befejezése után az ország minden községe megfelelő számú népiskolai tanteremmel lesz ellátva. Gróf Teleki Pál kultuszminiszter beszélt ezután. Székesfehérvár hagyományaival és a nemzetnek itt újjászülető hagyományaival foglalkozott és rámutatott a kiállítás pedagógiai értékére, majd méltatta a tanárság önfeláldozó, csendes munkásságát. Hangsúlyozta, hogya magyar szabadságszerető, eszes, találékony fajta. A legszebb szabadságjog azonban a kötelesség önként való vállalása. Az iskolaavatás után a kormányzó felesége megtekintette a tanügyi kiállítást, majd Shvoy Lajos megyéspüspök ebédjén vett részt. A kormányzói pár és kísérete délután négy órakor különvonaton visszatért Budapestre. OROM AZ EMBER ÉLETE. MA RENDES AZ EMÉSZTÉSE