Pilóta, 1997 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1997-06-01 / 6. szám

MrTumix AirTurmix Mmk Megvolt az első AirTurmix adás a TV2-esen, május 18-án. Kollégám, aki az MRSZ postáját szokta reggelente elhozni, mostanában két-három szatyorral indul útnak, mert több kiló levelet kapunk. A találós kérdésre beérkező megfejté­sek már halmokban állnak. A kérdés az volt: Hány perc ele­gendő a Gripen ismételt felszállásra való előkészítéséhez? A választ pedig most már leírhatom: 10 perc. Nagyon kedves leveleket is kaptunk, úgy tűnik, sokan örül­nek ennek a műsornak. Továbbra is várjuk a véleményeket, nem ártana, ha repülő kollégáink — lustaságukat legyőzve — szintén hozzájárulnának a sorozat sikeréhez tanácsok­kal, ötletekkel, sőt, látványos videofilmekkel (lehetőleg Beta rendszerű kazettán)! A következő adás június 15-én lesz, szintén a TV2-esen, 18 órakor. Nézzétek! Annyit el­árulok, hogy Besenyei Peti egyedülálló felvételeket készí­tett a gépe szárnyára, farkára és orrára erősített kamerával, egyszerűen csodálatos! Itt egy részlet a múltkori filmből: A Gripen azt jelenti: griffmadár A légvédelem szíve a korszerű vadászgép. A Gripen telje­sen elektronikus, szoftver-alapú harci repülőgép, jelentős része kompozit­ anyagokból készült, emiatt könnyű, rugal­mas és kimondottan költségkímélő. A legújabb, úgyneve­zett negyedik generációt képviseli. A légi küzdelemben nagyon fontosak a repülőgép repülési tulajdonságai, manőverezőképessége, teljesítménye, köny­nyű kezelhetősége, az, hogy mennyi és milyen fegyverzettel indítható út­nak, és még az sem mindegy, hogy mennyi rádiójelet ver vissza, vagy mennyire segíti a pilótát a gyors dön­tésben. A jó vadászgép megbízható, rugalmasan alkalmazkodik pillanatnyi feladatához, könnyen kiszolgálható és bevethető békében, háborúban egya­ránt. A svéd légierő Gripenje ilyen. Ezt már a 21. századra tervezték. Nem fogyaszt sok üzemanyagot, for­­dulékony, lopakodó technológiát használ, azaz a radaron alig látható, viszont saját lokátorával nagyon messze lát, a látóhatáron túli célt is beméri. Egy gombnyomással, akár repülés közben is átváltoztatható el­fogó vadászból csapásmérő vagy fel­derítő repülőgéppé. Az ember és a gép együttműködése is jelentős hangsúlyt kapott a Gripen tervezésekor. Minél kevesebb a tenni­való a pilótakabinban, annál bizto­sabb, hogy a pilóta a kellő időben a megfelelő taktikai döntést tudja hoz­ni. A rendszerek kezelését leegyszerűsítették, a gép kiszol­gálása könnyű, a pilóta hatékonysága tehát nagyobb. Mivel a gép ismételt felszállásra való előkészítéséhez tíz perc is elegendő, ezért adott idő alatt több légi feladatot tud telje­síteni. A jövő győztesének az információk háborúját kell meg­nyernie. A Gripenek riadó esetén égen és földön folyama­tos kapcsolatban állnak az irányítóközpontokkal és egy­mással egy új, intelligens elektronikus rendszer segítségé­vel. A titkos adatlekérdezés azonnal beindul a térségben tartózkodó repülőgépek között, az érzékelők és a számító­gépek társalognak egymással. Nagyteljesítményű radarok, infravörös kereső-, nyomkövető és riasztórendszerek in­formálják a pilótát arról, hogy mi van körülötte, sőt, még egy úgynevezett taktikai helyzetértékelő is segíti a gyors döntéshozatalban. A műszerfalon többcélú elektromos kijelzőrendszer pótolja a korábban tengernyi műszert, amely repülés közben folyamatosan változó, a helyzethez alkalmazkodó információkat szolgáltat. A botkormányt joy­stick helyettesíti, amelyen megtalálhatók a célzókészüléket és a fegyvereket vezérlő gombok is. Két perc sem kell hozzá, hogy a Gripen 10 kilométeres ma­gasságra emelkedjen, és odafent az 1,8 Mach-számú se­bességet is eléri (körülbelül 2500 km/óra). 9 g túlterhelést visel el, hirtelen forduláskor másodpercenként 30 fok irányváltoztatásra képes. Repülőtéren kívül, akár egy autó­pályára is le tud szállni, kifutásához elég 500 méter. daka 19

Next