Polgári leányiskola, Pestszenterzsébet, 1933

Polgári iskoláink bölcsőjénél. Irta : Nagy Győry István ny. városi főjegyző. Városunk egyik büszkeségét képező állami polgári fiú- és leányisko­lánk a folyó tanévben fennállásának negyedszázados határkövéhez érkezett. Közönségünknek, sőt tanügybarátainknak is kicsiny százaléka emlékezik már arra, hogyan született meg falaink között a középfokú oktatás intéz­ménye, — a magánpolgári iskolán át — az állami polgári fiú- és leány­iskola felállításáig. Jelen szerény történeti visszapillantás írója — nemcsak jelen voltam a Gubacs pusztából kifejlődött Erzsébetfalva község, majd a legutóbb Pest­­szenterzsébet nevet nyert város bölcsőjénél, hanem ezen közület közintéz­ményeinek megteremtésében is buzgó és fáradhatatlan munkás voltam. Állami polgári iskolánk fennállásának negyedszázados évfordulója al­kalmából vitéz Kováts György állami polgári iskolai felügyelő-igazgató Úr baráti szíves figyelme folytán mód nyílt számomra arra, hogy polgári iskolánk gyermekkorával megismertethessem tanügybarátainkat. A gondolat szárnyain mindenkor örömmel szállok vissza a múltba, ahol hivatalos ténykedésem idején — 35 éven át — oly sok alkalom nyílt arra, hogy községü­nk illetve városunk fejlődése és boldogulásának szor­galmas és buzgó tényezője lehettem. Lelki szemeim előtt elvonul a történeti film, hogyan nőtt fel a ki­csiny makkból a hatalmas tölgy, — az ideiglenes életű kis magánpolgári iskolából a jelenlegi állami polgári fiú- és leánypolgári iskola örökéletű intézménye. De jöjjön maga a film : Az 1848. évi március 15-ét ünneplő hazafias nagy társaság — az 1898. évi március 15-iki díszvacsoráján (a Mayer István-féle vendéglőben, a jelenlegi Künn cukrászda helyén) az ünnepi beszéd elhangzása után Báthory Vilmosné állami tanítónő emelkedett szólásra. Az isteni Gondvi­selés kegyelméből ma is élő — és sok-sok száz hálás tanítvány szeretett „Mariska nénije" — egy szépen átgondolt és előadott és mindenkit ma­gával ragadott beszédben kifejtette, hogy a tudás hatalom és hogy az amerikai méretekben fejlődő falunkban már most gondolnia kell a község elöljáróságának és ezzel karöltve a szülőknek is, hogy itt mielőbb polgári iskola létesíttessék. Ezért ő az „Országos Nemzeti Szövetség Női Bizott­ságának Helyi Fiókja­ nevében 50 forintot ajánlott fel a polgári iskola alap javára, kérve, hogy az ünneplő társaság is folytassa az adakozást. A lelkes tapssal fogadott indítvány folytán én fektettem fel nyomban a gyűjtőívet, melyen 400 forint adomány gyűlt össze. Az ekként egybegyű­lt összeget a község pénztára vette gyümölcsöző kezelésbe. Soroksár egykori anyaközség fennhatósága alatt, mely az 1898. évi január 1-ig tartott, a közoktatásügyünk mostoha körülmények között sínylődött.

Next