Pharmorient, 2012 (21. évfolyam, 231-242. szám)

2012-01-01 / 231. szám

Nemzetközi visszhang magyar kutatási eredményekről A gyógyszerkutatások és terápia új lehetősé­geit tárják fel a Vizi E. Szilveszter akadémi­kus által vezetett kuta­tócsoport új eredmé­nyei, amelyek a Neu­­rochemistry Internati­onal és a Nature Me­thods című tekintélyes folyóiratokban láttak napvilágot januárban. A Neurochemistry International című folyóiratban ismertették azoknak a kutatásoknak az eredmé­nyeit, amelyekben PhD-hallgatókkal egy antidep­­resszáns készítmény szelektív, az idegsejtek pusz­tulását gátló hatását vizsgálták. Azt fedezték fel, hogy a forgalomban lévő fluoxetin a stroke után is alkalmazható, ugyanis gátolja a neurotoxicitásért, az idegsejtek pusztulásért felelős NMDA-receptor hatását. Ezáltal mérséklődik egy serkentő vegyü­­let, a glutaminsav hatása, ami a kalciumkoncent­ráció csökkenését vonja maga után a neuronok­ban, és ily módon korlátozza az idegsejt-elhalást. A készítmény elősegíti az agyvérzés utáni motoros funkció helyreállítását is - húzta alá az akadémi­kus, hozzáfűzve, hogy az elgondolás annyira új volt, hogy csupán a negyedik folyóirat fogadta el közlésre. Ennek viszont az lett a következmé­nye, hogy velük egy időben amerikai klinikán már ilyen célból próbálják ki ezt a gyógyszert. Bár kez­deményezték a szabadalmi védettség megszerzé­sét a készítménynek erre a hatására, ezt azonban valószínűleg nem tudnak majd érvényesíteni, mert már a gyakorlatban mások ezt megpróbálták. Ezzel azonban immár tudományosan is alá van támasztva, hogy miért lehet és miért kell ezt az antidepresszáns vegyületet agyvérzés után alkal­mazni. Felhasználási területe egyelőre még nyi­tott, de meggyőződésük, hogy nagyon sokrétű lesz. Ez az egészségügyi ellátás szempontjából igen fontos, mert az ilyen megbetegedésekre nincs gyógyszer. Mint rámutatott, a kutatásokat elősegí­tette az az eljárás, amelynek alkalmazási eredmé­nyeit a Nature Methodsban mutatta most be kuta­tócsoportjával. Arról számoltak be, hogy in vivo, vagyis az élő szervezetben, állatkísérletekben miként lehet vizsgálni az idegsejtek, a neuronok működését. Ismertetésük szerint az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) 2000- ben kezdődtek a kutatások néhány tehetséges fia­tal bevonásával, akik tökéletesítették az Egyesült Államokban kidolgo­zott kétdimenziós technikát, a két­ foton pásztázó mikroszkó­pot, háromdimenziós­sá fejlesztve az eljá­rást. A fejlesztéseket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos pályáza­tán elnyert támogatás tette lehetővé, a munka oroszlánrészét az igen tehetséges Rózsa Balázs orvos és fizikus végezte, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter kitűnő informati­kusként és szoftverkészítőként jellemzett. A tech­nika lényege, hogy az idegsejteket feltöltik festék­anyaggal, amelyből az átmenő lézersugár fényre­akciót vált ki, ami mérhető. A rendszer a másod­perc ezredrésze alatt képes akár egyetlen idegsejt­ben felfedni az ingerlésre adott válaszokat. Az agyi funkciók megértése olyan módszereket igényel, amelyek lehetővé teszik a neuronok akti­vitásának mérését az idegrendszer különböző részein. Ám egyetlen neuronon belül is, az idegsejt különböző szegmenseiben az aktivitás különböző­képpen változik térben és időben. Tehát ahhoz, hogy megértsük a neuronok működését, ezt egy­szerre kell az idegsejt több helyén mérni. Eddig sok millió, sok milliárd idegsejt működéséből vontak le következtetéseket, de ezek nem egyfajta neuronok voltak. Ezzel az eljárással viszont egyetlen ideg­sejttel lehet dolgozni, pontosan megmérve, hogy például a kalciumszint hogyan változik, és mennyi idő alatt. Ez a rendkívül érzékeny módszer néhány milliszekundum alatt, tehát az elektromos jelensé­gekkel azonos időben tudja a változásokat regiszt­rálni. Az eljárás elsősorban gyógyszerkutatásokban nyerhet alkalmazást. A módszer segítségével pon­tosan feltérképezhetők, hogy a gyógyszermolekula miként hat a vizsgált idegsejtre, milyenek az eset­leges mellékhatások. Tavaly az amerikai akadémia lapjában, a PNAS-ban jelent meg egy cikkük, a mostani tanulmány pedig már arról számol be, hogy in vivo körülmények között is tudják vizsgálni az idegsejtek működését. Ennek beláthatatlan lehető­ségei lesznek a jövőben, hiszen most már nemcsak egy-egy izolált agyszelet-preparátumban, hanem in situ, természetes környezetében lehet vizsgálni a gyógyszerek hatását. forrás: MTI XXI. évfolyam, 2012. január PHARMORIENT 231 1

Next