Polgári Élet, 2006. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-06 / 1. szám

-f--------—---------------------------------------------------------------www.polgarielet.ro ELET! A SZÉKELYFÖLDI POLGÁROK HETILAPJA SZÉKELYFÖLDÖN MEGJELENŐ HETILAP • ALAPÍTÁSI ÉV 2004. • ISSN 1584-8248 • III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • 2006. JANUÁR 6-12. • 16 OLDAL • ÁRA: 1,2 LEJ (12.000 RÉGI LEJ) WSrv SZÉKELYFÖLD. Udvarhelyipatthelzyet Ha az RMDSZ-esek nem hajlandók kompromisszumra, és sikertelen marad három egymás utáni tanácsülés, akkor a prefektus feloszlat­hatja a testületet. A feloszlatást is vállalja a Polgári Frakció, abban reményked­ve, hogy a város polgárai majd értelmesebb személyeket választanak az előre­hozott választások esetén. SPORT. 2005 jelentősebb sporteseményei Az elmúlt esztendő izgalmakban és eredményekben egyaránt bővelke­dett a sportszeretők számára. Az alábbiakban - a teljesség igénye nél­kül - megpróbáljuk áttekinteni a legfontosabbakat. Nemcsak a kiemelkedő ered­ményekre koncentrálunk, hanem a kudarcokról, nagy kihagyásokról is megem­lékezünk. Azok is a sporttörténelem részei. KULTÚRA. A Csárdáskirálynő Sepsiszentgyörgvön Nincs olyan magyar ember, aki ne hallotta volna sosem a Hajmási Pé­ter, Hajmási Pál, vagy az Álom, álom édes álom című dalokat. Minden operettek legklasszikusabbja, a Csárdáskirálynő dalbetéteit. A művet közel száz évvel az első bemutatója után Keresztes Attila kolozsvári rendező is színre vitte a sepsiszentgyörgyi színtársulattal. Vele készített interjút a Polgári Élet. szfnuvmvi Uszít Nézzünk Körbe! „Amikor egy egyenes jellemű, nemes lelkű, megfontolt, igaz ember a politika színpadára lép, a jó emberek nézzenek körbe maguk között: eggyel kevesebben lesznek. ” (Roger Martin du Gard) A karácsony és az (Ijesztendő közötti egy hét a családi összejövetelek és baráti találkozá­sok ideje. Ilyenkor parttalanul folyik a szó, s előbb-utóbb a politika is terítékre kerül. A be­szélgetések stílusa, hangvétele - tekintve, hogy nem azonos érdeklődési körök szerint összeve­rődő társaságok osztják, szorozzák napi gondja­ikat - természetesen változatos és keresetlen is egyszerre. Hasonló beszélgetéseknek magam is részese lehettem az óesztendó' végén. Az azo­kon elhangzottakból leszűrhető legfőbb követ­keztetés: a politikusok megítélése a gyalogmag­yarok körében igen kedvezőtlen, megbecsültsé­gük ma már meg sem közelíti a ‘89-es módszer­váltást követő első évek idején tapasztalt szin­tet. A bizalmi tőke elolvadása az erdélyi magyar politikai egypártrendszer megjelenítője, az RMDSZ és meghatározó figuráinak esetében ma már tagadhatatlan tény. Egy alig másfélmil­liós társadalom esetében titkokat megőrizni na­gyon nehéz. Még akkor is, ha az RMDSZ által ellenőrzött alapítványok anyagi támogatásától függő sajtó inkább elfódné, mint feltárná a bajt. Ma már minden, a politika, a közélet iránt némi érdeklődést mutató atyánkfia előtt világos, ki mennyit ér - nos, a közvélekedés szerint a többség nem sokat - azok között, akik a tör­vényhozásban és másutt „képünket viselik”. Többségünk lépten-nyomon tapasztalható pi­masz önteltségük, hivalkodó jólétük miatt vetik meg, sőt utálják okkal-joggal a politikusokat. Pedig számosán vannak közöttük olyanok is, akik korábban, még mielőtt politikusokká váltak volna, környezetük megbecsülését élvezték. Le­het, hogy túlzó az állítás, mely szerint az ember ott végződik, ahol a politikus kezdődik, de a ta­pasztalat azt mutatja: többnyire igaz. Ez alól csak a ritka, igazán nagyformátumú politikusok kivételek. Azok, akik szolgálatként értelmezik a tisztséget, amellyel a közösség ruházta fel, a ve­le járó hatalmat pedig nem a maguk, hanem kö­zösségük érdekében gyakorolják. Reményked­jünk, hamarosan kerül majd ilyen is, akár a már most politizálok köréből is kiemelkedhet. Addig pedig marad a meg-megújuló kínzó él­mény, hogy újra eggyel kevesebben lettünk. Az RMDSZ tizenhat évéről Kérdőjelek, törésvonalak, demokrácia-deficit ■ Amennyiben az 1989. decem­ber 25-én közzétett, az RMDSZ „alapító iratának” tekinthető' Ki­áltvány értelmében megalakult, önmagát a romániai magyarság érdekvédelmi szervezeteként meghatározó Romániai Magyar Demokrata Szövetség működé­sének tizenhat esztendejét kí­vánjuk mérlegre tenni, úgy ezt számos, egymástól olykor gyö­keresen eltérő szempont szerint is elvégezhetjük. Jelen írásban csupán néhány, általunk fontos­nak tekintett koordináta mentén kíséreljük meg a Szövetség te­vékenységének értékelését, ösz­­szegzésként mintegy rámutatva: az RMDSZ kezdeti célkitűzései­nek jelentős hányada mára már csak deklaratív szinten jelenik meg programjában, szervezeti működése, valamint a romániai magyarság belső, ideológiai-po­litikai pluralizmusának kialaku­lása ellehetetlenítésére tett lé­pései pedig jelentős demokrá­ciadeficitet tükröznek. 7/ ELEMZÉSÜNK A 2. OLDALON Pusztuljanak el ott, ahol vannak? Mit várunk az új évtol, vagyis magunktól? Interjú Varga Lászlóval- Ön nemrég a világhálón in­tézett körkérdést mindazokhoz, akik hajlandók legalább egy fél­órányi időt szánni arra, hogy el­gondolkozzanak „elveszettként el­könyvelt testvéreink”, azaz a szór­ványban élő magyarok sorsán. Mi késztette erre a lépésre?- Fiatalabb lelkipásztor ko­romban hosszú évekig szolgáltam szórványvidéken. Jól ismerem azok helyzetét, lelkiállapotát, minden nyomorúságát. Akár azt is kérdezhetné joggal: miért csak most teszem fel ezt a nehéz kér­dést? Újabban ismét kapcsolatba kerültem a szórvánnyal, azok re­ménytelenségével, most jutott eszembe, hátha valaki tudna adni olyan ötletet, esetleg segítséget, mely se nekem, se a hozzám ha­sonlóknak nem jutott eszébe.-„Mit kell tenni azokkal a ma­gyarokkal, akik olyan helységben laknak, ahol kevesebb él húsz ma­gyar családnál?” - szólt az Ön ál­tal megfogalmazott körkérdés. A kapott válaszokból ítélve körvo­nalazódik-e valamiféle megoldás a problémára?- Igen. Pusztuljanak el ott, ahol vannak... // INTERJÚNK A 10. OLDALON Közéleti személyiségek szilvesztere A Polgári Élet néhány székely­­földi közéleti szereplőt kérde­zett meg arról, hogy hol, hogyan szilvesztereztek, s hogy tettek-e fogadalmakat, s ha igen, milyene­ket. Amint kiderült, ők is ugyan­olyan emberek, mint mi, csak ta­lán vágyaik merészebbek, és né­ha nemcsak magukra, hanem kö­zösségükre is gondolnak. Bölöni Domokos marosvásárhelyi író, új­ságíró; Balázs József gyer­­gyószentmiklósi festőművész, pe­dagógus; Sylveszter Lajos sepsi­szentgyörgyi író, újságíró és Ambrus Gizella, székelyud­varhelyi vendéglátós, szakács­könyv-szerző beszélt érzéseiről, gondolatairól. // ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A 4. OLDALON

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék