Pesti Napló, 1939. május (90. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-12 / 108. szám

er 6 Péntek PESTI NAPLÓ 1939 május 12 nem a sáv szálaival kapcsolta magához , és erőssé teszik az országot szellemi értékei, tudósai, írói, valamint nemzetközi baráti kapcsolatai, amelyek csak néhány héttel ezelőtt is megnyilvánultak annak a nagyszerű látogatásnak során, amelyet egy baráti országban volt alkalmam tenni. Végül és főleg erőssé teszi Franciaországot gyermekeinek egysége, akik valamennyien készen állnak arra, hogy a legsúlyosabb terheket is vállalják, ha azt holnap a haza védelme megkívánná. Fenti örvendetes tényezőkből merített reménységgel fogom tovább folytatni munkásságomat. Nyugodtan, önérzettel, bizalomteljesen , és mint a francia köztársaság odaadó fia, állandóan azon leszek, hogy híven szolgáljam a hazát és a köztársaságot egyaránt. Daiadier nagy beszéde A ház hosszantartó helyesléssel és tapssal fogadta az üzenetet. Daiadier néhány pillanatra távozott az emelvényről, majd pedig kisvártatva ismét a szószékre ült. — Ma, amikor a nemzet képviselői ismét öszszeültak, — kezdte beszédét Daiadier — első kötelessségünk az, hogy üdvözletet intézzünk azokhoz a férfiakhoz, akik szárazföldön, tengeren és levegőben védelmezik Franciaországot és gyarmati birodalmát minden veszély ellen. Mialatt az ifjú franciák eltökélten teljesítik kötelességüket anélkül, hogy ügyet vetnének arra a külföldi propagandára, amely meg akarta ingatni hitüket, az egész nép arra buzdít bennünket, hogy méltóknak mutatkozzunk a francia nemzethez és nagyszerű történelméhez. Franciaország ma nagy munkaműhely, amelyben az emberek milliói dolgoznak szüntelenül a honvédelem érdekében áll. Várjon azokat az érdekellentéteket, amelyek egymással szembeállítják a népeket, a békés együttműködés eszközeivel, avagy az erőszak eszközeivel fogják-e megoldani! Utaljak-e bizonyos új tényekre, utaljak-e a be nem tartott ígéretekre, a széttépett szerződésekre. Utaljak-e arra, hogy egyes nemzeteket megsemmisítettek és szolgaságba döntöttek a legünnepélyesebben vállalt ígéretek dacára? Emlékezetbe idézzem-e azt, hogy egyesek gazdasági érdek ürügye alatt állottak elő politikai követelésekkel. Utaljak-e arra, hogy most, amikor a béke elve szüntelenül az ajkakon lebeg és amikor annyi oltárt emelnek a békének, még sincs soha, ezzel egyidőben a haderők mozgósított állapotban vannak, a hajórajok a tengerek habjait szelik, a légi erőket összevonják és húsz esztendővel a világháború után az emberek milliói ismét fegyverben állnak. De a béke szeretete valamennyi nép lelkében olyan mély, hogy ma az erőszak is kénytelen vállalkozásait a békére való hivatkozásai fedezni. 71 nagy kérdés Európa voltaképpen egyetlen kérdés előtt Miből áll a béke? De vájjon a béke abban áll-e, hogy egyesek megrohanják más államok területeit és állandó új követelésekkel állanak elő, amelyek háborút idézhetnek elő. Abban áll-e a béke, hogy egyesek nyomorra ítélik a népeket azáltal, hogy állandóan növekvő fegyverkezést kényszerítenek rájuk, amit pedig a részükre felajánlott nemzetközi együttműködés feleslegessé tehetne. Márpedig azok a nemzetek, amelyek leginkább ragaszkodnak a szabad együttműködés módszeréhez, kötelesek arra, hogy szükség esetén szilárdságot és éberséget szegezzenek szembe a fenyegetésekkel. Ez Franciaország elgondolása és ez Franciaország akarata. Ez az elgondolás és ez az akarat sugalmazza a francia kormány cselekvését. Franciaország nem ismeri a gyűlöletet. Franciaország őszinte rokonszenvet érez minden nép iránt és egyébként is hosszú tapasztalat alapján tudja, hogy a háború nem oldja meg a jelenlegikérdéseket, ellenkezőleg megnehezíti és nyomortékozóvá teszi a megoldást. Franciaország már régen »békét üzent az emberiségnek«. 71 francia-angol együttműködés Nagy-Britannia és Franciaország szolidaritása ma szorosabb és bizalomteljesebb, mint valaha. Ez az együttműködés alkotja továbbra is a francia külpolitika alapjait és nem fogjuk megengedni, hogy ezt az együttműködést akár cselszövés, akár hazug propaganda meggyengítse. Ma amikor a brit nép százados hagyománnyal szakítva, céltudatos erőfeszítéssel szabadon magáravállalta az általános védkötelezettséget, a francia nép ismételten testvéri üdvözletét küldi Nagy- Britanniának. Meleg szavak Roosevelt üzenetére — A francia nép a csodálat érzésévét vettetudomásul Roosevelt elnöknek a világhoz intézett nemes üzenetét. A francia kormány minden francia polgár mélységes érzelmeit juttatta kifejezésre, amikor tüstént és teljes mértékben csatlakozott az elnök üzenetéhez. Franciaország mindig hangoztatta, hogy magáévá teszi azt az elgondolást, hogy általános egyezmény keretei között akarja egyesíteni a biztonságuk megóvására törekvő népeket. De a háború vége óta eltelt húsz esztendő azt bizonyította be, hogy ilyen általános egyezmény kötése súlyos nehézségbe ütközik. Minél több államot akarunk egyesíteni az egyezményben, annál többet veszít az erejéből és határozottságából. Éppen ezért a magunk részéről határozott, egyszerű és világos kötelezettségeket vállaltunk mindazokkal a nemzetekkel, amelyek csatlakozni akartak hozzánk érdekeik és érdekeink közös védelme céljából. Et garanciaszerződések Daiadier ismertette a Romániának és Görögországnak nyújtott biztosítékokat s megemlékezett a Törökországgal folytatott barátságos tárgyalásokról, majd így folytatta: — Úgy véljük, hogy Szovjet-Oroszországnak a kölcsönös segélynyújtás közös művében való részvétele igen kívánatos. Ha az egyezmény módozatai tárgyában Nagy-Britannia, Szovjet-Oroszország és Franciaország között még bizonyos nézetellentétek állanak is fenn, a kérdés lényegét illetően már a tárgyalások elején létrejött a megegyezés. Ennek lényege abban áll, hogy a béke fensőbb érdekeit kölcsönös cselekvéssel kell megóvni. TE szabadság és függetlenség biztosítása — Szükséges-e hozzáfűznöm, — kiáltott fel Daladier — hogy ennek a diplomáciai műnek egyetlen célja a népek szabadságának és függetlenségének biztosítása. A jogok tiszteletbentartásán nyugvó békét akarunk. Az erőszak és fenyegetés Európát katasztrófához vezették. Teljes egyetértésben mindazokkal a népekkel, amelyek becsületben akarnak tovább élni, eltökélten szembeszállunk az erőszakkal és fenyegetéssel. „Nem gondolhatunk az eddigi katonai intézkedések megszüntetésére“ — Az éber és erélyes külpolitika erőfeszítést kíván a nemzettől. A békét a mindennapok kitartó munkája révén, a szabadságért minden áldozatra kész, mindent lehengerlő akarat révén biztosíthatjuk és tarthatjuk fenn. Minden egyéb csak üres szónokiasság. A nemzet védelme katonai intézkedéseket tett szükségessé. Ezeket az intézkedéseket meghoztuk. Nem gondolhatunk arra, hogy ezeket az intézkedéseket megszüntessük, inkább fokozni fogjuk azokat, ha a határainkon túl bizonyos nagyméretű mozgósítási intézkedések, továbbra is érvényben maradnak. Pénzügyi és társadalmi rendszabályok — A honvédelem emellett pénzügyi, gazdaságiés társadalmi rendszabályokat tesz szükségessé. Csupán 1939-ben több mint 5 milliárd frankot kellett a honvédelem céljaira fordítanunk. Elkerülhetetlen volt tehát, hogy a francia polgároktól újabb súlyos áldozatokat ne kérjünk. Ezt meg is tettük. Amikor ezt tettük, kizárólag a nemzet üdve lebegett szemeink előtt. Bármilyen súlyosak legyenek is ezek az áldozatok, annyit legalábbis állíthatunk, hogy a francia munkásosztály életszínvonala jóval magasabb a szomszédos nagy nemzetek munkásai életszínvonalánál. _ A frank továbbra is menedéket nyújtó biztos pénznem. Az arany visszaözönlése tovább tart. A kincstár képes teljesíteni minden kötelezettségét. A csőd és infláció veszélye többé már nem fenyeget. Mindez nem azt bizonyítja-e, hogy hatásos az a terv, amelynek megvalósításán fáradozunk! Fölserkentettük a nemzet termelő erőit, megnöveltük kivitelünket, kifejlesztettük a munka összes tényezőinek együttműködését. Teljes megegyezés Jungua és Törökország között Molotov külügyi népbiztos Genfbe utazik — London és Moszkva álláspontja közeledik egymáshoz s ebben teljes megegyezésre vezettek. Az erre vonatkozó nyilatkozatot a legrövidebb időn belül közzé-London, május 11. Az angol-török tárgyalások a lényeges kérdés Szilárd Béla úgy a maga, mint nővére Sauer Hermanné Steiner Fanny nevében szomorúan tudatja, hogy édesanyja ÖZV. STEINER HERMANNÉ e hó 11-én, 92 éves korában elhúnyt. Temetése e hó 14-én, vasárnap d. e. 10 . 30-kor lesz a rákoskeresztúri izr. temetőben. Özv. Szilárd Gyuláné Száraz Lujza, Szilárd Béláné Kardos Nelly menyei, Sauer Hermann, Wessely Zsigmond, Weisz Kálmán vejei, Reich Gyula öccse, unokái, dédunokái és egyéb rokonsága. Részvétlátogatások mellőzését kérem. a Május elsején Franciaországban 13 munkás sztrájkolt . Ebben a pillanatban, amikor egyesek Franciaország elgyengülésére lesnek, talán megengedhető lesz, ha csupán annyit mondok, hogy most, május elején Franciaországban mindössze egyetlen vállalatnál volt sztrájk és összesen 13 munkás sztrájkolt. — E szószék magasságából elismeréssel adózom a francia munkás hazafiságának, valamint a zászló alá szólított francia állampolgárok hazafiságának is. — Íme, ebben áll Franciaország emberi és nemzeti politikája és ez a politika nem csupán az anyaország területére, hanem az egész gyarmatbirodalom területére is kiterjed. E birodalom minden gyermeke, mindennap eltökélten kész arra, hogy a nagy francia közösség megvédelmezéséért életét is feláldozza. Ebből meríthetjük igazi erőnket, azt az erőt, amely lehetővé teszi számunkra, hogy kiálljunk minden megpróbáltatást s amely módot fog nyújtani a béke megóvására is. Ez az erő valamennyi francia mélységes és elpusztíthatatlan egységében rejlik. „Ha valaki megsértené a békét.. . Egyesek abban bíztak, hogy az egységében legyőzhetetlen Franciaországot demoralizálhatják az egymást felváltó békeígéretekkel és háborús fenyegetésekkel. Úgy látszott, hogy egyesek a háborúnak ezzel az új, csata nélküli fajtájával a bizonytalanság, a nyugtalanság és csalódott reménység eme új háborújával akarják felőrölni Franciaországot. De akaratunk nem gyengült és nem is fog meggyengülni. Készen állunk arra, hogy az igazságon és egyenlőségen nyugvó béke megteremtésén együttműködjünk. De ha valaki megsértené a békét, úgy az fegyvereink súlyával fog megismerkedni. Ha a béke és a háború között akarnak felmorzsolni bennünket, úgy addig fogjuk győzni kitartással, amíg csak arra szükség lesz. Sem erőszak, sem cselfogás nem bírhatja le Franciaországot. , a képviselőház a miniszterelnök beszédét több ízben lelkes tapssal és helyesléssel szakította meg. M vita Daiadier miniszterelnök beszédének elhangzása után a képviselőház elhatározta, hogy azonnal napirendre tűzi Landry képviselőnek a kormánynyilatkozattal foglalkozó interpellációját. Daiadier miniszterelnök a maga részéről azonnali vita mellett foglalt állást és hangoztatta, hogy az interpellációs vitát megszakítás nélkül gyorsan le kell folytatni és holnap estig be is kell fejezni, hogy Franciaország és egész Európa minél előbb tudomásul vehesse a francia képviselőház állásfoglalását. Xavier Vallat jobboldali képviselőt a baloldal nem engedte szóhoz jutni, mire Herriot házelnök 3/15 óra tájt kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. , Ha holnap kitörne a háború. Az ülés újból való megnyitása után Landry képviselő mondotta el interpellációját. — Európa térképe módosult — mondotta — és kiderült, hogy egyes államokkal felesleges tárgyalnunk, mert aláírásaikat nem tekintik kötelezőnek. Erőseknek és szilárdaknak kell tehát lennünk. Landry képviselő beszéde végén bizalmát nyilvánította a kormány iránt, majd így fejezte be beszédét: — Ha holnap kitörne a háború, minden francia egységesen lépne fel. Ennek az egységnek kell megnyilvánulnia a képviselőház szavazataiban is Péri kommunista képviselő volt a következő szónok, a kormány külpolitikája feletti vita során. Heves kirohanást intézett Németország külpolitikai módszere ellen s végül sürgette, hogy a hatalmak a védelmi szervezkedésbe Moszkvát is vonják be. Az interpellációk elhangzása után a Ház a vita folytatását péntekre halasztotta.