Polgári Védelem, 1983 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

A tartalomból: Újévi köszöntő helyett (4-5. oldal) A nagy erőpróba (6-7. oldal) A pv területi törzseinek kapcsolatrendszere (8-9. oldal) Naptár (16-17. oldal) A politikai helyettesek munkájáról (19-21. oldal) * Újítási feladatterv (22-23. oldal) Hatályos pv-jogszabályok (22-23. oldal) Az 1962-es számaink címgyűjteménye (27. oldal) 60 éve, 1923. január 3-án született Kreutz Róbert vasas ifjúmunkás, a KIMSZ tagja, a magyar munkás­­mozgalom harcosa és mártírja. 1944-ben az újjáalakult Kommunista Párt a fővárosban fegyveres ellenálló csoportokat szer­vezett a német megszállók és nyilas kiszolgálóik elleni harcra. Ezek az osztagok megrongálták a vasúti pályákat, felrobbantották a német gép­kocsikat, röpcédulákon hívták fel a lakosságot a fasiszták elleni harcra stb. A párt által irányított akciócsoportok közül néhány a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség tagjaiból szerveződött; az egyiket Pataki István vezette, tagjai Pesti Bar­nabás és Kreutz Róbert voltak. A kis csoport vezetőjét és tagjait 1944. novem­ber 23-án a nyilas „Számonkérő Szék” nyomozói letartóztatták. Először a Margit körúti fegyház kínzókamráiban vallatták őket, de egyikük sem beszélt, nem árulták el elvtársaikat, kapcsolatai­kat. Budapest körülzárása előtt, december 9 és 12 között szállították el őket — a többi fogollyal együtt — először Komáromba, majd Sopronkő­hidára. Itt a nyilas hadbíróság mindhármukat golyó általi halálra ítélte. 1944. december 24-én, néhány órával karácsony estéje előtt végezték ki őket. A sortűz előtt a szabadságot, a szocialista holnapot éltették. Kivégzésük után néhány perc­cel akasztották fel a hóhérok Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akit velük egy napon ítéltek halálra a fasiszták. Kreutz Róbert néhány nappal huszonegyedik életévének betöltése előtt áldozta fel fiatal életét a haza függetlenségéért és a magyar nép sza­badságáért ... 110 éve, 1873. január 5-én jelent meg az alakulóban levő magyar munkásmozgalom kétnyelvű hetilapja, a „Munkás-Heti-Krónika” — a német nyelvű ki­adásban „Arbeiter-Wochen-Chropik” — első száma. Az első igazi magyar munkásszervezet, az Általános Munkásegylet szétverése, majd veze­tőinek az ún. „hűtlenségi per”-ben történt be­börtönzése után 1872-ben ismét napirendre ke­rült az I. Internacionáléval kapcsolatot tartó munkáspárt megalakítása. Ennek előkészítő lé­péseként indították meg 1873. január 5-én a lapot, amely alcímében „Társadalmi s gazdá­­szati néplap”-nak nevezte magát Első számában már idézte a Kommunista Kiáltvány híres jel­szavát: „Minden ország proletár­usai, egyesülje­tek!” és a munkáspárt megszervezését sürgette, hogy „ ... a szabad társas munka nagy eszménye az összes emberiség javára keresztülvitessék”. Néhány hónap múlva már a megalakítandó párt — ekkor még ismét az Általános Munkásegyle­tet akarták létrehozni — szervezeti kérdéseiről írt és felhívta a munkásokat: „... senki se tartsa magát vissza a pártba való belépéstől, mert csak egyesülten állhatunk ellen a tőke hatalmának” A lap, amelynek magyar nyelvű kiadása 1879 márciusáig, német nyelvű számai pedig 1890 decemberéig jelentek meg, nagyon jelentős sze­repet töltött be a hazai marxista munkásmozga­lom szervezésében és formálásában. A Magyar­­országi Általános Munkáspárt 1880 májusában történt megalakításában a lapnak, szerkesztőinek — közöttük Frankel Leónak — és munkatársai­nak elévülhetetlen érdemei voltak. A Munkás-Heti-Krónika megszűnése után szerepét és feladatait a Népiszava vette át. 525 éve, 1458. január 24-én választotta magyar királlyá a Pesten összegyűlt nemesség a törökverő Hu­nyadi János fiát, az alig tizenöt éves Hunyadi Mátyást. A fiatal király előtt rendkívül nehéz, de az ország léte és fejlődése szempontjából minden­képpen megoldandó feladatok állottak. Véget kellett vetni az ország egységét fenyegető feudá­lis anarchiának, útját kellett állni az ország fennmaradását fenyegető török támadásoknak, de fel kellett lépni a magyar trónra törő osztrák Habsburgokkal szemben is. Hunyadi Mátyás éppen azért válhatott történelmünk egyik leg­nagyobb alakjává, mert harminckét éves ural­kodása alatt érvényt tudott szerezni a központi hatalom célkitűzéseinek, elhárította a nyugati fenyegetést és megvédte az ország déli határait is. Mindezzel nagy tekintélyt biztosított hazánk­nak a korabeli Európában. Mátyás céljai elérése érdekében visszaszorí­totta a nagybirtokos oligarchia hatalmát, nagy­mértékben támaszkodott politikájában a közép- és kisbirtokos nemességre, hivatalnoki karát is elsősorban közülük választotta ki. A központi hatalom követelményeinek megfelelően újjászer­vezte az államapparátust, a királyi kancelláriát az államigazgatás központi szervévé építette ki Az államháztartást céltudatos adópolitikával rendbehozta, biztosította az ország védelméhez szükséges anyagi eszközöket. A központosítást szolgálta az is, hogy függetlenítette magát a főurak magán-katonaságá­tól és korszerű zsol­doshadsereget épített ki, a híres „fekete­ sereget”. Politikájának fontos vonása volt, hogy megaka­dályozta a papjai hatalom beavatkozását az or­szág életébe. Korának nagy reneszánsz uralkodója volt Hunyadi Mátyás, mert udvara Európ­a egyik ki­emelkedő kulturális központjává, a humanista műveltség terjesztésének fontos műhelyévé vált Napjainkig híres könyvtára volt, amelynek meg­maradt kötetei, a Corvinák ma is nagyrabecsült díszei a világ múzeumainak. Udvarában alkotott a kor nagy magyar költője, Janus Pannonius, akinek latin nyelven írott verseit szinte egész Európában ismerték. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képes folyóirata. Főszerkesztő: dr. Pataky Iván. Felelős szerkesztő: Tóth Károly. Szerkesztőség: Budapest XIII., Lehel utca 33-35. Postacím : 1885 Budapest. Telefon: 490-740.­­ Kiadja a Zrinyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest Vill., Ke­repesi út 29/b. Postacím: Budapest, Pf. 22. 1440 Telefon: 331-170­­ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalban, a kézbe­sítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodában (Budapest V., József nádor tér 1. Telefon: 180-850. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, 1900 Budapest), közvet­lenül vagy postautalványon, valamint átutalás­sal a KHI 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy évre 60,- Ft. Egyes szám ára: 5,- Ft. Index: 25707 - 83.2405/2-01 Zrinyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató HU ISSN 0551-3014

Next