Polgári Élet, 2007. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám

a K­áprázatos külsőségekkel, magas rangú uniós és tag­országi delegációk részvételével tartott ünnepségek keretében lett Bulgária és Románia az EU huszonhatodik és huszonhete­­dik tagállama a december 31-ről január 1-jére virradó éjszaka. A két új tagállamban - amelyben az egy főre jutó GDP alig egy­­harmada az uniós átlagnak - a lakosság és a politikai osztály óriási várakozásokkal tekint a tagsággal megnyíló lehetősé­gekre - számol be az American Press. Románia 32 milliárd eurós uniós támogatást kap 2013-ig, az országba irányuló tőkebefek­tetések tavaly mintegy 8 milli­árd euróra ugrottak, a gazdaság a harmadik negyedévben - éves rátán számolva - 7,8 százalék­kal növekedett. Bulgária 11 mil­liárd eurós támogatással szá­molhat 2013-ig, az országba ta­valy mintegy 4 milliárd eurónyi tőkebefektetés érkezett, a GDP 6,7 százalékkal növekedett a ta­valy július-szeptemberi idő­szakban. A biztató kilátásokkal együtt azonban mindkét ország­nak tudomásul kellett vennie bizonyos korlátozásokat. Bulgá­ria - a vállalt kötelezettségei­nek megfelelően - az óév utolsó napján leállította a Kozlodujban működtetett atomerőmű veszé­lyesnek ítélt két - egyenként 440 megawattos - blokkját. A művelethez az EU 220 millió eurós támogatást folyósított, a telephely rehabilitálásának költségeit azonban mintegy 500 millió euróra becsülik, a teljes bevételkiesés pedig elérheti az 1,5 milliárd eurót. A lépés egyúttal megrendítheti Bulgári­ának mint a térség fontos áram­exportőrének és -elosztójának pozícióját, emellett az energia­­tarifák jelentős emelését kény­szerítheti ki. Szergej Sztanisev miniszterelnök - az AP jelenté­se szerint - szóvá tette, hogy hasonló célokra Szlovákia és Litvánia jóval bőkezűbb uniós támogatást kapott. Mérlegelés Biztató kilátások ­ Egymegállásos rendszer a határon Csökken a várakozási idő eredékére csökken a vára­kozási idő a határon Romá­nia uniós csatlakozásával. A magyar átkelőkön csak lassíta­ni kell, az okmányokat a román oldalon közösen ellenőrzik a magyar és a román határőrök.­­Január elsején éjfélkor ro­mániai állampolgárok százai indultak Magyarországra. Az uniós csatlakozással már a román állampolgárok is sze­mélyi igazolvánnyal léphet­nek be a tagállamok többsé­gébe. A 27 tagúra bővült Euró­pai Unió öt tagállama viszont továbbra is megköveteli az új típusú személyinél jóval drá­gább útlevelet a román állam­polgároktól. „Csehország és Ciprus feltételnek szabott egy biztonsági kódot, Svédország az állampolgárság megjelölé­sét kérte a személyin, Belgi­um és Szlovákia belső tör­vénykezése pedig nem engedi meg, hogy területükre szemé­lyivel is be lehessen lépni, ezért ezek az országok kivéte­lek” - nyilatkozta Buda Ioan, a Nagyváradi Határrendőrség főkapitánya. A nyitást koccintással ünne­pelték a magyar és a román ha­tárőrök az ártándi-borsi határ­­állomásnál. Az ünnepség végén felvonták a román, a magyar és uniós zászlót, majd következett az újévkor elmaradhatatlan tű­zijáték. Az illetékesek szerint az egymegállásos rendszer be­vezetésével mintegy 70-80 szá­zalékkal csökken majd a vára­kozási idő. K­ivégezték Szaddám Hu­­szeint - jelentette be a BBC hírtelevízióban az iraki védelmi miniszter. Az arab nyelvű televíziók korábban már jelentették, hogy a volt iraki diktátort közép-európai idő szerint december 30-án, hajnali négy óra körül fel­akasztották. Az egykori elnök hívei válaszcsapásától tartva az iraki kormány teljes titok­ban tartotta az ítélet végrehaj­tásával kapcsolatos terv rész­leteit. Nem sokkal korábban Szaddám Huszein ügyvédei egy amerikai bíróságnál akar­ták elérni, hogy ne helyezzék át amerikai őrizetből iraki fel­ügyelet alá a halálra ítélt volt iraki elnököt, a bíró azonban elutasította kérelmüket. Húszein védői azzal érveltek, hogy Szaddám ellen polgári eljárás van folyamatban Wa­shingtonban, és mint a polgá­ri per vádlottjának jogai van­nak, amelyeket sértene a ki­végzése. Az al-Arabia iraki te­levízió arról is hírt adott, hogy Szaddám Huszein féltestvé­rét, Barzan al-Tikritit és Awad Hamed al-Bandar volt főbírót is kivégezték. Nicolas Sarkozy, a francia jobboldal fő elnökjelöltje sze­rint hiba volt Szaddám Huszein volt iraki diktátor ki­végzése. A francia belügymi­niszter, a Népi Mozgalom Uni­ója (UMP) elnöke a Le Monde francia napilap keddi számá­ban leszögezte, hogy elvből el­lenzi a halálbüntetést. Sar­kozy sajnálatát fejezte ki, ami­ért a volt iraki diktátornak nem kellett egyéb bűneiért is felelnie. „Szerettem volna Szaddám Huszein perében az iraki demokratizálódás jelen­tős szakaszát látni” - mondta. „Nehéz egy diktatúrából ki­felé tartó nép különböző ösz­­szetevőit kibékíteni egymás­sal. Ez a feladat annál is in­kább nehéznek tűnik szá­momra, mivel nem derült fény a múltra. Szaddám Huszein­­nek, az egyik legrosszabb em­bernek a kivégzése hiba volt” - folytatta a francia belügymi­niszter. A francia baloldali ellenzék és a jobboldal egy része által egyaránt bírált szeptemberi egyesült államokbeli látogatá­sakor Sarkozy közölte George Bush amerikai elnökkel, hogy újra kívánja építeni a 2003. évi iraki beavatkozás miatt megromlott francia-amerikai kapcsolatokat. N. Sarkozy: Hiba volt Húszévi kivégzése Egy diktátorral kevesebb POLGÁRI ÉLET SZÉKELYFÖLDI POLGÁRI HETILAP www.polgarielet.ro Főszerkesztő: Szakács István Péter • Vezető szerkesztő: Zsidó Ferenc • Főmunkatársak: Fábián Lajos, Komoróczy György • Szerkesztők: Farkas Krisztina, Péter Edit Munkatársak: Fábián Kornélia, Fü­löp D. Dénes, Gazda Zoltán, Grausam Géza, Jakab Katalin, Rokaly Zsolt, Vincze Orsolya • Olvasószerkesztő: Szabó Attila Tudósítók: Balázs Katalin (Gyergyószék), Sochom István (Kézdiszék), Oláh Tünde (Csíkszék), Nagy Zsuzsanna (Sepsiszék), Szentgyörgyi László (Marosszék), Benkő Emőke (Erdővidék), Lukács Csaba, Szőke Sz. László (Budapest) • Menedzsment: Jakab Gábor • Terjesztés: Fazakas László • Szerkesztőség és Kiadó: 535600 Székelyudvarhely Hargita megye • Mihai Kogalniceanu utca 2. szám • Tel.: 0266-214923 • GSM: 0746-142676 • www.polgarielet.ro • szerkesztoseg@polgarielet.ro, titkarsag@polgarielet.ro • Kiadja az Infomarket kft. Nyomtatja a Pantex Impex Kft. • Tipográfiai terv: Typotrek kft. • Alapítási év: 2004. • ISSN 1584-8248 • MINDEN JOG FENNTARTVA! 2.BELFÖLD/KÜLFÖLD POLGÁRI ÉLET • 2007. JANUÁR 05-11. • IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Hol tartunk? EIU-s jelentés A­z Economist Intelligence Unit felmérése szerint a Föld 165 független állama kö­zött kétszer annyi tekintélyelvű rendszer van, mint demokrá­cia. Kiteljesedett demokrácia 28, hiányos demokrácia 52, hibrid állam 30, diktatúra pe­dig 55 országban van - írja az EBU. Magyarország Botswanával és Ciprussal holtversenyben a 36. helyen, a hiányos demokrá­ciák között szerepel a ranglis­tán. A Magyarországhoz hason­ló közép-kelet-európai új de­mokráciák közül Csehország a legdemokratikusabb: a rangsor­ban 18-dikként megelőzi Fran­ciaországot, Belgiumot és Ja­pánt. Igaz, az utóbbi kettőt még uralkodó vezeti, még ha formá­lis hatalommal is. Románia je­len pillanatban az 50. helyet foglalja el. Bár Bulgáriával egy­szerre vált uniós tagországgá, Bulgária jobb helyezést ért el, ugyanis övé a 42. hely. A de­mokratizálódási hullám a het­venes években indult meg, csú­csára pedig a Szovjetunió fel­bomlása, és közép-európai, va­lamint a közép-ázsiai államok 1989-es szabaddá válásával ért. A berlini fal leomlása óta vi­szont jelentősen lelassult a fo­lyamat, sőt a közel-keleti orszá­gokkal, Kínával és Oroszország­gal lényegében meg is állt. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy az energiahordozókban és ásványkincsekben gazdag álla­mok az olajárak erősödése kö­vetkeztében autokratákká vál­tak. Oroszországot például az erős állami monopóliumok, és az elmúlt években kiszélesített elnöki jogkör miatt sokan a te­kintélyelvű kategóriába sorol­ják. A volt szovjet tagköztársa­ságokban sem voltak teljesek a ’90-es évek eleji színes forradal­mak. A demokrácia fellegvárá­nak számító Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak a rang­sor közepén helyezkedik el. // P. E. HÍREK RÖVIDEN Göncz Árpád a legnépszerűbb államfő • A Világgazdaság Online-on folyó szavazás szerint toronymagasan Göncz Árpád a legkedveltebb köztársasági elnök. A voksoláson mind­három rendszerváltás utáni államfő­re lehet szavazni, és a jelenlegi állás szerint 505 szavazattal - ami a leadott voksok 81 százaléka - vezet a legmagasabb közjogi méltóságot két cikluson át is betöltő­ Göncz Árpád. Második helyen a jelenlegi államfő, Sólyom László áll 78 szavazattal (12 százalék), míg a 2000 és 2005 között elnökösködő Mádl Ferenc 42 vokssal a harmadik. A németek bevezetnék az európai szociális modellt • Január elsejével Németország vette át az Európai Unió soros elnö­kének tisztét, és célul tűzte ki, hogy újraéleszti a közös európai alkot­mány ügyét. Európai szociális modell, átláthatóbb döntések, megol­dás az elbukott alkotmány újjáélesztésére - a többi között ezeket a feladatokat tűzte ki maga elé a német uniós elnökség. Angela Merkel az elkövetkező fél év legfontosabb eseményének a márciusi berlini csúcstalálkozót nevezte, ahol az EU állam- és kormányfői a közösség ötvenedik születésnapján politikai nyilatkozatban erősítik meg az eu­rópai összetartozást. Az ezt megelőző gazdasági csúcson az európai szociális modell és az energia ügye lesz a fő napirendi pont, júniusra pedig a tervek szerint megszületik az alkotmánnyal kapcsolatos úti­terv is. „Ezt a témát természetesen nem tudjuk majd elnökségünk alatt lezárni, de a gondolkodási időszak lezárultával utat szeretnénk mutatni, és megoldásokat szeretnénk kínálni Európának" - mondta Angela Merkel német kancellár. Németország elnöksége idején várha­tóan nagyobb hangsúlyt helyez a közös külpolitikára és a jelenleginél határozottabb szerepvállalást sürget majd olyan tartós konfliktusok megoldásában, mint a közel-keleti válság, az iráni atomprogram ügye, vagy a Nyugat-Balkán stabilitása. Ciprus nem korlátozza a munkavállalást • Ciprus egyike azon kevés EU-tagoknak, amelyek nem vezettek be kor­látozásokat a romániai és bulgáriai munkavállalók számára, a szakszer­vezetek így tartanak a konkurenciától, főként az alacsony bérezésű szakmákban. Már mintegy 5000 bolgár és román állampolgár dolgozik Cipruson, főként az idegenforgalomban és az iparban, és a szakszerve­zetek számításai szerint ez a szám 2007-ben megduplázódhat. A mun­káltatók rémhíreknek minősítik az aggodalmakat, emlékeztetve, hogy a szigetországban szinte teljes a foglalkoztatás. Hiba a HTMH megszüntetése • Indokolatlannak és célszerűtlennek nevezte a Határon Túli Magya­rok Hivatala megszüntetését Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koa­líció Pártjának frakcióvezetője. A pozsonyi Új Szó keddi számában nyilatkozó Bárdos a január elsejétől életbe lépett budapesti döntése­ket, így a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal bezárását, a határon túli magyarok támogatásában érintett közalapítványok átalakítását, a magyarországi nemzetpolitikában történő változást is aggodalommal szemléli - írja a lap. „A pályázati rendszer átalakítását nem tartom indokoltnak, sem célszerűnek. Nem azzal van gondom, hogy átlátha­tóbbá kívánják tenni a pénzek elosztására és ellenőrzésére szolgáló rendszert, hiszen ez rendjén való. Elsősorban azt nehezményezem, hogy a rendszer átalakításával meg­szűnnek annak bevált elemei is” - fogalmazott a szlovákiai magyar politikus. Az új év első napján életbe lépett változásokat a magyar kormányszóvivő, Danks Emese a napokban jelentette be. Egyben azt is elmondta, hogy a rendszer átalakulása során létrejön a Szülőföld Alap Iroda, a megszűnő intézmények feladatait pedig a Miniszterel­nöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakál­lamtitkársága veszi át. 99 százalék támogatja az autonómiát • A székelyföldiek 99 százaléka támogatja a régió területi autonó­miát a nem hivatalos belső népszavazás végeredménye szerint - közölték a szervezők. A jogi következményekkel nem járó, nem hiva­talos referendumot Kovászna és Hargita megyében szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) december 16. és 23. között. Hargita megyében összesen három településen nyilváníthattak véleményt a lakosok, a legnagyobb közülük Székelyudvarhely. A három települé­sen a 34 590 szavazati joggal rendelkezők közül 22 061-en voksol­tak, ami 63,78 százalékos részvételi aránynak felel meg. Közülük 21 870-en szavaztak Székelyföld területi autonómiája mellett. A Kovászna megyei többi húsz településen is a lakosság körülbelül 99 százaléka támogatta Székelyföld területi autonómiáját. A szervezők civil nyomásgyakorlási eszköznek tekintik ezt a kezdeményezést, hogy hivatalos referendum kiírását is lehetővé tegyék majd ugyan­ebben a kérdésben. Romániában ugyanis jelenleg nem létezik az ehhez szükséges jogi keret, ezért a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatta a kezdeményezést.

Next