Polgári Élet, 2009. január-június (6. évfolyam, 2-25. szám)

2009-01-16 / 2. szám

2.BELF0LD/KULF0LD POLGÁRI ÉLET • 2009. JANUÁR 16-22. • VI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Kölcsönkérés A válság kezelésére Pártszigor Menesztették a belügyminisztert Emil Boc miniszterelnök nem zárta ki, hogy a költség­­vetési hiány finanszírozása végett a kormány külföldi hi­tel felvétele mellett döntsön. Elsősorban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jöhetne ebben a te­kintetben számításba. Theodor Stolojan is arra biz­tatta a miniszterelnököt, hogy a gazdasági válság ha­tásos kezelése érdekében mielőbb folyamodjon külföl­di kölcsönért. A volt kor­mányfőjelölt szerint az IMF- fel kötött hitelszerződés jó hatással lenne a külföldi be­fektetőkre. Boc azonban tisztában van vele: az IMF rákényszerítené a kormányt, hogy a költségvetés deficit­jét akár a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1 százalé­kára csökkentse, ami drasz­tikus társadalmi következ­ményekkel járna, mert a bé­rek befagyasztását és az adóterhek jelentős növelését követelné meg. A gondolat nem teljesen új. December végén Sebastian Vládescu volt pénzügyminisz­ter figyelmeztetett: Romániá­nak 20 milliárd eurós külföldi hitelre van szüksége ahhoz, hogy átvészelje a krízist. A hitelfelvétel ügyéről a követ­kező időszakban születhet döntés, ugyanis az IMF kül­döttsége ezen a héten Buda­pesten, ezt követően pedig Bukarestben folytat tárgyalá­sokat. Amikor Theodor Stolojan miniszterelnök-jelölt kineve­zése előtt visszalépett, töb­ben tudni vélték, hogy ennek egyik oka az volt, hogy a mi­nisztereinek - azaz közvetlen munkatársainak - kiválasztá­sába nem szólhatott bele. Ha­sonló történt Gabriel Oprea közigazgatási és belügymi­niszterrel, aki előzetes egyez­tetés nélkül jelentette be a minisztérium négy államtit­kárának, valamint Virgil Ardelean, a szaktárca hír­szerző szolgálata államtitkári jogkörrel rendelkező vezető­jének kinevezését. Mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megállapodása ér­telmében a kormányzati tisztségek betöltése a két párt illetékes testületéinek javaslatai alapján történik, ezzel az önkényes kinevezés­sel Gabriel Oprea megszegte a pártfegyelmet, így megvon­ták tőle a politikai támoga­tást. Mircea Geoaná, a PSD elnöke szerint, ha az etikai bizottságuk úgy dönt, a párt­ból is kizárhatják Opreát. A belügyminiszternek tehát há­rom hét után távoznia kell tisztségéből, a PSD pedig egy másik személyt jelöl helyére. Azt javasolták, hogy az új bel­ügyminiszter megnevezéséig Dán Nica miniszterelnök-he­lyettes irányítsa ideiglenesen a belügyi tárcát. //P. E. Nehéz helyzetben a költségvetés Megkérdőjelezik a kormányzati célszámokat Növekvő munkanélküliség, csökkenő állami bevételek, las­suló gazdasági növekedés, re­kordnagyságú lejgyengülés - csak néhány az idei nehézsé­gek közül, mellyel szembe kell néznie az országnak és az új kormánynak. A vállalatok leépí­tésekre, elbocsátásokra vonat­kozó bejelentései egyik napról a másikra változnak a nemzet­közi kontextustól függően. A Nemzeti Foglalkoztatási Hiva­tal adatai szerint csak áprilisig közel 50 ezer fős elbocsátások­ra lehet számítani, ugyanis ennyit jelentettek be mostaná­ig a munkaadók. A legtöbb munkahely az építőiparban, az autógyártóknál, az energia szektorban, vegyiparban és a ruházati cikkeket gyártóknál fog várhatóan megszűnni. Prognózisok szerint a munka­nélküliségi ráta a tavaly no­vember végi 4,1 százalékról 5 százalék körüli értékre emel­kedhet idén. A helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy Gheorghe Pogea pénzügyminiszter a Román Nemzeti Bank kormányzójával,­­Mugur Isărescuval folytatott egyeztetések után több ponton is módosította a 2009-es költ­ségvetés fő sarokszámait. A hi­vatalos számok alapján az ál­lamháztartási hiány 1,7 és 2% közötti lesz az eredetileg csak 1,7 százalékos helyett, 3,5 szá­zalékos gazdasági növekedést terveznek, az éves infláció pe­dig 5,3 % körül alakul majd, a koalíciós kormányprogramban is szereplő 5 százalékos becs­léssel szemben. Vezető gazda­sági elemzők szerint sem reá­lis és kivitelezhető a 2 százalé­kos államháztartási hiánycél a jelenlegi körülmények között. A gazdasági növekedést illető hi­vatalos becslést optimistának titulálják, az infláció előre jel­zett mértékét pedig megvaló­síthatatlannak értékelik csök­kenő fogyasztás mellett. Míg az illetékes szervek számháborúznak, addig a leér­tékelődött lej inflációs nyomást generál, és félő, hogy ez még tovább fokozódik. A munkanél­küliek megnövekedett száma csökkenő adóbevételeket és növekvő kiadásokat von maga után, mely megkérdőjelezi a kormányzati célszámok tartha­tóságát, a nemzetgazdaság tel­jesítménye pedig további érzé­keny kérdéseket vet fel, me­lyekre csak az első negyedévi statisztikák adhatnak hiteles válaszokat. Törvénymódosítást ígérnek Kevesebb idő alatt fognak dönteni Traian Básescu államelnö­köt, valamint Emil Boc kor­mányfőt Brüsszelben fogadta Jose Manuel Barroso, az Euró­pai Bizottság (EB) elnöke. A ta­lálkozás után az államelnök be­jelentette, hogy ebben az évben mindent meg fognak tenni an­nak érdekében, hogy az Unió által finanszírozott, autópálya­építésekre, környezetvédelem­re, illetve regionális fejlesztés­re vonatkozó pályázatok elbírá­lásának, valamint a szerződé­sek megkötésének idejét lerö­vidítsék. Ez különösen fontos, hiszen Romániának 2009-ben az infrastruktúra fejlesztésére 253 millió euróval többet fog­nak juttatni. Básescu megígér­te, hogy 7 napon belül eljuttat­ják az EB-nek a közbeszerzésre vonatkozó törvény módosításá­nak javaslatát, mely eleget fog tenni az uniós követelmények­nek, hiszen megengedhetet­len, hogy Romániának olyan törvénye legyen, mely az uniós támogatások felhasználását megnehezíti. Az államfő sze­rint követni kell az európai irányvonalat, és a projektek el­bírálásának idejét 90 napról 30 napra kell csökkenteni. Emil Boc tájékoztatta Barrosot, hogy szándékában áll a kormányon belül egy európai pénzalapok­kal foglalkozó bizottságot létre­hozni. A találkozón Barroso szóvá tette, hogy az EB leg­újabb jelentése szerint - ame­lyet februárban tesznek nyilvá­nossá - az igazságszolgáltatás terén Romániában továbbra sem találtak előrelépéseket. Básescu kifejtette, ennek elle­nére a jelenlegi kormány célki­tűzése, hogy ebben az évben megszüntessék az ország uni­ós megfigyelését. //• PÉTER EDIT HÍREK RÖVIDEN Bővített hatáskörök az elnöknek? • Az ismert jogászokból álló elnöki bizottságot Traian Băseşcu arra kérte fel, hogy fejtse ki véleményét az Alkotmány módosítá­sáról, és tegyen javaslatokat erre vonatkozóan. Az államfő el­mondta: felhívta a szakemberek figyelmét, távol áll tőle az elnöki rendszer bevezetésének gondolata. Azt szeretné csupán, hogy Románia elnökének növekedjen a hatásköre, hogy hatékonyan tudja kezelni az esetleges válsághelyzeteket. Szerinte lehetővé kell tenni az elnök számára, hogy azonnal feloszlathassa a parla­mentet, ha szükségesnek ítéli. Jelenleg erre csak akkor van le­hetőség, ha a kormány egymást követő három alkalommal is el­bukik a parlamenti szavazáson. Básescu nehezményezi azt is, hogy az államfő csak akkor hívhat vissza egy minisztert, ha arra a kormányfő felkéri, és nem mondathatja le a kormányfőt, noha kinevezése az ő hatáskörébe tartozik. EP-jelöltállítási folyamat az RMDSZ-ben • Az RMDSZ februárban elkezdi a felkészülést a júniusi európai parlamenti választásokra, beindul a jelöltválogatás és -állítás fo­lyamata. Markó Béla szövetségi elnök lehetségesnek tartja, hogy Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ jelenlegi EP- képviselői induljanak a megmérettetésen. A szövetség elnöke ar­ról is beszélt, hogy az RMDSZ-t aggasztja a magyar intézmény­­vezetők leváltásának lehetősége, illetve az önkormányzatoknak juttatott kormánypénzek visszavonása is. Tüntettek a Dacia autógyár alkalmazottai • A külföldről hozott használt gépkocsik után fizetett szennyezé­si adót a múlt év végén emelte meg a Táriceanu-kabinet. Azért vezették be ezt az intézkedést, hogy fellendüljön a hazai autó­gyártás, azonban a megháromszorozott adó sérti az uniós törvé­nyeket. Az Európai Bizottság közölte, nem ért egyet ennek a ma­gas illetéknek a bevezetésével. Közben a Dacia autógyár több ezer dolgozója munkahelyük megtartásáért tüntetett, aminek feltétele a megemelt környezetvédelmi adónak a fenntartása. Nem alkalmazható a kormány rendelete • Amint lejár a nyugdíjasoknak adott határidő, hogy az állami fi­zetés és nyugdíj között válasszanak, a Boc-kormánynak problé­mái adódhatnak - írja az egyik román napilap. Mindez azért, mert a szakértők szerint az elbocsátásuk ellentmondana a Mun­kaügyi Törvénykönyvnek. Szerintük ugyanis egy munkaszerző­dést csak a törvényes előírások tiszteletben tartásával lehet fel­bontani, legyen szó akár meghatározott, akár meghatározatlan idejű szerződésről. A törvényes keretek között létezik a felmon­dás, a munkaszerződés barátságos úton való felbontása, vagy a foglalkoztatott fegyelmi problémák miatti cltanácsolása. Ha az alkalmazott nem követett el semmilyen fegyelmi vétséget, nem lehet az említett előírást alkalmazni. A kormány által említett polgári egyezmények kapcsán az idézett szakértők elmondták, az lenne a megoldás, hogy azokat, akikre a 230-as rendelet vonat­kozik, felhatalmazott magánszemélyként vennék nyilvántartás­ba, vagy megváltoztatnák a törvényeket úgy, hogy polgári egyez­mény alapján lehessen őket alkalmazni. Történelmi mélyponton a lej • A napokban múlta alul öt évvel ezelőtti mélypontját a lej, hi­szen 4 lej 27 bánit ért egy euró. Másfél év alatt a román fizető­­eszköz 35 százalékot gyengült. A Román Nemzeti Bank minded­dig nem lépett közbe a lej védelmében, mert egy kiszámítható árfolyam-politikával a spekulánsokat segítené. Elemzők szerint az import-árak növekedése miatt jelentősen megnövekedhet az infláció. Az országnak hatalmas külkereskedelmi hiánya van, az államháztartási deficit pedig várhatóan a GDP 5%-át is megha­ladja. Emiatt napok alatt 6 százaléknyit drágult az euró. Növekszik a radikalizálódás kockázata • A szélsőséges szervezetek betiltása ellenére is növekszik a ra­dikalizálódás kockázata Közép-Kelet-Európában - olvasható a Political Capital "kockázati figyelmeztetésében". Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy a betiltás nem szünteti meg auto­matikusan az ilyen szervezetek tevékenységét és az általuk ge­nerált politikai kockázatot, a betiltott szervezetek féllegális vagy illegális formában ugyanis tovább létezhetnek. A politikai és a jogi normáknak való megfelelési kényszer megszűnése, illetve a nyilvánosság ellenőrző szerepe alóli részleges felszabadulás pe­dig a tagság további radikalizálódását eredményezheti. Az elem zők kitértek arra is, hogy a gárdaszerű szervezetek politikai hasznot hozhatnak a mögöttük álló politikai pártoknak. Felelős szerkesztő: Zsidó Ferenc • Főmunkatársak: Fábián Lajos, Komoróczy György • Szerkesztők: Fülöp D. Dénes, Péter Edit • Munkatársak: Balázs Árpád, Fábián Kornélia, Gazda Zoltán, Rokaly Zsolt, Vinczc Orsolya • Olvasószerkesztő: Szabó Attila • Tudósítók: Balázs Katalin (Gyergyószék), Bartos Lóránt (Kézdiszék), Oláh Tünde (Csíkszék), Nagy Zsuzsanna (Sepsiszék), Szentgyörgyi László (Marosszék), Lukács Csaba, Szőke Sz. László (Budapest) SZÉKELYFÖLDI POLGÁRI HETILAP Menedzsment, terjesztés: Waum Péter • Szerkesztőség és Kiadó: 535600 Székelyudvarhely, Hargita megye • Mihai Kogáiniceanu utca 2. szám . Tel.: 0266-214923 • GSM: 0746-142676 • www.polgarielet.ro • szerkesztoseg@polgarielct.ro, titkarsag@polgarielet.ro • Kiadja az Infomarket kft. Nyomtatja a TipoGraf Nyomda. ' ' - - ■ - ' Tipográfiai terv: Typotrek kft. • Alapítási év: 2004. • ISSN 1584-8248 • MINDEN JOG FENNTARTVA! ,m I. ... ..... 1 '< I POLGÁRI

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék