Polgári Élet, 2006. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-06 / 1. szám
színomvn Uszít Nézzünk körbe! „Amikor egy egyenes jellemű, nemes lelkű, megfontolt, igaz ember a politika színpadára lép, a jó emberek nézzenek körbe maguk között: eggyel kevesebben lesznek. ” (Roger Martin du Gard) A karácsony és azjjesztendő közötti egy hét a családi összejövetelek és baráti találkozások ideje. Ilyenkor parttalanul folyik a szó, s előbb-utóbb a politika is terítékre kerül. A beszélgetések stílusa, hangvétele - tekintve, hogy nem azonos érdeklődési körök szerint összeverődő társaságok osztják, szorozzák napi gondjaikat - természetesen változatos és keresetlen is egyszerre. Hasonló beszélgetéseknek magam is részese lehettem az óesztendő végén. Az azokon elhangzottakból leszűrhető legfőbb következtetés: a politikusok megítélése a gyalogmagyarok körében igen kedvezőtlen, megbecsültségük ma már meg sem közelíti a ‘89-es módszerváltást követő első évek idején tapasztalt szintet. A bizalmi tőke elolvadása az erdélyi magyar politikai egypártrendszer megjelenítője, az RMDSZ és meghatározó figuráinak esetében ma már tagadhatatlan tény. Egy alig másfélmilliós társadalom esetében titkokat megőrizni nagyon nehéz. Még akkor is, ha az RMDSZ által ellenőrzött alapítványok anyagi támogatásától függő sajtó inkább elfedné, mint feltárná a bajt. Ma már minden, a politika, a közélet iránt némi érdeklődést mutató atyánkfia előtt világos, ki mennyit ér - nos, a közvélekedés szerint a többség nem sokat azok között, akik a törvényhozásban és másutt „képünket viselik”. Többségünk lépten-nyomon tapasztalható pimasz önteltségük, hivalkodó jólétük miatt vetik meg, sőt utálják okkal-joggal a politikusokat. Pedig számosan vannak közöttük olyanok is, akik korábban, még mielőtt politikusokká váltak volna, környezetük megbecsülését élvezték. Lehet, hogy túlzó az állítás, mely szerint az ember ott végződik, ahol a politikus kezdődik, de a tapasztalat azt mutatja: többnyire igaz. Ez alól csak a ritka, igazán nagyformátumú politikusok kivételek. Azok, akik szolgálatként értelmezik a tisztséget, amellyel a közösség ruházta fel, a vele járó hatalmat pedig nem a maguk, hanem közösségük érdekében gyakorolják. Reménykedjünk, hamarosan kerül majd ilyen is, akár a már most politizálók köréből is kiemelkedhet. Addig pedig marad a meg-megújuló kínzó élmény, hogy újra eggyel kevesebben lettünk. SPORT. 2005 jelentősebb sporteseményei Az elmúlt esztendő izgalmakban és eredményekben egyaránt bővelkedett a sportszeretők számára. Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - megpróbáljuk áttekinteni a legfontosabbakat. Nemcsak a kiemelkedő eredményekre koncentrálunk, hanem a kudarcokról, nagy kihagyásokról is megemlékezünk. Azok is a sporttörténelem részei. Az RMDSZ tizenhat évéről Kérdőjelek, törésvonalak, demokrácia-deficit ■ Amennyiben az 1989. december 25-én közzétett, az RMDSZ „alapító iratának” tekinthető Kiáltvány értelmében megalakult, önmagát a romániai magyarság érdekvédelmi szervezeteként meghatározó Romániai Magyar Demokrata Szövetség működésének tizenhat esztendejét kívánjuk mérlegre tenni, úgy ezt számos, egymástól olykor gyökeresen eltérő szempont szerint is elvégezhetjük. Jelen írásban csupán néhány, általunk fontosnak tekintett koordináta mentén kíséreljük meg a Szövetség tevékenységének értékelését, öszszegzésként mintegy rámutatva: az RMDSZ kezdeti célkitűzéseinek jelentős hányada mára már csak deklaratív szinten jelenik meg programjában, szervezeti működése, valamint a romániai magyarság belső, ideológiai-politikai pluralizmusának kialakulása ellehetetlenítésére tett lépései pedig jelentős demokráciadeficitet tükröznek. 7/ ELEMZÉSÜNK A 2. OLDALON Pusztuljanak el ott, ahol vannak? Interjú Varga Lászlóval Ön nemrég a világhálón intézett körkérdést mindazokhoz, akik hajlandók legalább egy félórányi időt szánni arra, hogy elgondolkozzanak „elveszettként elkönyvelt testvéreink”, azaz a szórványban élő magyarok sorsán. Mi késztette erre a lépésre? - Fiatalabb lelkipásztor koromban hosszú évekig szolgáltam szórványvidéken. Jól ismerem azok helyzetét, lelkiállapotát, minden nyomorúságát. Akár azt is kérdezhetné joggal: miért csak most teszem fel ezt a nehéz kérdést? Újabban ismét kapcsolatba kerültem a szórvánnyal, azok reménytelenségével, most jutott eszembe, hátha valaki tudna adni olyan ötletet, esetleg segítséget, mely se nekem, se a hozzám hasonlóknak nem jutott eszébe.„Mit kell tenni azokkal a magyarokkal, akik olyan helységben laknak, ahol kevesebb és húsz magyar családnál?” - szólt az Ön által megfogalmazott körkérdés. A kapott válaszokból ítélve körvonalazódik-e valamiféle megoldás a problémára? - Igen. Pusztuljanak el ott, ahol vannak... // INTERJÚNK A 10. OLDALON www.polgarielet.ro -1-----------------------------------------------------------------------ELET! SZÉKELYFÖLDÖN MEGJELENŐ HETILAP • ALAPÍTÁSI ÉV 2004. • ISSN 1584-8248 • III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • 2006. JANUÁR 6-12. • 16 OLDAL • ÁRA: 1,2 LEJ (12.000 RÉGI LEJ) A SZÉKELYFÖLDI POLGÁROK HETILAPJA WSrv SZÉKELYFÖLD. Udvarhelyipatthelyet Ha az RMDSZ-esek nem hajlandók kompromisszumra, és sikertelen marad három egymás utáni tanácsülés, akkor a prefektus feloszlathatja a testületet. A feloszlatást is vállalja a Polgári Frakció, abban reménykedve, hogy a város polgárai majd értelmesebb személyeket választanak az előrehozott választások esetén. KULTÚRA. A Csárdáskirálynő Sepsiszentgyörgyön Nincs olyan magyar ember, aki ne hallotta volna sosem a Hajmási Péter, Hajmási Pál, vagy az Álom, álom édes álom című dalokat. Minden operettek legklasszikusabbja, a Csárdáskirálynő dalbetéteit. A művet közel száz évvel az első bemutatója után Keresztes Attila kolozsvári rendező is színre vitte a sepsiszentgyörgyi színtársulattal. Vele készített interjút a Polgári Élet. Mit várunk az új évtől, vagyis magunktól? Közéleti személyiségek szilvesztere A Polgári Élet néhány székelyföldi közéleti szereplőt kérdezett meg arról, hogy hol, hogyan szilvesztereztek, s hogy tettek-e fogadalmakat, s ha igen, milyeneket. Amint kiderült, ők is ugyanolyan emberek, mint mi, csak talán vágyaik merészebbek, és néha nemcsak magukra, hanem közösségükre is gondolnak. Bölöni Domokos marosvásárhelyi író, újságíró; Balázs József gyergyószentmiklósi festőművész, pedagógus; Sylveszter Lajos sepsiszentgyörgyi író, újságíró és Ambrus Gizella, székelyudvarhelyi vendéglátós, szakácskönyv-szerző beszélt érzéseiről, gondolatairól. // ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A 4. OLDALON