Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 7. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában (Budapest, 1934)
A regény és dráma
TOLNAI LAJOS. 639 gonoszokat lesújtotta.) — Az urak. Pest, 1872. (Első regénye először a Pesti Naplóban jelent meg. Gyulai Pál eléggé elismerő bírálatot írt róla a Budapesti Szemle 1873. évfolyamában. A szerző, úgymond, jeles stiliszta, jó elbeszélő, de kesernyés ízű hangulata nem tud a humorig emelkedni, hazai viszonyaink rajzába képzelt elemeket vegyít. «Sok mindent megértünk a Bach-kormány idejében, de hogy a nép kapjon a cseh adószedőkön, valóságos uraknak nézze őket, vágyjék atyafiságukra, ilyennek sohasem hallottuk hírét.» — A somvári Fényes Ádám úr. Budapest, 1874. (Elbeszélés.) — A báróné ténsasszony. Két kötet. Budapest, 1882. (Doktor Schwindler Gusztáv, a galíciai szélhámos zsidó, egy egész magyar várost behálóz jellemtelen kétszínűségével, megválasztják országgyűlési képviselőnek, bárói rangot kap, végül csődbe jut és megszökik az országból.) — A nemes vér. Két kötet. Budapest, 1882. (Regény egy grófkisasszony érdekházasságáról.) — Az oszlopbáró. Budapest, 1884. (A regényben az arisztokráciát, a dzsentrit és a református tanárságot alaposan befeketíti.) — A falu urai. Budapest, 1885. (A regény hősei között ott van a mindenre elszánt gonosz paraszt s mellette a haszonleső kálvinista pap.) — A polgármester úr. Két kötet. Budapest, 1885. (Én regény. A polgármester erős jellem, ezért nem maradhat meg városában, felköltözik Pestre, lapot alapít, igazlelküségével magára zúdítja az írói világot, beáll színésznek s az egyik előadáson fájdalmában megtébolyodik.) — Dániel pap lesz. Budapest, 1885. (A hiúság és irigység regénye, a református papok és tanítók feleségeinek szembeállítása.) — A jubilánsok. Budapest, 1886. (Két vidéki vezérférfiú tülekedése a kitüntetésért.) — Az új főispán. Három kötet. Budapest, 1886. (Regény a vármegye nemesurainak alacsonylelküségéről, támadás a vidéki földbirtokosok kasztgögje ellen.) — Eladó birtok. Két kötet. Budapest, 1886. (A dzsentri-világ erkölcsi silányságát hánytorgató regény.) — A jégkisasszony. Két kötet. Budapest, 1887. (A regény hőse, a ravasz pesti kisasszony, becsapja hiszékeny vidéki szerelmesét.) — Szegény emberek útja. Két kötet. Budapest, 1889. (A regény tanulsága: a gazdagok utálatos emberek, de a szegények sem sokkal jobbak a gazdagoknál.) — A mai Magyarország. Két kötet. Budapest, 1889. (Novellák.) — A rongyos. Budapest, 1890. (A regény először a Képes Családi Lapokban jelent meg. Ebben az időben már kínosan vergő-