Petőfi-Muzeum, 1893 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1893-05-01 / 3. szám

VEGYESEK. Vegyesek. — Várady Antal, az „Otthon“ far­sangi hangversenyén f. évi február 12-én (vasárnap) „Petőfi a Hortobágyon­• czím­­mel melodrámát szavalt el hegedű- és czim­­balom-kíséret mellett. E művét a színi tano­da növendékei számára írta, kik nemsokára elő fogják adni. (Egyetértés, 1893. 44. sz.) A zsidó fiú. Ez volt Jókai Mór első darabjának a czíme, melyet 18 éves korában, 1842/43. telén írt Kecskeméten, mint jogász, az akadémiai pályázatra, me­lyen 1843 okt. 31-én dicséretet aratott. A drámát Petőfi másolta le, ki 1843 már­­cziusáig Kecskeméten színészkedett. Ennek kéziratát az akad. levéltárából Gyulai Pál újabban kikerestette és elküldte Jókainak. A lapok azt írják, hogy a költő 50 éves jubileumán elő fogják adni az ország szá­mos színpadán. A kézirat szerint 1843 márczius 8-án volt benyújtva 53. sz. a. Utóbb javított is rajta Bajza és Vörös­marty tanácsára, előadásra el is volt fo­gadva, de a censura nem engedte meg. (Főv. Lapok, 1893. 97. szám. Jókai és a „Zsidó fiú." Jókai levele.) — Petőfi-emlék Erdődön. Az Erdő­dön töltött szép és boldog napok emlékére, hol Petőfi annyi ragyogó költeményét írta, Hegedűs József, uradalmi igazgató kezde­ményezése és buzgalma folytán kőpirámist fognak állítani, melybe márványtáblát il­lesztenek. A pirámis a tó partján azon szomorúfűz helyén fog állani, mely alatt a költő ülni szeretett s melyre „ Te vagy, te vagy, barna kis lyány" ez. költeménye vonatkozik. Ennek második versszakát vésik majd a piramis márványtáblájára. A leleplezés a nagykároly-somkúti vasút megnyitásakor lesz. (Pet.-m. V. 3. sz. 76. 1.) — Korén István­­- Petőfi egykori tanára 1893 ápr. 17-én meghalt mint nyug. tr. Szarvason. Petőfit, mint az aszódi ev. algymn. egyetlen tanára, 3 éven át taní­totta 1835/36, 1836/37 és 1837/38-ban. Tanításának módszerét és az ő jellemraj­zát e folyóirat szerkesztője első kézből merített adatokból bőven megírta Petőfi tanuló évei Aszódon és Selmeczen cz. érte­kezésében (Érd. Muz.-egyl. bölcs. szak­osztálya kiadv. 1890. 449—466. 1.) A la­pok most nagyon rokonszenvesen emlé­keztek meg róla, mint a kinek valóban volt befolyása a költő életére; mert e 3 év alatt Petőfi sokat tanult. A pánszláv-haj­­lamú ember volt s Petőfinek ezért is volt összeütközése vele az utolsó évben. Ezt a hajlamát a róla írók nagyon ártatlan színben kívánják most feltüntetni, bárha beismerik, hogy nagy tét volt. Ugyanott érintettük a költő A jó tanító cz. költemé­nyének is eredetét, melyről azt mondtuk, hogy hihetőleg egy adomát dolgozott föl benne; a tanító alakja nem illik Korenre, ki hízásra hajló, zömök ember volt, ekkor még csak 30—32 éves (1833-ban ment Aszódra 28 éves korában), nem magas, nem kopasz s mint nőtlen embernek nem volt sonkája sat.­a kéményben. De külön­ben sem lehet még Petőfinél sem verseiben mindent szó szerint venni. Az, a­mit Havas ír a Főv. Lapokban, hogy egyik selmeczi tanárát rajzolná benne, nem áll; ezt csak a levegőből vette. Selmeczi 2 tanára kö­zül Bolemannt ő is szerette és tisztelte, a komor Lichard pedig épen nem volt ko­mikus alak, a­mint Koren sem, ki szintén szigorú ember volt. Ezt különben a Főv. Lapok sem hitte el. Ne is. Lichardra a Deák­­pályám vonatkozik,, „mutatis mutandis“. Azonban, hogy aszódi benyomásaiból egy pár van A jó tanitó­ban, az bizonyos. N. B. Koren a költő háziasszonyának Neumann­­nénak leányát vette nőül 1837-ben (?), de Petőfi Korennél nem lakott. (L. Korenről: H. Gy. Petőfi S. aszódi tanítója. Pesti Hirl. 1893. 107. sz. ápr. 19. Sipos Soma: Petőfi egyik tanárjáról. Pesti Hirl. 1793. ápr. 22. melléklet. Werner László: Emlékezés P. ta­nítójára. Főv. Lapok, 1893. 110. sz. Havas id. levele u. ott.) Nyomatott Román J. örököse könyvnyomdájában Kolozsvárt.

Next