Petőfi-Muzeum, 1889 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1889-07-01 / 4. szám
251 A Petőfi-irodalomlm. ben a te költői lelked legtöbb s legsikerdúsabb éleményt találni. Úgy van, barátom! le kell szállanunk a néphez, a még semmi idegen elemtől s befolyás által meg nem vesztegetett néphez, s ennek bölcsőjéből emelnünk fel a nemzeti költészetet. —Az, miket napjainkban némellyek versei, beszélyei s drámáiban látunk, hol a nép szójárásait, utczai danáit, pajkos nyereségét felhasználják, — nem nemzeti költészet! — Ez kigúnyolása a nemzeti költészetnek ! Nem a czondra kell nekünk egyedül, de a nemes szív, melly ezen czondra alatt ver! ,A nép belső szellemét vagyunk kötelesek kifürkészni s emelni a művé- nyerseségét helyett, szét világába." És ki tehetné ezt jobban náladnál ? Üdvözöllek azért szivem forró buzgalma szerint, hogy Erdélyt megutazni magad elébe tűzed. Biztositlak: e honból ismereteid nem fognak szegényül elválni. Hol Csokonay és Kazinczy szükségesnek tartották műgonddal utazni s mellyről Kisfaludy Sándor azt mondá, hogy itt tanult magyarul; e hon megutazása bizonyosan rád nézve sem fog érdek nélkül elveszni. Hozzon a szerencse minél előbb közünkbe. Erdély fiai és leányai örömmel várnak rád. — Deézsen, oct. 18-dikán. Medgyes Lajos m. k. Közli: Ferenczi Zoltán. A Petőfi-irodalomhoz. HLI Az „Egyetemes Philologiai Közlöny" f. évi májusi füzetében Hahn Adolf a Salamon Ferencz irodalmi tanulmányait ismertetvén, füzetesen foglalkozik Salamonnak Petőfiről írt kritikájával is, amelyet Gyulai Pál „nevezetes tanulmánya mellett (Petőfi Sándor és lyrai költészetünk 1854) Petőfi költészetéről eddig a legkitűnőbb fejtegetés " -nek nevez. A Salamon nézetei közül a legsajátosabbakat és a dolog lényegére leginkább tartozókat egé‘ XIV. közt. Pét. muz. 1889. 62. 125. szén magáévá teszi, midőn így szól: „Jól mondja Salamon, hogy Petőfi géniusa sem a magasság, sem a mélység régióiban nincs otthon, s midőn eszmékre, elvontabb tárgyakra akar emelkedni, elhagyja az inventio. Csak a föld, a való élet athmosphaerájában érzi jól magát, követve mindig az élet benyomásait, melyeket híven és közvetlenül, cziczomátlan egyszerűséggel s bizonyos drámaisággal állít szemünk elé, mely a népdalnak kiválóan jellemző sajátsága. A népdalok belső formáját Petőfi 252