Pesti Napló, 1938. szeptember (89. évfolyam, 174–198. szám)

1938-09-04 / 177. szám

40 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1938 szeptember 4 A Felelet egy asszonyon keresztül a többi soknak Írta: Bozzay Margit Kedves­­Asszonyom! Az ön kérdése: miért nem fontos a férfinak a nőben a jósági — minden rendes, jó, igazi asszony kérdése... Milliószor és milliószor elhangzott már és még — sokkal többször el fog hangzani. Az ok, mert a férfi minden ellen­tétes állítása ellenére is első-, másod-és századsorban nem a jóságot, a lel­ket, a szívet, az érzést, hanem­­ a testet keresi... Sőt a jóság, a szív, a lélek, az érzés nagyon sokszor még terhesek és főként unalmasak neki, mert bárhogy is akar a tudatuktól szabadulni, valahol mélyen kicsit mégis csak érzi, hogy ezekért... ha nem is sokkal, de valami kis hála­félével, valami kis alamizsnával mégis csak tartozik. A jóság, a szív, a lélek csak előt­tünk számít értéknek ... Ezeket csak mi keressük, mi vagyunk rájuk és csak mi vagyunk olyan naivak, hogy azt hisszük, segíségü­kkel meg tudjuk tartani a férfit, sőt... vissza is szerezhetjük. Nem tarthatjuk meg és nem sze­rezhetjük vissza. Annyira nem, hogy nem egy esetet láttam, amikor a férfi a legjobb, leghűbb feleséget,­­ aki mellesig szép, okos, jó anya, gondos háziasz­szony is volt — nemcsak megcsalta, de ott is hagyta olyan nő kedvéért, aki... nos... aki szakácsnője sem lehetett volna az elsőnek. Ugyanígy láttam azt is, hogy tel­jesen haszontalan, értéktelen, nem okos, nem szép nő, rengeteg közön­ségességgel, a finom edő előtt kibír­hatatlanul ellenszenves durva nős­ténytempóval úgy lekötött igazán jobb ízlésű és érzésű férfit, hogy más nő még csak szóba sem jöhetett nála. Mikor először láttam ilyenfélét, elképedtem ... Megérteni pedig csak hosszú évek után értettem meg. De mert azóta sokat gondolkoztam rajta, meg mert még több hasonló példát boncoltam széjjel és sok asszonnyal, sőt sok férfival is beszéltem a kér­désről, körülbelül tudom a magyará­zatát. A magyarázat az, hogy a férfi­ — teljesen ellentétben a nővel — úgy széjjel tudja választani lényét, úgy külön tudja állítani az ész lényt és­­ az érzelmi lényt, ahogyan a nők kö­zül ... csak az egészen alsórendű tudja. Vagyis: a férfi nem mindig szeret a szerelemben, mert csak akkor sze­ret, ha a lelkét is beleadja, viszont a nő ritka kivétellel még a szerelem nélküli szerelemben is ad valamit a lelkéből. Ez az oka azután annak, hogy a férfi olyan végtelen könnyedén túl­teszi magát a szerelmi dolgokon és hogy felesége megcsalásánál nem az asszony érzéseit, nyugalmát, hanem a saját nyugalmát, békéjét félti. Oka még a férfi kalózkodásának, a férfi testi és lelki tisztaság-hiánya is... A férfi, ha megkíván egy nőt, sőt, ha nem is kíván meg, csak úgy eszébe jut, hogy van egy szabad órája, amelyet legjobban ölelkezéssel lehet eltölteni, ha nincs más, a világ legmagától értetődőbb dolgaként egy egészen senkivel, sőt semmivel is megcsalja a legkülönb nőt is, akit pedig nemcsak úgy szóval, hanem ténylegesen is... imád ... — No és! — mondja, ha ezen cso­dálkozik valaki — mit ront az raj­tam? Ugyanaz vagyok, ugyanaz ma­radok azután is. Mit csináljak, ha nem hiszem. Nem bírom elhinni, hogy a cipő tiszta maradhat, ha sáros úton gázol át benne az ember és hogy az emberi lélek nem sínyli meg az ilyen ki­ruccanásokat. Nem hiszem, hogy va­laki, ha csak nem egészen morálta­lan,­­ nem lesz cinikus az ilyenféle sorozatos kilengésektől és hogy az ilyen nőktől nem visz haza valami kis rozsdát a lelkén. Vagy a környezet hatása... a mél­tatlan társaság... a megalázó sze­relmi élet... a destruáló viszony ... és a többi hasonló (ezeket mind a férfiak találták ki és bömbölték a világba), ténylegesen csak szappan­buborékok és rontó hatásuk csak a nőkre áll? A környezettől csak a nő romolhat el, csak a nőn maradhat­nak foltok, csak a nő lehet becstelen attól a tettől (nem bűnt mondok, mert azt a férfiak magukra nézve ismét nem ismerik el), amelyet a férfival együtt követett el? Igen... hallom... az anyaság... — mondják a férfiak. — A nő azért­­ esik más elbírálás alá, mert anya , vagy mert anya lesz. Értem... Senki nem érti jobban. Ez a tény azonban nem másítja meg azt a má­sikat, hogy ahol va­gy amin az egyik elpiszkolódik, a másik sem maradhat tiszta... És ha fontos a gyerekre, hogy az anyja rendes, tisztalelkű, és tisztatestű legyen, fontos az is, hogy az apja szintén az legyen. A férfi szerint nem fontos. Termé­szetesen. Neki sohasem fontos az, amit neki kellene tenni, csak az, amit másnak. Neki a saját pillanat­nyi jóérzése fontos, amelyért nem­csak a lelke üdvösségét, — amelyben nem igen hisz — hanem gyakran a következő órák, évek nyugalmát is feláldozza. Igaz, azt mondja erre: nem tehet róla, a természet alkotta ilyennek. Lehet... A természetet azonban, sajnos, még senki sem interjúolta meg, várjon a férfit tényleg ilyen­nek alkotta-e, vagy a férfi csak azért ilyen, mert... jól esik ilyennek lennie. Azért, mert ő csinálta a tör­vényt, a morált, mert ő mond ítéle­tet ön­maga és a nő fölött, mert ő az úr mindenütt és minden vonatko­zásban. »ösztönlény.« Halljuk magunkról számtalanszor az igazán nem hízelgő meghatározást. Én sohasem cáfolom ezt meg. Hogyan... Ezt is, meg min­den ilyenfélét, amely bennünket nő­ket az emberi értékelés szempontjá­ból a férfi... mögé állít... De elteszek mindent, hogy ha kell, tudjam ... Azokat az eseteket is, ami­kor a férfiak a legmagától értetődőb­ben hagyják ott a feleségüket, gyere­keiket; azokat is, amikor egy új nő kedvéért megszegik a szerelmüknek adott becsületszót, azokat is amikor fiatal lányokat teherben magukra hagynak, azokat is amikor csöpp fi­zetésekért nemcsak alkalmazottat vesznek, hanem nőt is, azokat is amikor égő városok üszkös falai kö­zött (pár héttel ezelőtt történt Kíná­ban), a sebesültekkel, halottakkal teleszórt utcákon becstelen­í­tették meg a tíz, tizenkét esztendős kis­lá­nyokat. Freud szerint: »A nő, saját pete­fészke függvénye««. Lehet... Hiszen ő mondja ... Szeretném azonban, ha megfelelne arra a kérdésre is, hogy mi a férfi... Mert én nagyon sokszor nem tudom... A TERMÉSZETES SZÉPSÉGÁPOLÁS A belekben zajlik le a legfontosabb fo­lyamat és ezért a legjelentéktelenebb za­var azonnal tovább terjed innen a test többi szervébe. Ha a belek nem teljesítik tökéletesen és teljes mértékben feladatu­kat, akkor bekövetkezik a test valameny­nyi szervének káros reakciója. A belek tartalmának egyharmadrésze: baktérium. Ha a felvett táplálék túlságosan­ hosszú ideig marad megemésztetlenül, rothadás­na­­ indul és mérgeket termel ki, ame­lyeket a vér felvesz, így azután a vér­áram útján az egész szervezetbe méreg kerül, ami tönkreteszi a bőrt. Krónikus bélrenyheség igen gyakori be­tegség, de rendszerint csak akkor veszik figyelembe, amikor alig, vagy már egy­általában nem lehet rajta segíteni. Kozmetikai gyógykezelésre addig nem is lehet gondolni, amíg a belek, a jó emésztés és az anyagcsere nincs megfe­lelő állapotban. Igen sokszor korai vénü­lésnek, ráncosodásnak, bőrkiütésnek, sőt hajhullásnak is a rossz emésztés az oka. Érdekes, hogy még azok a hölgyek is, akik tudják, hogy a rossz emésztésük okozza addig szép arcbőrük leromlását, sokszor különböző krémekkel, sminkkel és szépen aggasztott arcvizekkel kísérle­teznek. Ez néha ideig-óráig sikerre is vezet, de azzal a veszedelemmel jár, hogy a belülről tovább is feltartóztathatatlanul előretörő rothadást és annak következmé­nyét nem lehet kigyógyítani. A napi rendes emésztés a legnagyobb gondosságot igényli, mert a rendes bél­tisztulás a legelső gyógytényező és a leg­jobb szépségápoló. Ahol ezen a téren fennakadás van, ott rendszeres és cél­szerű életmóddal és táplálkozással kell segíteni, nem pedig azzal, hogy éveken, vagy évtizedeken át mindenféle hashajtó­szert szednek. Sokszor éppen ez okozza a bél- és gyomor megbetegedését. A legújabb vizsgálatok eredményekép­pen azért hangsúlyozzák annyira a nyers«, vagy »félig nyers« kosztot. Saj­nos, ez nem minden esetben keresztül­vihető, részint a nagyvárosi élet és az azzal járó társadalmi élet, részint pedig az illető egyének foglalkozása következ­tében. A növényi tápláléknak az az elő­nye, hogy nincs annyi méregterm­éke, m­int az állati tápláléknak. Legnagyobb hiba, hogy az »élvezet« mértékét nem lehet összeegyeztetni az egészséggel, illetve a szépséggel sem. A jó emésztés érdekében a legfontosabb, hogy az emésztőszerveket ne terheljük meg. Dr. L. E. III • * Anzo-nyak pótfása Egy­­Im­aparti állandó olvasó. Ne egyik hozzátartozója kérdezze meg, hanem maga, mert a hozzátartozóknak hama­rabb lehet sablont mondani és azokat hamarabb félre lehet vezetni, mint azt, aki érzelmileg és a jövőt illetően érde­kelve van. Ne várjon hát, hanem az első adandó alkalommal tegye szóvá a dolgot. És pedig úgy, hogy ne lehessen kibújni a felelet alól. Ha azután a felelet nem elégíti ki, egyszerűen hagyja abba a dol­got és ne legyenek ilyen egészen gyere­kes szempontjai, hogy esetleg a barát­nője fog »lecsapni« rá. Ha maga ott­hagyta, mit érdekli már, hogy ki köt bele? Nem mindegy?... Kamilla. Nagyon kedves, nagyon kö­szönöm, szívből kívánok én is nagyon jó pihenést és ami szintén fontos: jó időt. Remedy. Rég hallottam magáról és örültem levelének. Jól esett érzésének tolmácsolása és a szívből jövő jókíván­ságok. Mindketten köszönjük. Az ígért regénytéma érdekel és ha ideje lesz rá, hozza csak el egy ü­res délutánon. Levelei sokkal érdekesebbek és mondanivalói sok­kal színesebbek, semhogy ne venném biz­tosra, jó a megítélése a regény­témát illetően is. Köszöntéssel. Marosiné. Jókívánságai »a helyesírási hibák« ellenére is jólestek. Köszönöm. !­.­­.

Next