Petőfi-album. Adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról - A Pesti Napló kiadása (1907)

Pékár Gyula: Petőfi halála

11* Petőfi halála* Búcsú az Ábrándok Hazájától. (Amiket öreg Orlai Petrich Sámuel uram elfelej­tett feljegyezni abba az 1849-re szóló kis kalen­­dáriumba.) nap álmosan kelt azon a keddi hajnalon, emeletes sötét fellegek nehez­­kednek a róna szemhatárára és bár nyár közepén július tizenhetedikét írnak, őszi homály gubbaszt az ébredő Mezőberényen. Kevesen lézengnek még a néma piacon. Páran Gyoma felé tekintgetnek s aggódva kérdik: vájjon nem a muszkák puskaporfüstje táplálja-e azokat a viharfelhőket? a többieket azonban inkább a Petrich-porta előtti készülődések foglalkoztatják. Gyertyavilág ég a ház piac felőli ablakában (ez a fiatal Soma Viktor úr szobája), de nyilván mozgolódnak a többiben is és a szolgálók ládákat, koffereket hordanak ki az akácok alá. Mi lesz ott, ki utazik? No, jön már a mindentudó szűcs atyamester, Csipkár Pál uram, ő majd meg­mondja. Kicsit fuvaros is , kegyelme­s gyalogszerrel most is két lovat hajt maga előtt a lusta porban. — Hová bácsi? __ A jegyzőékhez, — szól Csipkár a pipa mellől, — a Bonyhay uram ekhós szekeréért. — Abba fogja bele a két lovát? Aztán kiket visz, ki utazik? — Hát a vendégek ♦ ♦ ♦ Petőfiéket viszem Aradra Damjanichhoz. Őt magát, az asszonyt, a gyereket, a dajkát . ♦ . Ernst Lajos gyűjteményéből Petőfi, halála Madarász Viktor festménye 79

Next