Polgári Védelem, 1975 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-06 / 1. szám

A SZAKMAI MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ PÁRTMUNKA VÉGZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Az MSZMP PV Bizottsága abból az elv­ből kiindulva, hogy a pártmunka nem ön­célú tevékenység, az elmúlt időszak egyik ülésén önálló napirendként megtárgyalta a szakmai munkát közvetlenül segítő párt­munka végzésének tapasztalatait. A fel­adatok sokrétűsége nem tette lehetővé a PB ülés napirendjén sem a címben foglal­tak teljes áttekintését, így ez az írás sem lehet képes a témát kimeríteni. Ebből ki­indulva a vizsgálódás az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. március 7-i határozatá­ban foglaltak alapján két széles területet magába foglaló kérdéscsoportra terjed ki. 1. A PÁRTTAGOK SZEMÉLYES TEVÉKENYSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE A SZAKMAI MUNKA VÉGZÉSÉBEN Az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. márcus 7-i határozatában fogalmazott feladatokat a párttagság alapvetően is­meri. Fórumot kapnak, mert a szervezetek évente legalább egyszer, a határozatból adódó feladatokat napirendre tűzik, s olyan kérdéseket tárgyalnak, mint pl. — a X. kongresszus elvi állásfoglalásainak fo­lyamatos értelmezése, magyarázása. — a KB döntésének rendszeres feldolgozása, — a „Szervezeti Szabályzat” értelmezése, egyes pontjainak magyarázása, a de­mokratikus centralizmus értelmezése, — szakmai feladatok teljesítésére történő mozgósítás, — bírálat, önbírálat fejleszté­se, a szocialista demokrácia tartalmi je­gyeinek erősítése a szakmai feladatok vég­rehajtása során. A hosszabb távú szakmai ás kiképzési el­gondolások, éves kiképzési és feladatter­vek, ellenőrzési tervek alapvető elgondo­lásainak kimunkálásában az alapszerveze­­tek a szakterületeknek megfelelően részt vesznek, így a rájuk vonatkozó lényeges döntések előtt lehetőség van véleményeik, javaslataik, észrevételeik kifejtésére. Ezen túl a szakmai feladatokkal, katonai, mun­kafegyelmi és kiképzési kérdésekkel fog­lalkozó napirendekhez az érintett szakmai vezetőket az alapszervezet vezetőségi ülé­seire rendszeresen meghívják.­­ Az alapszervezetek és szakmai vezetők kapcsolata a Politikai Bizottság határoza­tának megfelelően fejlődött. Ebben jelen­tős szerepe van annak a vitathatatlan ténynek, hogy az alapszervezetek a mun­katervekben foglaltaknak megfelelően, egyre rendszeresebben vizsgálják a hatás­körükbe tartozó munkaterületek szakmai, katonai és politikai helyzetét, s erről a vezetőségek a párttagságot a párt külön­böző fórumain rendszeresen informálják. A Politikai­­ Bizottság határozatának megfelelő érvényesülése mellett, a párt­tagok pártfórumokon való kritikai fellé­pése, vélemény­nyilvánítás, a szakmai munka fogyatékosságaiért megbírált (ve­zetők és beosztottak) párttagok önkritikai készsége még nem éri el a követelménye­ket. Előfordul, hogy egyes szakmai veze­tők (bár nem alapvető kérdésekben) ho­zott döntéseiknél nem számolnak kellően intézkedéseik személyi állományra gyako­rolt politikai hatásával. Az előzetes kon­­­zul­tációk hiányában a pártszervezetek nem tudnak a negatív hangulat ellen kellő időben és hatékonysággal fellépni. Pozitív vonás, hogy a Politikai Bizottság 1967. március 7-i határozata az alapszer­vezetek területén megfelelően érvényesül, azonban ajánlatos lenne a határozat ismé­telt feldolgozása, a szakmai vezetőkkel és pártcsoport-bizalmiakkal kibővített veze­tőségi üléseken, mivel a határozat egyes pontjait már rutinfeladatként hajtják végre. A szakmai munka színvonalának emel­kedésében, a szakmai feladatok elvárás szerinti végzésében jelentős szerepe van a párttagság példamutató, fokozott felelős­ségérzettel végzett munkájának. A pártta­gok észrevétele, javaslata, a szakmai terü­leten folyó tevékenysége nélkül nem lehe­tett volna az elmúlt időszakban a PV területén jelentkező sokrétű feladatokat az elvárásoknak megfelelően végrehajtani. Párttagjaink kezdeményezői a végzett szakmai munka minőségi javításának. Kezdeményezésük alapján munkafelaján­lások történnek, melynek teljesítésében a pártonkívüliek is aktívan részt vesznek. A társadalmi munkában szinte kivétel nélkül a párttagok tevékenykednek folya­matosan. Igaz, egy-egy alkalomra szóló társadalmi munkában részt vesznek pár­tonkívüliek is. Nagyobb jellegű szakmai feladatok határidős és jó minőségű végre­hajtásában a párttagok személyes példa­­mutatása határozottan megmutatkozik, ami kedvezően befolyásolja a feladatok végrehajtását. Ebben a vonatkozásban azonban nem minden területen egyenletes és aktív a politikai-agitációs tevékenység. Megálllapítható, hogy a párttagok többsége személy szerint is kiemelkedő teljesít­­ményt nyújt az általános polgári védelmi feladatok, a tervezés, az alkalmazás, az üzemelés, az ellátás tökéletesítésében, az anyagi szükségletek biztosításában, a szak­mai munka továbbfejlesztésében. A párt­tagok szakmai beosztásából következik a szakmai munka és a pártmunka szoros összhangja, a főfeladatokra vonatkozó el­képzelések egybeesése. A vezető beosztású párttagok felkészült­sége, munkafegyelme, magatartása, ma­gánélete megfelel a párttagokkal szemben támasztott magasabb követelményeknek. Az alapszervezetek politikai munkájának eredménye, hogy a helyileg esetleg nega­tívnak vélt intézkedések (állományi, rend­fokozati arányok, létszámcsökkentés) visz­­szahúzó hangulati hatását sikerült meg­szüntetni. A párttagok szakmai tevékeny­ségének értékelése, fontosságának megfe­lelő helyet kapott az évvégi pártcsoport értekezleteken és éves beszámoló taggyű­léseken. Az is megállapítható azonban, hogy a szakmai vezetők nem minden te­rületen adnak kellő lehetőséget a pártta­goknak, a munkaterület problémáira való véleménynyilvánításra. A beszámoló tag­gyűlések tapasztalatai alapján elsősorban a pártcsoportokban lehetne fejleszteni job­ban a kollektív érdekeltséget, a többet és jobbat akarást, a célszerű és ésszerű szemlélet fokozására, és a mozgósító­készség növelésére. Mindezt természetesen úgy, hogy a pártcsoport ne vegye át a taggyűlés szerepét. Növelné a párttagok aktivitását, ha jobban éreznék, hogy a feladat megoldá­sában, a tervek és elképzelések kialakí­tásában, egyéni véleményeik­­és javasla­taik gyakrabban helyet kapnak. Ez erősí­tené a kollektív felelősséget és a társa­dalmi hasznosság érzetét. A különböző szintű vezetőknek jobban kell segíteni, hogy a párttagok érezzék saját tevékeny­ségük hasznosságát, fontosságát és szere­pük szükségességét. A munka eredménye, a szakmai tevékenység általános fejlődé­se igazolja a párttagok kiemelkedő szemé­lyes munkáját és mozgósító hatását. Nem egyértelműen elfogadott azonban az a két­ségtelen követelmény, hogy ki-ki a maga területén fontos katonai feladatot old meg. MAI SZÁMUNK TARTALMÁRÓL: MINISZTERTANÁCSI HATÁROZAT A PV-RŐL VITASOROZATUNK ÉRTÉKELÉSE A KATASZTRÓFÁK ÉS A POLGÁRI VÉDELEM (CIKKÖSSZEÁLLÍTÁS) CÍMKEPUNK: SZALAY BÉLA MONTÁZSA

Next