Komjáthy Miklósné: Magyarország bibliographiája 1712-1860, 5. kötet, pótlások (Budapest, 1971)

Bevezetés

BEVEZETÉS Az 1712—1860 évi időszakról készült, Petrik által szerkesztett négy­kötetes bibliográfia hasonmás kiadását — az első kötethez írt előszó ígéretéhez híven — most nyomon követik a Pótlások. Ez a kötet mintegy 7660 címmel egészíti ki az eredeti adatgyűjtést. Figyelemreméltó meny­­nyiség ez mindenképpen, még fokozza azonban jelentőségét az a körül­mény, hogy csupa XVIII. századi címről van szó, vagyis olyan anyagról, amely különös súllyal esik latba a magyar művelődéstörténelem, különös­képpen pedig az irodalomtörténet és nyomdászattörténet szempontjá­ból. Az anyag összegyűjtése, mint ezt az első kötet előszavában már meg­írtuk, az Országos Széchényi Könyvtárban szerveződött munkaközösség­­­­hez fűződik. Ez az együttes a források széles körét igyekezett felkutatni. A gyűjtés elsősorban az OSZK állományából való, de a munkaközösség tagjai kutatásokat végeztek még a könyvanyag kiegészítése céljából az Országos Evangélikus Könyvtárban, a Ráday Könyvtárban és a Sáros­pataki Református Nagykönyvtárban. A kisnyomtatványokat a Buda­pesti Egyetemi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Miscellanea gyűjteményeiből tették teljesebbé. A gyűjtött címanyag értékét növeli, hogy a felsorolt könyvtárakon kívül számos vidéki, szerzetesi könyvtár anyaga is bekerült a bibliográfiába, amely az ötvenes évek elején, az államosítás során jutott a nemzeti könyvtár tulajdonába. A kötet címanyagát végül a csehszlovák és román nemzeti bibliográfia XVIII. századi anyagával és mintegy harminc hazai, helyi nyomda­történeti bibliográfiából merített, Petrik köteteiben még nem ismert kiadvány címével egészítettük ki. Gyűjtőkör. A munkaközösség Petrik eredeti köteteitől eltérően a gyűj­tés határait részben szűkítette, részben bővítette. Az időhatár 1860 he­lyett csak 1800-ig terjed. Nyilvánvaló, hogy a XIX. század első hat éve

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék