Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 5. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában (Budapest, 1932)
Csokonai Vitéz Mihály
362 CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY, valót anélkül, hogy bármelyik is kizárólag magáénak foglalhatta volna le. A költőt éppen az egynemű stílus hiánya jellemzi, a stíluskeverék egyik kedves sajátsága neki, éppen emiatt nem válhatott a tiszta népies előadás következetes művelőjévé. Oly rátermettséggel tudott volna népies lenni, mint Petőfi Sándorig senki sem, de bár az élő népnyelvet felhasználta, korántsem szegődött kizárólagosan sem a népies, sem a más irány mellé, hanem visszhangot adott mindegyikre. Fellépése idején még nem érkezett el az igazi népies költői gyakorlat ideje. (A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest, 1927.) — Oláh Gábor szerint a költő művészi könnyedséggel lebeg a legkisebb és legnagyobb mélységek fölött, sohasem érezzük a formával vagy anyaggal való birkózását. Csak úgy ontja «a legédesebb szavakat, a legszínesebb jelzőket, a legfrissebb szóösszetételeket, legzengőbb rímeket és legszellemesebb csattanókat Ez a könnyedség a formán való teljes uralkodással magyarázható, a formán való uralkodás gazdag képzeletvilágot sejtet, a képzelet gazdagsága és frissesége pedig minden nagy költőnél a nyelv, a stílus újszerűségét és művészi voltát teremti meg». (Csokonai. Irodalomtörténeti Közlemények 1928. évf.) Kiadások. — Csokonai Vitéz Mihály legfőbb vágya az volt, hogy összegyűjtött költeményeit kiadhassa, de a nyomdai költségekre nem tudott elég pénzt teremteni. Előfizetője kevés akadt, kiadót nem talált, főrangú mecénást hasztalan keresett. Alkalmi versein, Kleistfordításain és Dorottyáján kívül nem jelent meg más munkája nyomtatásban. Az első teljesebb gyűjtemény Márton József bécsi tanár buzgalmát dicséri: Csokonai Vitéz Mihály poétái munkái. Négy kötet. Bécs, 1813. — Toldy Ferenc méltán dicsért kiadása: Csokonai Mihály minden munkái. Pest, 1844. — Harsányi István és Gulyás József teljes kiadása: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Három kötet. Budapest, 1922. (A legjobb kiadás. A költő számos verses és prózai szövege itt jelent meg először nyomtatásban, szövegei pontosabbak a régebbi közléseknél.) Irodalom. — Az előbbi fejezetekben felsorolt munkák közül különösen a következők. — Kölcsey Ferenc: Csokonai munkáinak kritikai megítéltetések. Tudományos Gyűjtemény, 1817. évf. — Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. — U. az: Magyar államférfiak és írók. II. köt. Pest, 1868. — U. az: A magyar