Székely Újság, 2012. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-13 / 2. szám

TUDÓSÍTÁSOK ÉS HÍRHÁTEREK SZÉKELYFÖLDI ESEMÉNYEKRŐL II. évfolyam 2. szám Mely Újság Suttogás, a lóhoz értés HBSi A lovak többet érdemelnek annál, ahogy bánnak velük. A megfelelő bánásmódnak egyetlen útja van: a ló útja - vallja Mészáros Gyula, a magyar suttogó. A lovakkal való emberséges bánásmódról, az ún. natural horsemanship-ről könyv és film is készült, a sérült ló és lovas ezzel a módszerrel, együtt gyógyult. Ezt a technikát alkalmazza a magyarországi Mészáros Gyula is. Lovasoktató és kiképző, nemzetközi minősítésű lóversenypályaépítő, a Budapesti Lovasklub elnökségi tagja, a Lóközpontú Ló és Lovas Kiképző Iskola működtetője. A suttogóval Kászonjakabfalván beszélgettünk, ahova közel négy éve rendszeresen ellátogat, természetesen itt is lovakkal foglalkozik. CSONT ZSUZSA csont.zsuzsa@szekelyujsag.ro - Honnan ered a natural horsemanship, azaz a suttogás technikája? - A módszert Kaliforniában alkalmazták a vaquerok, leszármazottaik adták tovább a tudást. Többen követték ezt az utat és tették ismertté, mint például Linda és Pat Parelli, vagy a Dorrance család. Pat Parelli vallotta, hogy a lovak képezhetők megfelelő kommunikációval, megértéssel és pszichológiával, szemben a félelemkeltéssel, megalázással, mechanizálással és durvasággal. A mai világ az elvárok és számon kérek elven működik, eltávolodtunk a természettől. Korábban társként kellett a lóra számítani, nemcsak fizikai síkon használni. A vaquerok megfigyelték a lovak érzékenységét. - Mire épül a suttogás? - A másik élőlényt érezve, az érzéseinek, a viselkedés mechanizmusának a feltérképezése, és ennek a legjobb felhasználása a közös cél érdekében. Ezzel élve és nem visszaélve, hogy minél tovább tudjunk hatékonyan együtt dolgozni. Mindennek úgy kellene működnie, mintha a ló a szabadban szabadon lenne. Ez így volt, a később kialakult sportágak és versenyek tették tönkre. Már a ’20-as, ‘30-as években írtak arról, hogy a kiképzésben torzulások léptek fel. Mindenki azt tartja normálisnak, amit megtanul, de ahhoz még hozzátesz, és úgy adja tovább. A suttogás az érzésről és az értelmezésről szól. A lóhoz csak annak viselkedési szabályai szerinti, a lovas tudáson és tapasztalaton alapuló magatartását jelenti. - Mi történik a suttogás alatt? - Mint abban a táncban, amikor azt akarom, hogy a másik még táncoljon velem. El kell érni, hogy a ló kapcsolatba lépjen az emberrel. Egy folyamaton keresztül átengedi magát nekem. Számomra ez a 3K elvén működik: kapcsolódás, követés, küldés. Az utóbbi kettő között van az átengedés, amikor a tevékenységemen keresztül a ló átadja magát nekem. Onnantól kedve fogatolható, hajtható, indítható, fordítható, megállítható és lovagolható, vagyis meghatározható. A mai lovaglásban kapcsolat nélkül ülnek fel a lóra, így irányítva ugranak, ezért kerülnek rájuk fékek. A rossz kapcsolatokban törik fel a ló szája, lesz véres az oldala, vagy lép az ember lábára. A suttogással a helyes kapcsolatot keressük, a módszer alázatot követel, helyreállítja az élőlény, az ember és a természet közötti viszonyt. Példa erre a serpák, a hegymászók, az asztalos, a tengerész is. Aki nem tiszteli foglalkozásának tárgyát, annál hamarabb következik be a halál. Az új lóhoz odalépek és megsimogatom, majd egyszer csak elengedi magát és leengedi a fejét. Mer mellettem létezik, ami nagyon lényeges. Egy jó kapcsolatban átengedem magam a másiknak, és javasolhat nekem bármit, bízom benne. Régen a helyesen dolgozó gazdaember ugyanezt tette. Ezen az úton haladok a lóval, lépésről lépésre. Minden újszülött lovat háziasítani kell, az érzékenységét lehet manipulálni. Sokan tudnak arról beszélni, hogy a ló kitalálta a gondolatát. Ez azért van, mert észreveszik azokat az apró mozdulatokat, amiket mi nem észlelünk. - Kimondottan rehabilitációra alkalmazott? - A lónak tíz vele született tulajdonsága van. Például a leggyorsabban tanuló, a legjobb a memóriája a háziasított állatfajok közül, a leggyorsabb reakcióval rendelkezik, hierarchikus élőlény, testbeszéddel kommunikál. A lóhoz értők ezeket sajátítják el, arra törekednek, hogy ezekből minél több érvényesüljön. Azért suttogás, mert ez idomul legjobban a lovak viselkedéséhez. De a kívülállónak tűnik suttogásnak, szemben a mai világban hallható ordibálással. Valóban nem adnak ki hangot a lovak, a fizikai sík érintése nélkül kommunikálnak a csoporton belül. A vaquerok nem tértek el ettől, diákjaikkal precízen megtartják ezt a tudást. Most is évente találkoznak, és megpróbálják átadni. Ez egy életérzés, filozófia. Harmóniában élnek a munkájukkal, a családjukkal, a természettel, akárcsak nálunk tették a parasztemberek. A ló áll a középpontban, belőle indulnak ki, nem bántják fizikailag vagy mentálisan. Tulajdonképpen nem kellene gyógyításra vagy rehabitációra alkalmazni. Amikor a hozzá nem értéssel tönkretesznek egy lovat, elküldik a suttogókhoz. Ha az „elrontott” lóval tudunk kezdeni valamit, akkor talán az ún. nyers egyedekkel kellene először foglalkozni. Megkérdezni, hogy mit ne csináljak, utánajárni annak, amire nem tudom a válaszokat. - A módszert tanítja is... - A kurzusaimra érzékeny és empatikus emberek járnak. Akik pedig nem tartanak itt ezen a téren, azoknak ez az egész kuruzslás, megmagyarázhatatlan dolog. Tudomány is foglalkozik ezzel, a lóetológia (viselkedéstan - szerk. megj.). A jeleket kell figyelni, amiket a lótól tanulunk meg egy közvetítőn keresztül, utóbbi próbálok lenni a diákjaimnak. Én igazából a lovakon keresztül ismertem meg a Bibliát és Istent, a tanítás is arról szól, hogy megtaláljuk az arany középutat. A rovat támogatója az Equitana lovasbolt. JL. HirDETÉSEK , webáruház: www.equitana.ro, email: office@equitana.ro, telefon: 0735 00 33 60 Üzletünk nyitvatartása: keddtől vasárnapig 10 -18 óra között. Hétfőn zárva.