Székely Újság, 2012. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-13 / 2. szám
QKULTÚÍRA » KULTURÁLIS HÍREK ÉS SZÉKELYFÖLDI KÖZMŰVELŐDÉS II. évfolyam 2. szám Székely Újság MAGYARÁN SZÓLVA KOMORÓCZY GYÖRGY komoroczy.gyorgy@szekelyujsag.ro Farsang A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) tartó időszakot farsangnak nevezzük. Utolsó napja a húshagyókedd, vagyis a hamvazószerdát megelőző keddi nap. A németből az 1300-as évek közepe táján hozzánk került farsang szónak tulajdonképpen ’húshagyókedd’ a jelentése. Köztudott, hogy a farsang a mókázások, mulatságok, bálok ideje. Van olyan farsangi táncmulatság is, ahova mindenki viszi magával az ételt, italt. Az ilyen mulatságot nevezzük kosaras bálnak vagy batyubálnak, illetve batyus bálnak. Az egyik - rovatunkhoz eljuttatott - vélemény szerint csak a kosaras bál kifejezés helyes, mert magyar ember kosárban vitte és viszi az enni-innivalót, nem batyuban... Fontos ezúttal mindenekelőtt leszögezni: mindkét kifejezés helyes önmagában, csupán használati körükben van eltérés. A batyubál forma ismert az irodalmi és köznyelvben, a kosaras bál viszont csak nyelvjárási szinten él, és épp a székely nyelvjárásban. A batyunak régen volt ’tarisznya, lepedőféle ruha’jelentése is, és főként falun abba csomagolva, abba kötve vitte mindenki magával az ételt, italt a mulatságba. Téves az a vélekedés, hogy magyar embernek nem volt batyuja. Ennek ellentmond nemcsak a nyelvészeti szakirodalom, hanem például a népdal is. Batyut kötött a hátára, úgy ballagott a vásárba... Azt sem árt ezúttal megemlíteni, hogy a batyubál kifejezés általában minden egynyelvű szótárunkban (helyesírási, értelmező, szófejtő stb.) megtalálható, a kosaras bál viszont csak az Új Magyar Tájszótárban, s a remek munka a kosaras bál címszó alatt az adatgyűjtés helyéül Csíkszenttamást tünteti fel. Összegezésként: mind a kosaras bál, mind a batyubál egyformán kedves kifejezése/szava nyelvünknek. Ha csak családi, baráti körben vagy ismerősök közt van szükség a bálféle megnevezésére, jó, ha igazodunk a helybeliek szokásához, és például a Székelyföldön kosaras bálról beszélünk. Nagy nyilvánosság előtt azonban (újságban, rádióban, televízióban) ajánlatos igazodnunk a mindenütt ismert köznyelvi formához, a batyubálhoz. Megtörténhet, hogy idővel a kosaras bál is köznyelvi szintre emelkedik, a. Legendárium - könyv és mozgalom ► Könyv készül Székelyföldi Legendárium címmel, mely 150 legendát, mondát foglal magába, színes mellékletekkel, és felvezetőként - nagy örömükre - Kányádi Sándor költő elküldte a szerkesztőknek A bánatos királyleány kútja című írását. Ez egy nagygalambfalvi monda és attól különleges, hogy az író gyermekkori élményein keresztül mutatja be a történetet. Hogy cifrább legyen, román nyelven és rovásírással is készült Legendárium-térkép. AMBRUS ANDRAS____________________ ambrus.andras@szekelyujsag.rodőközben jó kis csapat szerveződött a Legendárium mögé, akik szívügynek tekintik, hogy legendáinkon, meséinken és történeteinken keresztül ismerjék meg a székelységet itthon és a nagyvilágban. A három évnyi munka gyümölcsét Kudelász Norbert gyűjtötte könyvbe, de Cseke Tímea és Pálfi Csaba grafikus is kiváló munkát végzett. Fazakas Szabolcs ötletgazda szerint január második felében már kapható lesz a könyv, vagy székelyesen kapkodható, mert az előrejelzések szerint nagy érdeklődésre számíthatnak. Egy közösségi portálon valóságos Legendáriummozgalom indult. A rovásos változatot a Székely Pajzs Egyesület munkatársai készítették. A könyv hat díszkötéses példányát a különböző kontinenseken élő székelyek között sorsolják majd ki, a hetedik példány pedig Székelyudvarhelyen marad. I ► Idén májusban lesz harmincéves a szentegyházi Gyermekfilharmónia, erre a nem mindennapi eseményre már javában készül a filisek apraja-nagyja. Már nemcsak a város, hanem a Kárpát-medence ünnepe is, hiszen a három évtized alatt sokfelé jártak, jó hírnevet szereztek Székelyföldnek. BALÁZS ÁRPÁD______________________ balazs.arpad@szekelyujsag.ro Nem pályázati pénzből jöttek létre, hanem a sors ajándékozta meg e kis települést egy olyan zenetanárral, aki csodát teremtett a Hargita lábánál. Harminc éve ingázik személygépkocsijával Székelyudvarhelyről, az utóbbi időben koncertezni Magyarországra és Európába. A tervek szerint május 3. és 7. között tartanák a nagy családi ünnepet. Szokás szerint sok résztvevővel, hiszen több százra tehető az öregfitisek tábora is. Elképzelések már vannak, de még tovább ötletelnek, hogy minél színesebb legyen a program. Lesz öregfilisek találkozója, közös éneklés, zenei estek, közös táncház, a Filiről készült összes film és felvétel folyamatos vetítése, lóverseny, bicikliverseny, főzőverseny, közös kirándulás, Fili-meccsek, retro-kiállítás, táncmulatság és egyéb izgalmas meglepetések. Ha minden jól megy, akkor február derekára összeáll a részletes program, éppen ezért már jó előre érdemes gyűjtögetni a szabadnapokat a jeles találkozóra, olvasható a Gyermekfilharmónia honlapján. Természetesen emlékképeket, ötleteket, javaslatokat szeretettel várnak mindenkitől, hogy még teljesebb legyen az ünnepl az.