Pharmorient, 1996 (5. évfolyam, 39-50. szám)

1996-01-01 / 39. szám

Újévi meditáció Az egészségügy sajátossága, hogy nem a keres­let szabja meg a kínálatot, hanem a kínálat teremti meg a keresletet. Ilyen körülmények között kell a piac szabályait vizsgálni, a piacot szabályozni. Könnyen belátható, hogy a meghatározó - a kínálati - ponton szükséges és lehetséges az ered­ményes beavatkozás. A privatizálás a kínálati és a fogyasztói oldalon egymástól függetlenül alakul. Ez önmagában is felbontja a korábbi egyensúlyt. Különösen pazarló lehet a fogyasztói privatizálás “előreszaladása”. A közfinanszírozás megszűnése, meghatározó jellegének csökkenése rövid távon egyértelműen súlyos problémákat eredményez. Az üzleti biztosí­tások, az öngondoskodás sajátos formáinak (önkén­tes betegbiztosítási pénztárak, fizetőképesség) vala­mint a karitatív szervezetek kiépített lehetőségei nélkül könnyen belátható, hogy tömeges méretű ellátatlansággal is lehet számolni. Illúziókat kerget az, aki azt hiszi, hogy az “igények” és ezzel párhu­zamosan a költségek radikálisan csökkenthetők. Tudomásul kell venni, hogy a reális igényeket ki kell elégíteni. A reális igények meghatározása pedig szorosan összefügghet a kínálati ponttal. Ki kell mondani a felesleges kínálat, felesleges igényeket fog involválni. Igaz ugyanis az a mondás, miszerint “nincs egészséges ember, legfeljebb még kevés vizsgálatot végeztek rajta”. A kínálati pont azon az alapon is vizsgálandó, hogy költségbe kerül a nem megfelelően kihasznált, felesleges kapacitás. Ezeket a pazarló pontokat megszüntetve lehet lépéseket tenni a kínálati és felhasználási egyensúly felé. Nem szabad azonban illúziókat kergetni! Hasznos is lehet az egészségügy­ szakmailag indokolt és a gazdaságilag lehetséges dilemmájáról értekezni. Először ugyanis a szakmailag indokoltat kell nagyon pontosan meghatározni, majd ehhez kell megteremteni, biztosítani a gazdasági feltétele­ket, vagyis ahogy divatosan mondják a “lehetsé­gest”. Ellenkező esetben deklarálni illene, hogy tár­sadalmi rendszerünk milyen életkilátásokat kíván, tud ígérni állampolgárainak. Ezt kell összevetni a társadalom működtetésének, irányításának, igazga­tásának, kül- és belbiztonságának kérdéseivel. Az ilyen őszinte szembenézés és választási lehetőség felkínálása után a többség egyértelműen kialakítja véleményét, amelyet a kormányzatnak kötelező végrehajtania. A probléma nagysága egyértelműen bizonyítható a lakosság katasztrofális egészségügyi állapotával és különösen ehhez viszonyítva a probléma megol­dására fordított összegekkel. Nem lehet, nem szabad makroközgazdasági arányokkal igazolni a tehetetlenséget. Mindenekelőtt élni kell. Ehhez kell a forrásokat biztosítani, ennek prioritást adni. A rendszerszerű szemlélet egyedül alkalmas a reális lehetőségek megtalálására. Valóban hozzá kell nyúlni a “szent tehenekhez”. Ezek azonban nem kizárólag a nagy elosztási rendszerekben találhatók meg. Az egészségügy és ezen belül a gyógyszerellátás területén is kialakítható lenne olyan modell, amely alapján az ellátások és azok forrása csoportosítható akár az alábbi módon: - minimális ellátás állampolgári, emberiességi alapon - alapvető ellátás - társadalombiztosítással - önkéntes csoportokkal - minőségi ellátás ~ üzleti biztosítással - egyéni kockázattal A jelenlegitől különböző rendszer működtetésé­nek feltétele az ellátások árainak, értékeinek egyértelmű meghatározása. Ez nem történhet a korábbi évek átlagos, megszerzett, “kilobbyzott” értékek alapján. Ebből kiindulva kell az ellátási, a prioritási szinteket meghatározni. A gyógyszerpiac átalakulása szempontjából jelentős év elé nézünk. A patikák privatizálását követően, azzal párhuzamosan a piaci arányok is átrendeződnek. Ez az átrendeződés nem kerülheti el a nagykereskedőket és nagy valószínűséggel a gyár­tókat és importőröket sem. A piac átrendeződését követően változnak az igénybe veendő szolgálta­tások, a követelmények. A tényleges helyzet válto­zását nyomon követni jelentős energiákkal és időráfordítással lehet. A helyzet ismerete alapozza, alapozhatja meg a válaszreakciókat, a teendőket. A megváltozott helyzetben az eligazodást, a helyzettel adekvát lépések kiválasztásának lehetőségét kívánja továbbra is elősegíteni a PHARMORIENT gyógy­szerészeti tájékoztató folyóirat. A helyzet változása valószínűleg közvetlenül is kihat a tartalom válto­zására, a belső arányok, a súlypontok eltolódására. Az év elején úgy gondoljuk, hogy a privatizáció előrehaladásával többet kell foglalkozni lapunkban is a gazdaságos működtetés kérdéseivel, az ezzel V. évfolyam, 1996. január PHARMORIENT 39 i­­ 1

Next