Polgári Élet, 2007. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-05 / 1. szám
a Káprázatos külsőségekkel, magas rangú uniós és tagországi delegációk részvételével tartott ünnepségek keretében lett Bulgária és Románia az EU huszonhatodik és huszonhetedik tagállama a december 31-ről január 1-jére virradó éjszaka. A két új tagállamban - amelyben az egy főre jutó GDP alig egyharmada az uniós átlagnak - a lakosság és a politikai osztály óriási várakozásokkal tekint a tagsággal megnyíló lehetőségekre - számol be az American Press. Románia 32 milliárd eurós uniós támogatást kap 2013-ig, az országba irányuló tőkebefektetések tavaly mintegy 8 milliárd euróra ugrottak, a gazdaság a harmadik negyedévben - éves rátán számolva - 7,8 százalékkal növekedett. Bulgária 11 milliárd eurós támogatással számolhat 2013-ig, az országba tavaly mintegy 4 milliárd eurónyi tőkebefektetés érkezett, a GDP 6,7 százalékkal növekedett a tavaly július-szeptemberi időszakban. A biztató kilátásokkal együtt azonban mindkét országnak tudomásul kellett vennie bizonyos korlátozásokat. Bulgária - a vállalt kötelezettségeinek megfelelően - az óév utolsó napján leállította a Kozlodujban működtetett atomerőmű veszélyesnek ítélt két - egyenként 440 megawattos - blokkját. A művelethez az EU 220 millió eurós támogatást folyósított, a telephely rehabilitálásának költségeit azonban mintegy 500 millió euróra becsülik, a teljes bevételkiesés pedig elérheti az 1,5 milliárd eurót. A lépés egyúttal megrendítheti Bulgáriának mint a térség fontos áramexportőrének és -elosztójának pozícióját, emellett az energiatarifák jelentős emelését kényszerítheti ki. Szergej Sztanisev miniszterelnök - az AP jelentése szerint - szóvá tette, hogy hasonló célokra Szlovákia és Litvánia jóval bőkezűbb uniós támogatást kapott. Mérlegelés Biztató kilátások Egymegállásos rendszer a határon Csökken a várakozási idő eredékére csökken a várakozási idő a határon Románia uniós csatlakozásával. A magyar átkelőkön csak lassítani kell, az okmányokat a román oldalon közösen ellenőrzik a magyar és a román határőrök.Január elsején éjfélkor romániai állampolgárok százai indultak Magyarországra. Az uniós csatlakozással már a román állampolgárok is személyi igazolvánnyal léphetnek be a tagállamok többségébe. A 27 tagúra bővült Európai Unió öt tagállama viszont továbbra is megköveteli az új típusú személyinél jóval drágább útlevelet a román állampolgároktól. „Csehország és Ciprus feltételnek szabott egy biztonsági kódot, Svédország az állampolgárság megjelölését kérte a személyin, Belgium és Szlovákia belső törvénykezése pedig nem engedi meg, hogy területükre személyivel is be lehessen lépni, ezért ezek az országok kivételek” - nyilatkozta Buda Ioan, a Nagyváradi Határrendőrség főkapitánya. A nyitást koccintással ünnepelték a magyar és a román határőrök az ártándi-borsi határállomásnál. Az ünnepség végén felvonták a román, a magyar és uniós zászlót, majd következett az újévkor elmaradhatatlan tűzijáték. Az illetékesek szerint az egymegállásos rendszer bevezetésével mintegy 70-80 százalékkal csökken majd a várakozási idő. Kivégezték Szaddám Huszeint - jelentette be a BBC hírtelevízióban az iraki védelmi miniszter. Az arab nyelvű televíziók korábban már jelentették, hogy a volt iraki diktátort közép-európai idő szerint december 30-án, hajnali négy óra körül felakasztották. Az egykori elnök hívei válaszcsapásától tartva az iraki kormány teljes titokban tartotta az ítélet végrehajtásával kapcsolatos terv részleteit. Nem sokkal korábban Szaddám Huszein ügyvédei egy amerikai bíróságnál akarták elérni, hogy ne helyezzék át amerikai őrizetből iraki felügyelet alá a halálra ítélt volt iraki elnököt, a bíró azonban elutasította kérelmüket. Húszein védői azzal érveltek, hogy Szaddám ellen polgári eljárás van folyamatban Washingtonban, és mint a polgári per vádlottjának jogai vannak, amelyeket sértene a kivégzése. Az al-Arabia iraki televízió arról is hírt adott, hogy Szaddám Huszein féltestvérét, Barzan al-Tikritit és Awad Hamed al-Bandar volt főbírót is kivégezték. Nicolas Sarkozy, a francia jobboldal fő elnökjelöltje szerint hiba volt Szaddám Huszein volt iraki diktátor kivégzése. A francia belügyminiszter, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnöke a Le Monde francia napilap keddi számában leszögezte, hogy elvből ellenzi a halálbüntetést. Sarkozy sajnálatát fejezte ki, amiért a volt iraki diktátornak nem kellett egyéb bűneiért is felelnie. „Szerettem volna Szaddám Huszein perében az iraki demokratizálódás jelentős szakaszát látni” - mondta. „Nehéz egy diktatúrából kifelé tartó nép különböző öszszetevőit kibékíteni egymással. Ez a feladat annál is inkább nehéznek tűnik számomra, mivel nem derült fény a múltra. Szaddám Huszeinnek, az egyik legrosszabb embernek a kivégzése hiba volt” - folytatta a francia belügyminiszter. A francia baloldali ellenzék és a jobboldal egy része által egyaránt bírált szeptemberi egyesült államokbeli látogatásakor Sarkozy közölte George Bush amerikai elnökkel, hogy újra kívánja építeni a 2003. évi iraki beavatkozás miatt megromlott francia-amerikai kapcsolatokat. N. Sarkozy: Hiba volt Húszévi kivégzése Egy diktátorral kevesebb POLGÁRI ÉLET SZÉKELYFÖLDI POLGÁRI HETILAP www.polgarielet.ro Főszerkesztő: Szakács István Péter • Vezető szerkesztő: Zsidó Ferenc • Főmunkatársak: Fábián Lajos, Komoróczy György • Szerkesztők: Farkas Krisztina, Péter Edit Munkatársak: Fábián Kornélia, Fülöp D. Dénes, Gazda Zoltán, Grausam Géza, Jakab Katalin, Rokaly Zsolt, Vincze Orsolya • Olvasószerkesztő: Szabó Attila Tudósítók: Balázs Katalin (Gyergyószék), Sochom István (Kézdiszék), Oláh Tünde (Csíkszék), Nagy Zsuzsanna (Sepsiszék), Szentgyörgyi László (Marosszék), Benkő Emőke (Erdővidék), Lukács Csaba, Szőke Sz. László (Budapest) • Menedzsment: Jakab Gábor • Terjesztés: Fazakas László • Szerkesztőség és Kiadó: 535600 Székelyudvarhely Hargita megye • Mihai Kogalniceanu utca 2. szám • Tel.: 0266-214923 • GSM: 0746-142676 • www.polgarielet.ro • szerkesztoseg@polgarielet.ro, titkarsag@polgarielet.ro • Kiadja az Infomarket kft. Nyomtatja a Pantex Impex Kft. • Tipográfiai terv: Typotrek kft. • Alapítási év: 2004. • ISSN 1584-8248 • MINDEN JOG FENNTARTVA! 2.BELFÖLD/KÜLFÖLD POLGÁRI ÉLET • 2007. JANUÁR 05-11. • IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Hol tartunk? EIU-s jelentés Az Economist Intelligence Unit felmérése szerint a Föld 165 független állama között kétszer annyi tekintélyelvű rendszer van, mint demokrácia. Kiteljesedett demokrácia 28, hiányos demokrácia 52, hibrid állam 30, diktatúra pedig 55 országban van - írja az EBU. Magyarország Botswanával és Ciprussal holtversenyben a 36. helyen, a hiányos demokráciák között szerepel a ranglistán. A Magyarországhoz hasonló közép-kelet-európai új demokráciák közül Csehország a legdemokratikusabb: a rangsorban 18-dikként megelőzi Franciaországot, Belgiumot és Japánt. Igaz, az utóbbi kettőt még uralkodó vezeti, még ha formális hatalommal is. Románia jelen pillanatban az 50. helyet foglalja el. Bár Bulgáriával egyszerre vált uniós tagországgá, Bulgária jobb helyezést ért el, ugyanis övé a 42. hely. A demokratizálódási hullám a hetvenes években indult meg, csúcsára pedig a Szovjetunió felbomlása, és közép-európai, valamint a közép-ázsiai államok 1989-es szabaddá válásával ért. A berlini fal leomlása óta viszont jelentősen lelassult a folyamat, sőt a közel-keleti országokkal, Kínával és Oroszországgal lényegében meg is állt. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy az energiahordozókban és ásványkincsekben gazdag államok az olajárak erősödése következtében autokratákká váltak. Oroszországot például az erős állami monopóliumok, és az elmúlt években kiszélesített elnöki jogkör miatt sokan a tekintélyelvű kategóriába sorolják. A volt szovjet tagköztársaságokban sem voltak teljesek a ’90-es évek eleji színes forradalmak. A demokrácia fellegvárának számító Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak a rangsor közepén helyezkedik el. // P. E. HÍREK RÖVIDEN Göncz Árpád a legnépszerűbb államfő • A Világgazdaság Online-on folyó szavazás szerint toronymagasan Göncz Árpád a legkedveltebb köztársasági elnök. A voksoláson mindhárom rendszerváltás utáni államfőre lehet szavazni, és a jelenlegi állás szerint 505 szavazattal - ami a leadott voksok 81 százaléka - vezet a legmagasabb közjogi méltóságot két cikluson át is betöltő Göncz Árpád. Második helyen a jelenlegi államfő, Sólyom László áll 78 szavazattal (12 százalék), míg a 2000 és 2005 között elnökösködő Mádl Ferenc 42 vokssal a harmadik. A németek bevezetnék az európai szociális modellt • Január elsejével Németország vette át az Európai Unió soros elnökének tisztét, és célul tűzte ki, hogy újraéleszti a közös európai alkotmány ügyét. Európai szociális modell, átláthatóbb döntések, megoldás az elbukott alkotmány újjáélesztésére - a többi között ezeket a feladatokat tűzte ki maga elé a német uniós elnökség. Angela Merkel az elkövetkező fél év legfontosabb eseményének a márciusi berlini csúcstalálkozót nevezte, ahol az EU állam- és kormányfői a közösség ötvenedik születésnapján politikai nyilatkozatban erősítik meg az európai összetartozást. Az ezt megelőző gazdasági csúcson az európai szociális modell és az energia ügye lesz a fő napirendi pont, júniusra pedig a tervek szerint megszületik az alkotmánnyal kapcsolatos útiterv is. „Ezt a témát természetesen nem tudjuk majd elnökségünk alatt lezárni, de a gondolkodási időszak lezárultával utat szeretnénk mutatni, és megoldásokat szeretnénk kínálni Európának" - mondta Angela Merkel német kancellár. Németország elnöksége idején várhatóan nagyobb hangsúlyt helyez a közös külpolitikára és a jelenleginél határozottabb szerepvállalást sürget majd olyan tartós konfliktusok megoldásában, mint a közel-keleti válság, az iráni atomprogram ügye, vagy a Nyugat-Balkán stabilitása. Ciprus nem korlátozza a munkavállalást • Ciprus egyike azon kevés EU-tagoknak, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a romániai és bulgáriai munkavállalók számára, a szakszervezetek így tartanak a konkurenciától, főként az alacsony bérezésű szakmákban. Már mintegy 5000 bolgár és román állampolgár dolgozik Cipruson, főként az idegenforgalomban és az iparban, és a szakszervezetek számításai szerint ez a szám 2007-ben megduplázódhat. A munkáltatók rémhíreknek minősítik az aggodalmakat, emlékeztetve, hogy a szigetországban szinte teljes a foglalkoztatás. Hiba a HTMH megszüntetése • Indokolatlannak és célszerűtlennek nevezte a Határon Túli Magyarok Hivatala megszüntetését Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője. A pozsonyi Új Szó keddi számában nyilatkozó Bárdos a január elsejétől életbe lépett budapesti döntéseket, így a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal bezárását, a határon túli magyarok támogatásában érintett közalapítványok átalakítását, a magyarországi nemzetpolitikában történő változást is aggodalommal szemléli - írja a lap. „A pályázati rendszer átalakítását nem tartom indokoltnak, sem célszerűnek. Nem azzal van gondom, hogy átláthatóbbá kívánják tenni a pénzek elosztására és ellenőrzésére szolgáló rendszert, hiszen ez rendjén való. Elsősorban azt nehezményezem, hogy a rendszer átalakításával megszűnnek annak bevált elemei is” - fogalmazott a szlovákiai magyar politikus. Az új év első napján életbe lépett változásokat a magyar kormányszóvivő, Danks Emese a napokban jelentette be. Egyben azt is elmondta, hogy a rendszer átalakulása során létrejön a Szülőföld Alap Iroda, a megszűnő intézmények feladatait pedig a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága veszi át. 99 százalék támogatja az autonómiát • A székelyföldiek 99 százaléka támogatja a régió területi autonómiát a nem hivatalos belső népszavazás végeredménye szerint - közölték a szervezők. A jogi következményekkel nem járó, nem hivatalos referendumot Kovászna és Hargita megyében szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) december 16. és 23. között. Hargita megyében összesen három településen nyilváníthattak véleményt a lakosok, a legnagyobb közülük Székelyudvarhely. A három településen a 34 590 szavazati joggal rendelkezők közül 22 061-en voksoltak, ami 63,78 százalékos részvételi aránynak felel meg. Közülük 21 870-en szavaztak Székelyföld területi autonómiája mellett. A Kovászna megyei többi húsz településen is a lakosság körülbelül 99 százaléka támogatta Székelyföld területi autonómiáját. A szervezők civil nyomásgyakorlási eszköznek tekintik ezt a kezdeményezést, hogy hivatalos referendum kiírását is lehetővé tegyék majd ugyanebben a kérdésben. Romániában ugyanis jelenleg nem létezik az ehhez szükséges jogi keret, ezért a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatta a kezdeményezést.