Polgári Élet - Székely Újság, 2011. július-december (8. évfolyam, 26-41. szám - 1. évfolyam, 1-10. szám)
2011-07-01 / 26. szám
4) NÉZŐPONT ) ® ) SSart LEM,ISERBE* )"trak Polgári Élet Falukutatók ► Igazából nem róluk lesz szó. Hanem arról, hogy ideje lenne feltámadniuk. Hogy legalább tudjuk, mivel kell szembenéznünk pillanatokon belül. El kell merülni Zemplén és a Cserehát falvaiban. Hogy megértsük, mit is jelent valójában a nyomor, s mindaz, ami vele jár. BAYER ZSOLT Zemplén és a Cserehát egyes falvai már nem Magyarországon vannak. Nem Európában vannak. Nem a Homo sapiens benépesítette Föld nevű bolygón vannak. Hanem túl mindenen, ami emberi, s ami még emberi maradt. S ez már régen nem „cigányügy”. Ez a mi ügyünk. Ami Zemplén és a Cserehát falvaiban kinőtt a nyomorból, az elől nincs már menekvés. Abból a nyomorból legelőször a felfoghatatlan, iszonytató agresszivitás nőtt ki. Az egyszerű lopás már az élet része. A tolvajnak is, a meglopottnak is. De lassan az lesz a mindennapi brutalitás is. „Hétköznapi fasizmus” - mondhatnánk a közhelyet, hogy ne legyen ostoba közhely. Mert ott most ez van: hétköznapi fasizmus. A nyomor trónjára ült többség bosszút áll az ott felejtett kisebbségen. S hogy senki ne tévedjen: ott már a cigány a többség. Mert lassan minden nem cigány elmenekült. Még néhány konok öreg húzza, s néhány középkorú, akinek végképp nincs hová mennie. Ők jönnek haza az esti busszal Kazincbarcika vagy Ózd rettenetes gyáraiból, s a kocsma előtt összegyűlt horda gúnyosan üvölti feléjük: „Mi van, parasztok! Dolgozni voltatok!?” És röhögnek, ahogy a hiéna röhög a kilátástalan éjszakában... A kirabolt öregasszonyokat, idős házaspárokat egyre gyakrabban össze is verik. (Gadnán megerőszakolták a nyolcvanéves asszonyt, majd fejszével levágták a lábát. Uramistenem!) Azóta, ha egy öregember éjjel felriad a szomszéd szobából áthallatszó zajra, magára húzza a takarót, és lapul, legalább az élete megmaradjon. Aztán másnap csöndesen odaadja az ország egyik legszebb református templomának kulcsát az arra vetődő idegennek. Az ufónak. Az egyik faluból tavaly költözött el a legutolsó magyar család. A templom harangját azóta azért nem tudják ellopni, mert elrontották a sorrendet: előbb a harangtoronyba vezető falépcsőt vitték el, és tüzelték el, így most „A templom harangját azért nem tudják ellopni, mert elrontották a sorrendet...” nem férnek hozzá a haranghoz. A másik falu megmaradt iskolájába 165 gyerek jár, közülük 151 cigány. Az átlagos IQ hetvenes - ez az imbecilszint. Itt húzza az igát néhány szent őrült pedagógus, aki a májusi fizetését már nem kapta meg, mert a maradék pénz elment segélyre. És a hetedikes „tanuló” már terhes. Ikrekkel... A harmadik faluban egy vállalkozó tíz cigányt akart felvenni állandó munkára, több pénzért, mint a segély. Kettő volt hajlandó elmenni dolgozni... És ülnek a porban, arcukon nyál csorog, és megdobálják az idegent. A negyedik faluban a cigány uzsorás tizenhárom éves gyereklánnyal „él együtt”. Mindenki tudja, hogy uzsorás. Mindenki tudja, hogy gyereket hág. Baja nem lesz belőle. A törvények is mások arrafelé. A barbárok foglalhatták el így valamikor Rómát. Bizony. A Zemplén és a Cserehát Magyarország legszebb vidéke. A Rákócziak földje. Illetve: volt. Ma: egy másik bolygó. S lehet erre finynyáskodni is, s lehet felháborodni és rasszizmust üvölteni. De értelmetlen. Az itt leírtak: fényképek. Pillanatfelvételek. Hiperrealista képek. S jó, ha tudjuk, amikor majd elmenekül onnan az utolsó magyar is, és már végképp nem lesz kitől és mit ellopni, akkor ez a populáció meg fog jelenni a városainkban. Jönnek majd kurvának, rablónak, gyilkosnak. És majd akkor tessék finnyáskodni... Ideje van a falukutatásnak. Hogy lássuk és tudjuk, amit nem merünk látni és tudni. Pedig valami megoldást találnunk kell, méghozzá azonnal. Ami pedig bizonyos: aki tízéves koráig ebben a közegben szocializálódott, örökre menthetetlen. Ha valamit kezdeni akarunk mindezzel, le kell mond.Amikor majd elmenekül onnan az utolsó magyar is, és már végképp nem lesz kitől és mit ellopni, akkor ez a populáció meg fog jelenni a városainkban.írunk néhány generációról. Ám a most hároméveseket ki kell szakítani ebből a környezetből. Akárhogyan, akármilyen áron. És el kell érni, hogy hetente legfeljebb hat-nyolc órát töltsenek otthon. Máskülönben végképp vége lesz mindennek. Sarkosan fogalmazva Szentmihályi Szabó Péter ► Gyakran vádolják a második Orbán-kormányt azzal, hogy nem tárja fel eléggé a keleti piacokat, és hagyja megmerevedni a magyar gazdaság szerkezetét. Erre most rácáfolt Ven Csia-pao kínai miniszterelnök magyarországi látogatása. Egymilliárd dolláros hitel és húszmilliárd dolláros kereskedelmi kapcsolatok, leegyszerűsítve ezt hozta Kína vezető politikusa a magyaroknak. MAGYAR HÍRLAP Kínával kapcsolatban többször is írtam a Magyar Hírlap hasábjain, mindig próbáltam óvatosan fogalmazni, mert reálpolitikai megfontolásból is sajátos a helyzet: a világnak ez a legnépesebb, nemsokára első számú nagyhatalma valószínűleg az egész emberi történelemnek egy új fejezetét nyitja meg a maga elképesztő sikereivel és ellentmondásaival együtt. Nem kell magyaráznom, a pártállami kommunizmus és a sikeres kapitalizmus ilyen működő összekapcsolása járhatott annak idején a szovjet reformerek fejében is - nekik nem sikerült, de Kínának sikerülhet. Bárhogyan is nézzük, ez a világ legnagyobb piaca, és paradox módon a jelenlegi pénzügyi rendszert is ez pumpálja és tartja még életben - de csak amíg ezt jónak látja. A magyar nyitás tehát tisztán realista szempontból elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen volt, gazdasági eredményei hamarosan meg is mutatkoznak. Kína földrajzi értelemben messze van, ezért kell számára egy európai hídfőállás, és a magyar kormány a térségben elsőként ismerte fel ezt a hatalmas lehetőséget. Most majd elindul a siránkozás, hogy az „egy Kína” elv elismerésével mi lesz Tajvannal, és mi lesz Tibet szabadságával, nem is szólva a kínai demokraták„A magyar nyitás tehát tisztán realista szempontból elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen volt, gazdasági eredményei hamarosan meg is mutatkoznak.Akai és keresztényekkel, de valljuk meg őszintén, ilyen alapon megszakíthatnánk kapcsolatainkat mostani kereskedelmi partnereink jelentős részével. A balliberális reakciókból eddig csak Schiffer András nyilatkozatát olvastam, miszerint „a Fidesz szembeköpte saját magát” Tibet miatt, de azt azért arcátlan megállapításnak érzem, hogy „most már a politikai szabadságjogok tekintetében is Kínát tekinti a követendő példának” a Fidesz. Csak mellesleg: Franciaország mindvégig ápolta a török kapcsolatokat „legkeresztényibb királyai” idején is, nem is szólva Velencéről. Kína kegyeiért tülekszik egész Nyugat- Európa, ők már ott is vannak a gyáraikkal. Nehogy már megint mi legyünk az „utolsó csatlós”, immár a lassan széteső Nyugat mellett!