Polgári Élet, 2008. január-június (5. évfolyam, 2-25. szám)

2008-01-11 / 2. szám

Készül a székelyudvarhelyi büdzsé A városfejlesztésnek lesz prioritása ■ A 2008-as helyi költ­ségvetésről és a korcso­lyapálya használati díjá­ról tartott sajtótájékoz­tatót Szász Jenő polgár­mester január 9-én. 2008 költségvetési törvényét az államfő az év utolsó napján hir­dette ki, s a jogszabály még az­nap megjelent a Hivatalos Köz­lönyben. Szabály szerint a hi­vatalos közléstől számított 45 napon belül az önkormányzati testületeknek el kell fogadniuk a helyi költségvetést. Idén a ha­táridő február 14-e. Mint arról a polgármester beszámolt, ugyan a helyi költségvetést meghatározó törvény megvan, de egyelőre nincs konkrét adat arról, hogy a 2008-as büdzséből az egyes területeknek mekkora összeg jut. Még nem ismeretes ugyanis a megyei tanács költ­ségvetése, és a pénzügyi igaz­gatóság visszaosztásai sem. Az már biztos azonban, hogy a 2008-as költségvetésben a vá­rosfejlesztésnek prioritása lesz - jelentette ki az elöljáró. Székelyudvarhely kilenced­ma­gával tavaly részt vett az Euró­pai Unió URBACT-program­­jában: uniós szakemberek se­gítségével kidolgozta hosszú távú, integrált városfejlesztési koncepcióját. Ez azt jelenti, az érintett települések, így váro­sunk is, jóval nagyobb eséllyel pályázhatnak ezentúl uniós pénzekre­ .Azért beszélünk in­tegrált városfejlesztési prog­ramról, mert nem csak egy pá­lyázati forrást szeretnénk célul kitűzni, hanem egy olyan kon­cepció kerül kidolgozásra, amely egymást kiegészítő téte­lekből áll. Ha a történelmi vá­rosközpont rekonstrukciójáról beszélünk, akkor ez jelenti a műemlékvédelmi alapokat, de a különböző infrastrukturális beruházási lehetőségeket és a zöld övezetekre kérhető zöld alapok igénybevételét is.” - mondta Szász Jenő. Az idei költségvetésből a pályázatok­hoz szükséges dokumentáció anyagi vonzatait pedig biztosí­taná az önkormányzat. 10 jegy áráért egy hónapos bérlet jár A korcsolyapályát gyakran látogatókért bérletrendszert vezet be a Polgármesteri Hiva­tal, így január 15-től 10 jegy áráért egész hónapra érvé­nyes, fényképes igazolást vált­hat ki bárki a műjégpálya bejá­ratánál. Január elsejétől új jegyárakat szabott meg a pol­gármesteri hivatal: az 5 éven aluliak ingyen, az 5 és 18 éve­sek 4 lejért, az idősebbek 8 le­jért korcsolyázhatnak. A belé­pők meghatározásánál a pol­gármesteri hivatal nemcsak a jégpálya működtetésének költ­ségeit vette figyelembe, de a környező városok árait is, s ar­ra törekedett, ezeknél alacso­nyabb legyen a székelyud­varhelyi korcsolyapálya belé­pője. Az ármódosítást a nagy költségekkel indokolta a pol­gármester, s azzal, hogy a költ­ségvetési korlátok miatt a 2007-es évre a strand díjsza­básait lehetett csak a korcso­lyapályára alkalmazni. . // VINCZE ORSOLYA HÍREK RÖVIDEN Wass-megemlékezés rendőrségi érdeklődéssel • Székelyudvarhelyen a szombatfalvi református templomban janu­ár 8-án Wass Albert-emlékestet tartottak az író születésének 100. évfordulója alkalmából. Hegyi Sándor református lelkipásztor, az est házigazdája Wass Albert emberi tartásáról, nemzete és szülő­földje iránti elkötelezettségéről beszélt, dr. Szakács István író, iro­dalomtörténész és tanár Homokszemcsék, köd és betűk címmel tar­tott előadást Erdély nagy szülöttének irodalmi pályafutásáról, Komoróczy György nyelvművelő pedig a magyar nyelv művészéről és védelmezőjéről beszélt. Közreműködtek a Tamási Áron Gimnázi­um és a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium diák­jai. Értesüléseink szerint az esemény iránt élénk előzetes érdeklő­dést mutatott a Hargita Megyei és a Székely­udvarhelyi Városi Rendőrség is. Trichinellózis Gyergyóban • Egy teljes család került a gyergyószentmiklósi fertőző kórházba. Ugyanis kiderült, a vásárolt és levágott sertés húsa a trichina élős­ködő fonalférget hordozta. Az embernél hasmenéssel, izomfájda­lommal járó kór ritka esetekben halálos kimenetelű is lehet, ám a gyors beavatkozás, kezelés beindításának köszönhetően az apát, anyát és három gyermeket nem veszélyeztetik szövődmények. Dr. Aszalós Albert főorvos elmondta, a szomszédokat, rokonokat is ki­vizsgálják, akik ettek a fertőzött állat húsából, és ajánlja minden­kinek, a sertéshúst fogyasztás előtt vizsgáltassák be az erre hiva­tott szervekkel. Panigay új könyve A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör és a Mark House kiadó szervezésében január 14-én, hétfőn 18 órától a Szilágyi ven­déglőben mutatják be Panigay Róbert: Megölte a nyúl című, vadász- és horgászelbeszéléses kötetét. A gyergyószentmiklósi hetvenéves or­vos, a vadászat és horgászat szerelmese újabb könyvet tett le az asz­talra. Úgymond folytatását eddig megjelent írásainak, melyekért elis­meréseket gyűjtött már be az olvasók visszajelzésein túl. 1979-1991 között kilenc alkalommal nyert a Nimród irodalmi pályázatán. 1995- ben a Fekete István Irodalmi Társaság harmadik díjjal jutalmazta. A Megölte a nyúl vadász-, horgászelbeszéléseket tartalmaz Gál Éva Emese illusztrációival. _______3.SZÉKELYFÖLD_______ POLGÁRI ÉLET • 2008. JANUÁR 11-17. • V. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM A­z anyanyelven zajló érett­ségi vizsga bevezetését szorgalmazza a Kovászna Me­gyei Tanfelügyelőség. A javas­lat délután Sepsiszentgyör­gyön hangzott el az oktatási törvénytervezet nyilvános vitá­ján, amelyen jelen voltak a ma­gyar tannyelvű iskolák igazga­tói és pedagógusai. A találko­zón elhangzott, hogy méltány­talan, miszerint a magyar diá­koknak egy tantárggyal többel kell bizonyítani az érettségin, mint román anyanyelvű társa­iknak, és nem mindegy az sem, hogy a média kiszámítá­sánál a jegyek összege 4 vagy 6 felé osztódik. Ez több pedagó­gus szerint is diszkriminatív, és negatív tényezőt jelenthet a diák továbbtanulási szándékai­ra nézve. Ugyanakkor a találkozón megfogalmazódott az is, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok 1-től 12. osztályig speciális tan­könyvekből tanulják a román nyelvet, Péter Sándor magyar­tanár pedig indítványozta, hogy a vegyes tannyelvű isko­lákban a román diákoknak le­hetőségük­ nyíljon arra, hogy elsajátítsák a magyar nyelvet. A találkozón elhangzott, hogy a javaslatokat február 17-ig lehet még megtenni, és ezzel élnie kellene minden oktatási intéz­mény dolgozójának. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete is fel­kérte saját szakembereit, és a pedagógus-társadalmat, hogy tanulmányozzák a szaktárca honlapon közzétett­­oktatási törvénytervezetet, és tegyék meg módosító javaslataikat. Ezeket januárban összesítik majd és továbbítják az illeté­kesekhez. azda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke hang­súlyozta, ha az elfogadott tör­vény nem szavatolja a nemzet­közi normák által szavatolt jo­gokat, akkor számítanak a ci­vil szféra erejére, készek az utcára vonulni, hogy ezeket érvényesítsék -// N. ZS. / Érettségit magyarul ­ Átalakul Sepsiszentgyörgy központja ■ Az Erzsébet park átala­kítása, a Mihai Viteazul tér rendbetétele, a Lábas­ház és a Bazár épületének felújítása és átadása a 2008-as esztendő legna­gyobb befektetései lesz­nek Sepsiszentgyörgyön, város központjában található épületekben, a téren és a parkban jelentős javítási és át­alakítási munkákat végeznek, a cél az, hogy több zöld övezet le­gyen, a központban. A Mihai Viteazul tér elhanyagolt állapota miatt a román közösség többször kérte a polgármester lemondá­sát, tüntetést is szerveztek azért, hogy a szobor körüli teret rendbe tegye az önkormányzat. A kom­munizmus idején kialakított tér betonlapjai a talajmozgás miatt feltöredeztek, ezeket felszedik, és átalakítják a teret. Az önkor­mányzat a 2009-es év végére ter­vezi a tér felújításának befejezé­sét, a munkálatok értéke 3 millió lejre rúg. A megyei könyvtárat és a parkot összekötő sétányon La­borfalvi Róza színésznőnek állí­tanak szobrot. A tervek szerint az Erzsébet­ parkban található szovjet obeliszk helyén pedig nyári és téli kert lesz, ugyanak­kor 10 helyi személyiség szobrát is elhelyezik, köztük lesz a park névadója is. A szintén kommu­nista időket idéző obeliszk elköl­­töztetése sem lesz könnyű fel­adat, mert az orosz hatóságok nem­ értenek egyet azzal, hogy az emlékjel a­ temetőbe kerüljön, erről egyelőre még vita folyik. A tervek szerint március 15-én ke­rülne átadásra a felújított Lábasház, ahol civilszervezetek jutnának székházhoz. A magyar­ság történelme szempontjából jelentős műemléképület régen a figyelem központjában áll, hi­szen az önkormányzatnak több éves vita után sikerült a belügy­minisztériumtól visszaszerezni az ingatlant, amely most a város tulajdona. A felújítás is több éve húzódik, korábban pénz nem volt a munkálatokra, idén azon­ban úgy néz ki, hogy az 1848-as forradalom 160. évfordulóján át­adják új rendeltetésének a Lábasházat. Ugyancsak idén újítják fel a régi bazár épületét, amely 1868-ban épült, itt kapna helyet a Kovászna Megyei Fej­lesztési Ügynökség. // NAGY ZSUZSANNA A GAZDA ZOLTÁN: Tanügyi törvény mindenen felett K­étségtelen, hogy bármennyire is forgatjuk, elűrjük-csavar­­juk napjaink problémáit, a tanügyi törvénytervezet vitája jelenleg a közéletünk legfontosabb szelete. Érdekes, hogy meg­lepő csend van mégis körülötte, hallgatnak róla sajtóterméke­ink, kussol a nemzeti közügyekben levitézlett úgynevezett ér­dekvédelmi szervezet, de nem érezzük a pedagógus társadalom erőteljes mozgolódását sem. Pedig a magyarságnak értelmiség­re van szüksége megmaradása, erősödése érdekében, jól kép­zett értelmiségre, mely a leghatékonyabban tudását anyanyel­vén tudja elsajátítani. Románia alapokmánya szerint egy de­mokratikus állam, mely polgárainak egyenlő jogot biztosít. Mi­ként lehetne közömbös számunkra, hogy ez pusztán a kinyilvá­nítás szintjén működik. Vannak olyanok, akik az anyanyelvükön tanulhatnak, s vannak olyan őshonos polgárok, tehát nem be­vándorlók vagy vendégmunkások, akik ezt nem gyakorolhatják teljes körben. Ha az embert jogaiban korlátozzák, akkor az lá­zadni, vonítani kezd, elégedetlenségének ad hangot. Vagy nem lennénk mi emberek? Nem lennénk olyan gerinces lények, akik egyszer felemelik hangjukat, s megpróbálnak véget vetni a több mint fél évszázada tartó megaláztatásnak, melyben a hatalom lábtörlőként használja nemzeti közösségünket, gyermekeinket, csúfot űz belőlük és belőlünk, megalázza a legfondorlatosabb módszerekkel, s még pisolyog is a bajusza alatt, hogy mindezt elviseljük, s nem tudunk egységesen fellépni, ha a nemzetünk érdeke azt követeli meg? Hazug egyenlőségbe kényszerít a több­ségi nemzettel, s egyforma elbírálásban részesít a képességvizs­gán és az érettségin azokkal, akik anyanyelvükön tanulják az or­szág földrajzát, történelmét, a román nyelvet. Merjük kimonda­ni, merjünk harcolni azért, hogy végre ismerjék el, hogy szá­munkra a román idegen nyelv, s ha ez nem sikerül észérvekkel, akkor fogjon össze a civil, pedagógus társadalom, egyesüljön a magyar akarat a szülőkével, a politikummal, s akár az utcára vo­nulva, tüntetések árán is szerezzünk érvényt igazunknak. S nem utolsósorban azt se feledjük el, hogy a felekezeti oktatás­nak sem biztosít a jelenlegi törvénytervezet állami háttértámo­gatást! Ne engedjük kifutni kezünkből a lehetőséget!

Next