Polgári Védelem, 1987 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
A tartalomból: Az 1987-es év köszöntésére 4. oldal Szakmai melléklet a polgári védelmi filmekről 13-20. oldal Versenyfelhívás 22-23. oldal Üttörőgárda pr-szakalegységek 26-27. oldal Gondolatok egy vezetői továbbképzés ürügyén 27-28. oldal Hatályos honvédelmi (polgári védelmi) jogszabályok 29. oldal SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Elnök: Molnár Miklós Tagok: Dr. Csató Lajos Hajdú József Hárshegyi György Dr. Kevés István Dr. Kovács Sándor Pintér János Tokai Gábor Tóth Károly főszerkesztő /// 40 éve, 1947. január 5-én a Belügyminisztérium hivatalos közleményben jelentette be a „Magyar Közösség” köztársaság- és demokráciaellenes összeesküvésének leleplezését. Az illegális szervezkedés felgöngyölítése 1946 decemberében kezdődött meg, miután a belügyi szervek már korábban tudomást szereztek arról, hogy a magát „Magyar Közösség”-nek nevező, horthysta politikusokból, hivatalnokokból és volt vezérkari tisztekből álló csoport 1946 második felétől egyre aktívabb köztársaságellenes tevékenységet fejtett ki. Az volt a céljuk, hogy a „jogfolytonosság alapján” - fegyveres úton - állítsák vissza a Horthy-rendszert, a királyság intézményét, felszámolják a felszabadulás óta elért vívmányokat - köztük a földreformot is - a nyugati hatalmak támogatásával. A szervezkedés irányítására megalakították az ún. Hetes Bizottságot, amelynek tagjai között a Kisgazdapárt vezetéséhez közel álló személyek is voltak. Az összeesküvés felszámolása során kiderült, hogy a Kisgazdapárt jobboldala és centruma tudomással bírt a szervezkedésről, ez belpolitikai válságot eredményezett. A párt több országgyűlési képviselőjét kizárták a pártból, sokan önként távoztak. A koalíció baloldala viszont szorosabbra zárta sorait, amelyhez megnyerték a Kisgazdapárt balszárnyát is. A politikai válság során többször átalakították a kormányt, mert az összeesküvésről tudomással bíró politikusok közül többen - így pl. Nagy Ferenc miniszterelnök és Varga Béla az Országgyűlés elnöke is külföldre távoztak. Az 1947. május 31-én megalakult kormány kisgazdapárti miniszterei már a baloldalt képviselték. A „Magyar Közösség” által szervezett összeesküvés vezetői és résztvevői felett 1947. április 16-án hirdetett ítéletet a Népbíróság. Többeket halálra, illetve súlyos börtönbüntetésre ítéltek. A Népbíróságok Országos Tanácsa - mint fellebbviteli bíróság - június 2-án egy halálos ítéletet hagyott jóvá, a többit fegyházra, illetve kényszermunkára változtatta. A köztársaságellenes szervezkedés komoly veszélyt jelentett a fiatal magyar népi demokrácia számára. Nyugati kapcsolatai mellett azért jelentett számottevő erőt, mert a koalíció akkor legerősebb pártjában, a Kisgazdapártban is jelentős befolyással rendelkezett. A „Magyar Közösség” felszámolása nagy veszélytől mentette meg a népi hatalmat, ugyanakkor elősegítette a koalíción belüli erőviszonyok eltolódását a baloldal javára. 430 éve, 1557. január elsején született Bocskai István, Magyarország és Erdély választott fejedelme, a Habsburg-elnyomás ellen vívott függetlenségi harcok egyik kiemelkedő vezetője. A XVI. század végén és a XVII. század elején Magyarország kettős, török és osztrák elnyomás alatt szenvedett. Az ország hadszíntér volt, a töröktől meg nem szállt területeken és Erdélyben a Habsburg-zsoldosok fosztogatták a lakosságot. Nagy elkeseredést váltott ki az ellenreformáció erőszakoskodása, a protestánsok üldözése. Az osztrákok arra törekedtek, hogy teljesen megszüntessék az ország maradék önállóságát is. Az idegen elnyomás felszámolásáért az addig osztrák zsoldban álló hajdúk kezdték a harcot 1604 októberében, amikor - saját szavaik szerint: „maguk nemzetinek hóhért nem akarván lenni”, szembefordultak az idegen katonai vezetéssel. A függetlenségi küzdelem vezetésére Bocskai Istvánt, az ismert államférfit és hadvezért kértek fel. Bocskai vállalta, hogy a jobbágyokra, közszékelyekre, de főleg a hajdúkra támaszkodva, élére álljon a küzdelemnek, képviselje az egész ország érdekeit. A szabadságharc gyors katonai sikereket hozott. Kelet-Magyarország néhány hét, Erdély és a Felvidék leg- A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képes folyóirata. Főszerkesztő: Tóth Károly. Szerkesztőség: Budapest XIII., Lehel út 33-35. Postacím: 1885 Budapest. Telefon: 490-740. Kiadja a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest Vill., Kerepesi út 29/b. Postacím: Budapest Pf. 22. Telefon: 331 -179. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalban, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1.1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy évre 72 Ft, negyedévre 18 Ft frigyes számára: 6 Ft. Megjelenik: havonként. Index: 25 707 - 87.2405/201. Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató. HU ISSN 0551-3014