Polgári fiúiskola, Pestszenterzsébet, 1931
2 A pesterzsébeti magyar királyi állami Gróf Széchenyi István polgári fiúiskola 1931—32. tanévének története. Az ínséges idők egyik korrajzát nyújtják napjainkban az egyes iskolák „Értesítő“-i. A családok reményes bizalmukat hozzák az iskola falai közé, amikor elpanaszolják az idők terhét és ebben a család küzdését. Látjuk, hogy az édesanya gyermekrajongó szíve nemcsak az utolsó falatot, hanem idegzetét és munkaerejét is feláldozza gyermekéért. Meg kell szereznie a család megélhetését, mert a családfentartó édesapa munkanélkülivé lett; gyötrelmesen kell pihennie otthon, a családban. A gyermekek előtt szemlátomást öregednek a szülők és naponta új gondránc jelenik meg az üde, még fiatal arcokon is. Olyan ma az ínséges családok helyzete, mint az árvíztől veszélyes ártér kunyhójának otthona. Aggodalommal látja az idők vihara által felduzzadt közgazdasági ínség tomboló árvizét, amint a vészes nyomor hullámai közelítenek a családi otthon felé. Hol van a menhely, ahol gyermekeikkel foglalkoznak?... így lesz ma az iskolaterem egy-egy mentőcsónakká, amelyben a család bizalma, iskolaszeretete és a tanárok lelkiismeretes munkája átmenti a tanulót a nehéz idők folyamátján, átjuttatja az Ígéret földjére , ... a szebb és jobb történelmi évekbe. Árvízi csónak ma minden tanterem és árvízi hajós minden tanító, mert padsorainak gyermekeit — a család igazgyöngyeit — naponkint átmenti a tudás, a jövő hivatás reményes pártjára. Ezekkel a kötelességmozdulatokkal végeztük az elmúlt év iskolai munkáját, ezekről a küzdelmes napokról számol be a mi iskolánk jelen évkönyve is. Iskolai épület. E tanévben is a Kálmán utcai állami elemi iskola átengedett épületében volt iskolánk otthona. A kultuszkormány az 1927. évi XII. t. c. értelmében a polgári iskolák épületügyét a városok gondjaira bízza. Pesterzsébet ebben az ínséges esztendőben sem építhetett nekünk új iskolát. Városunk képviselőtestülete 1931. évi szept. 3-án a Koroknayféle iskolai bérház megvételét határozta el. Ezt a határozatot Kriescher Hermann és később a vármegyei jóváhagyást dr. Czilich Vilmos felebbezte meg. A házvétel ügyében a belügyminiszter úr még nem döntött. Iskolánk elhelyezésére az említett épületet a tanártestület, a királyi főigazgatóság, a szülői értekezlet népe, sőt a delegált vármegyei bizottság sem találta alkalmasnak. Ebben a küzdelmes, nehéz ügyben mi hálásan fogadtuk Dr. Chikán Béla polgármester úrnak iskolaszeretettel áthatott javaslatát, mely szerint a városi képviselőtestület 1932. évi május hó 12-én tartott gyűlése határozattá emelte, hogy írjon fel a város a kultuszkormányhoz és kérje, hogy polgári fiúiskolánk maradhasson a jelenlegi épületben. Jobb idők elérkezéséig a mostani épület az iskola békés munkáját és a szülőtársadalom óhaját biztosítja. Dr. Helle László főjegyző úr, mint az insegakció városi vezetője, iskolánk épületének munkaalkalmát is az akció jótékony szolgálatába óhajtja illeszteni. Épületügyünkben látogatták meg iskolánkat a tanév folyamán dr. Huszka János, miniszteri titkár, dr. Gyulai Ágost, kir. főigazgató, dr. Topscher Kálmán vármegyei tb. főjegyző, Bolyos István kir.