Pharmorient, 2013 (22. évfolyam, 243-254. szám)

2013-01-01 / 243. szám

A város közepén folyik az ország legnagyobb gyógyszertára Az élő-, illetve ivóvizekbe kerülő gyógyszer­maradványok kiszűrését célzó magyar kutatásokról tudósított az MTI. Gyógyszerfogyasztó nép vagyunk - állítja a mindenkori kormányzat. Ennek egyik nemkívánatos következménye, hogy a szer­vezetünkben fel nem szívódott vagy be sem vett gyógyszerek nagy része a csatornahálózatban köt ki, onnan pedig az élővizekbe - és ha azokból nye­rünk ivóvizet, végül a csapvízbe jut. Budapesten például évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába. A felfedezések azért történhettek meg, mert az ana­litikai eljárások a korábbiaknál jóval érzékenyebbé váltak, így például már olyan vegyületet is ki tud­nak mutatni, amelyből egy köbdeciméter vízben csupán egy milliomod gramm található. Ahogy az analitikai eljárások fejlődtek, az első megdöbbentő észlelések arról szóltak, hogy férfi és női hormono­kat fedeztek fel a Dunában, illetve a bele folyó szennyvizekben. A szennyvíztisztítók nem készül­tek fel az ilyesfajta a szennyeződésre. Korábban azt gondolták, hogy a gyógyszermaradványok spontán lebomlanak, és mire a tisztított szennyvíz az élő­vagy öntöző vizekbe kerül, már nem marad belőlük semmi, így ezeknek az anyagoknak az eltávolítá­sa nem volt szempont a szennyvíztisztítók techno­lógiai fejlesztései során. A szteroid vegyületcsaládba tartozó női és férfi hormonok veszélyt jelentenek az élővilágra. A női és férfi hormonok által szennyezett vizekben élő halaknál hermafroditizmust, sőt feminizálódást, nőivarúságot is megfigyeltek hím egyedeknél. Nem kevésbé veszélyes a hormonhatás a parti szű­résű felszíni vizekből előállított ivóvíz fogyasztói számára, hiszen az állatvilágban megfigyelt tüne­tek az embereken is jelentkezhetnek, nem is beszél­ve a hormontúladagolás rákképző hatásairól. A további vizsgálatok arra irányultak, vajon az egyre divatosabb nem szteroid fájdalomcsillapító és gyulladás­gátló gyógyszerek úgyszintén előfor­dulnak-e a szennyvízben. Az eredmény itt is pozitív lett, az ilyen gyógyszereket (amelyeket sokan marokszám szednek a tévéreklámok nyomán) több ország, közöttük Brazília, Hollandia, Kanada, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szlovénia és az Egyesült Államok kutatói kimutatták a talajvízben, a folyók és a tavak vizében - Németországban még a csapvízben is. Észrevették azt is, hogy bizonyos nem szteroid típusú gyulladás­gátlók még ebben a csekély koncentrációban is rendellenességet okoz­nak például a halak uszonyainak fejlődésében. Az Európai Unió több veszélyesnek minősített vegyületcsaládnak meghatározását szabályozza, amelyek közé többek között a rovarirtók, illékony aromás vegyületek, halogén- és foszfortartalmú szerves vegyületek tartoznak. Az elmúlt néhány év kutatási eredményeinek köszönhetően valószínű, hogy a közeljövőben ezek a vegyületcsaládok víz­ben maradható koncentrációinak szabályozása is megtörténik. Az új kihívásra reagáltak a kutatók és a szennyvíztisztítással foglalkozó vállalatok is. A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén működő környezet­kémiai kutatócsoport a nem szteroid gyulladásgát­ló és fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tarto­zó ketoprofennel végeztek kísérleteket. Ezt a gyógyszercsaládot enyhe és középsúlyos reumás-, izom-, fej-, fogfájás esetén alkalmazzák. A kutatók e vegyületek lebontási lehetőségeit vizsgálták. Módszereik többek között az ózon, illetve az ultra­ibolya sugárzás bontó hatásán alapulnak. A szenny­víz ezeknek a sugaraknak a hatására megszabadul­hat a nem kívánt gyógyszerektől. Más utat követtek a nyíregyházi székhelyű Nyírségvíz, Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csa­tornamű Zrt. szakemberei. Ők a mikrobiológiai módszereket választották a helyi főiskola kuta­tóinak közreműködésével. Megvizsgálták a nem szteroid gyulladás- és fájdalomcsillapító hatóanya­gok mikrobiális lebontási lehetőségeit. Módszerük lényege, hogy olyan mikrobákat juttatnak el a szennyvíztisztító műben keringetett szennyvízbe, amelyek képesek az adott vegyületcsoport lebontá­sára. Az előbb laboratóriumban, majd félüzemi méretekben elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy a mikroorganizmusokkal beoltott szennyvízben néhány nap alatt drasztikusan apadt a megcélzott vegyületek mennyisége. A folyamat végén azok koncentrációja annyira lecsökkent, hogy gyakorla­tilag nem jelentenek veszély a felszíni vizek szá­mára. Ráadásul - mint ez már a Levelek nevű köz­ség szennyvíztisztítójában végzett kísérletek után kiderült - az eljárás beilleszthető a hagyományos szennyvízkezelés technológiai folyamatába is. A kidolgozott módszerrel megpályázták azt a regionális innovációs díjat, amelyet a három megye területét összefogó Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamarák alapítottak. Az ered­ményeket a zsűri is elismerte, és a Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamara területén az idén a Nyírségvíz Zrt. kapta meg az innovációs díjat. forrás: MTI PHARMORIENT 243 2 XXII. évfolyam, 2013. január

Next