Politikai Ujdonságok, 1856 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1856-02-13 / 7. szám

JÓKAI MÓR legújabb népszerű munkája. Épen most jelent meg Slickenast Gusztávnál Pesten és minden hiteles könyvárusnál kapható . A MAGYAR NÉP ADOMÁI. Összegyűjtő Pest, 1856. Vili, 272 lap, 16­ r. — Fűzve 1 ft., postán küldve 1 ft. 10 kr. égőpénzben. Tartalom: I. Adomák Mátyás királyról. A czinkotai kántor. — Róka fogta csu­ka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő. — Egyszer volt Budán kutyavásár. — A nagy tök és a nagy ökör. — Köszön­tet a császár. — A király orra. — A tété­­nyi biró leánya. — Árva Péter. — Mátyás király kapál. — A király lustái. 6. írók : A parlagi poéta. — Kimerítő bírálat. — A regényíró. — A pezsgőho­­norárium. 7. Orvos, borbély . — A hős borbély.— A pipadohány. — A fogfájás elleni szer.— Az orvosi tanács. — Perge asine. — Sze­gények orvosa. — Falusi borbély. 8. Vadászok . — Turokhajtás. — Kör­­belövés. — A gyors paripa és a lusta pus­ka. — Vak agár és látó mopszli. 11. Nevezetes férfiak anekdotái. Egy magyar bűvész a múlt századból. — Az ördög és a diák. — Az éjféli leczke és a ludláb. — A szolgáló szellemek. — A szultáni ebéd. — A nemes és a czigány­­asszony. — A különcz. — Petőfi. — A pa­lacsinta. — Zrínyi ördöge. — Sándor czár a magyar hölgyekről. — A csodaember és Széchényi. — A csavargó és Józsa Gyuri. — A zsellyeszék. — A könyvpusztító. VI. Fajadomák. 1. Czigányok . — A beteg rajkó. — A czigány ütközetben. — Az örökség. — A kölyök­csizma. — A marhadög. — A nyúl a levélben.— Czigány fiának a bőre. — A tolvaj és a pap. — Dűl a torony. — A ku­­pecz lova. — Ha volna. — Fázik és éhe­zik. — A catechizáló. — A fogadás. — A keresztvetés. — A vad guba. — A gyónó czigány. 2. Oláhok . — A csigák. — Az útlevél. — A prókátor. 3. Zsidók . — Békepolitika. — Czirczi­­ter. — A kínjában versek. VII. Feliratok. -» 111. Népmesék. V. Osztály adóinak. 1. Vasmacska, famacska , vaskutya , fa­kutya, stb. — 2. Betűszedők nyelve. — 3. Kinálási mondatok. — 4. Száz kifejezés a verekedésre. — 5. A gyermekek nyelve. 1. Táblabirák . — Quiproquo. — Még valami. — Két inditvány. — A lopott lu­­dak. — Félreértés. — A juratus és princi­palis. — Azt a kutyát, azt a macskát. 2. Katonák : — Nem, nem! — A komá­romi várnagy. — A rekruta. — A golyó. — A drága libák. — Csak kóstolta. — A mordialis ezredes. — A polgárőrség. — A rövid káplár és hosszú rekruta. 3. Szinészek : Az eltévesztett lövés. — A nyelvzavar. — A súgó. — A gonosz arczkép. — Műkedvelők. — Lássuk már a medvét. — A kis tévedés. — A lázadó zsi­dók. — A színpadi forrás. — Tudjuk már. — Statistikai adatok. — Halottak beszéde. 4. Insurgens , kortes . — Az előőrs. — Ebnek parancsolsz. — A kortesbeszéd. — Háromszéki , véren szerzett. — Bámulok és borzadok. 5. Papok, diákok, kántorok . — A cap­­itosus kérdés , ha víz nem volna. — Ha szomjazom. — Sietség. — A vén pap. — Halotti beszéd. — A hosszú prédikáczió. — Jónás meg a czethal. — Az elfordított lap. — Csokonai a szakácskönyvvel. — A regátus és a városbiró. — A legátus meg a pulyka. — Diákcsiny. — A diákok és a bakter. — Nem lelitek Száldobágyot Szál­­dobágyon! — Az is ér valamit! — Ez­ Tarcsa. — Ez az egyik, ez a másik. — Az ajándék. — A gerundiumok. — Látlak né­met! — Ha már meg kell lenni. — A kis­éri kántor, meg a szőlőmag._____________ Fontos hirdetés gazdászoknak. Megpróbált köhögés-, tüdő-, használati és táplálékpor a cs. kir. országfejedelmi Korneuburg kerületi város „Sas“ czimü gyógyszertárában. Azon szerencsés gyógyítások, mellyek ezen por kitűnő és sokoldalulag használó tulajdonságai miatt a bel- és külföld leghíresebb orvosai által eszközöltettek, azt min­dennemű állatbetegségeknél a leghathatósb gyógyszerré tették, és minden gazdásznak méltán ajánlható, hogy ezen port házánál mindig készen tartsa. A szarvasmarháknál gyökeresen meggyógyít minden tüdőbetegségeket, u. m. tüdőrothadást, köhögést és gyuladásokat, nagyobb adagokban használva felfúvódásoknál, hasdugulásoknál mint kitűnő gyógyszer bizonyult be. Rendesen használva ragályos betegségeknél legtöbb esetekben mint hajtó­szer igen használható. Egyátaljában minden emlős háziállatok­nál igen használható szer, mert a tejet hamar megjavítja s igy a köpülés fél óra alatt teljesíthető. Tehenek, mellyek rosz tejet adnak, harmadnapra már jó tejfelt szolgál­nak ; tisztitja az állatot borjúzásnál is, ha reggelenkint éhgyomorra és 9 órakor egy­két kanállal kapnak. Borjuk, ha egy héten át ezen porral tápláltatnak, szemlátomást gyarapodnak. Sertés­ állatoknál is igen nagy szolgálatot tesz, ugyszinte lovaknál mirígy ellen. Egyátaljában e por megróbált vértisztitó szer, melly minden betegség­anyagot a testből kihajt. Reggel és estre egy-két kanállal adandó be kenyérrel vagy lisztaljával, borjuk csak fél-fél kanállal kapnak. Egy kis csomag ára 24 kr. — Egy nagy csomag ára 48 kr. p. p. A csomagok mindegyike a korneuburgi kerületi gyógyszertár pecsétjével, hasz­nálati utasítással és bizonyitványokkal ellátvák, s a hirdetvények ha azok kívántainak, magyar, német és tót nyelven kiszolgáltatnak.­Ezen táplálék-barompornak valóságát s hathatóságát több rendbeli bizonyítványok igazolják, mellyekből némellyek felváltva közhírré tétetnek. Bizonyítvány a valósággal kitűnő és gyors hathatósságáról ismert táplálék-baromporról, a korneu­burgi kerületi gyógyszertárból. A lolizottnak egy tehene van, melly fris lóherreli etetés után mindenkor olly erős fuvódásokkal lepetett el, miszerint több ízben már rettegtem , hogy tehenemet le kell vágatnom — daczára annak, hogy minden felhasznált szer sem volt képes a bajt csillapítani. Ekkor ennek táplálékporát ajánlották, s azt mégis hozattam, s az első ro­hamnál használatba vettem és milly nagy lett örömöm, midőn egy negyed óra alatt a fuvódás már elenyészett. Ezután tehenemnek egy héten át naponként önnek kitűnő gyógyszeréből a használati utasítás szerint beadtam, s most csakugyan látom, hogy ez idő alatt a tehén minden rohamoktól, még a fris lóherreli etetés után is egészen ment. Köszönöm önnek sokszor, s nem fogom elmulasztani gyógyszerét barátimnak és isme­­rősimnek ajánlani. Klein-Ebersdorf, jun. 8-án 1855. Flandorfer József, mezeigazda. Bizonyítvány a „megpróbált köhögés-, tüdő-, használati- és táplálékpor“ felett, mellyet alálirott egy juhnál, melly több napokon át nem evett, s ennek következtében végkép elsoványo­­dott és nagy levertséget mutatott, használatba vett. Ezen porok beadása után a juh heves hasmenésbe esett, s néhány nap múlva a juh teljesen kigyógyult. Leobendorf, május 23-kán 1855. Stich Pál, polgármester. Bizonyítván­y, mellyet alálirt a korneuburgi táplálék barom-por üdvös hatásáról egész meggyőződés­sel bemutat. — Emlitett port egy lónál, melly makacs hurutbántalmakban szenvedett, használván, s különféle, már több más állatorvosok által használt szerekre nem javult; felemlitett barom-gyógyszer használata után a javulás azon pillanatban sikeresnek bizonyult, mert a nehéz lélekzet lassanként elenyészett, a köhögés gyengült, a ló töb­bet s többet evett, s két hét alatt egészen kigyógyult. — Én ezen táplálék-baromport ezután is szorgalmasan használandom s annak további gyógyerejét figyelemmel kisé­­rendem s hatásáról önt tudósitandom. Ernstbrunn, September 5-én 1855. Strausz J. G., állatorvos. Az itt alább jegyzett helyeken megnevezett gyógyszerész és kereskedő urak által eszközölhető egyedül a korneuburgi kerületi gyógyszertár főraktárából a pontos meg­rendelés, u. m.: pegten. Török József gyógysze­résznél, a „Szent Lélekhez“ király utczában és Budán : Ilankowszky M. urnái; továbbá: Breznó-Bányán : Göllner Samu; Bahn Ochs Samu; Bony­hádon Sánta J. P.; Baján Dietzl Józs.; Debreczenben Bignio Ján.; D.­Földváron Bede András; Eperjesen Zsembery Ign.; Esztergomban Fekete Ján.; Egerben Tschögl Józs.; Érsekújváron Konlegner Ign.; Eszéken Horning gyógysz.; Erzsébetvároson Schmidt A.; Gálszé­­csen Glück Samu; Győrött Ecker Fer.; Kis-Martonban­­ Formacher Józs.; Komá­romban Cziegler A. és fia; Kassán Novelly A.; Kőszegen Küttl S. gyógysz.; Kör­­möczbányán Pley Károly; Lőcsén Fuchs Samu; M.-Skaliczon Simovics Rudolf; M.-Jfradison Fürst Manó; Mohácson Kögl Ant.; Miskolczon Böszörményi gyógy­szerésznél; N.-Szombatban Keszely József; N.-Mihályon Hellwig Trangott; N.­­Bányán Horacsek Józs.; N.­Kikindán Schwamm és Tellbisz; Pakson Flórián Ján.; Pápán Bermüller W.; Pozsonban Koczausek J. F.; Rimaszombatban Hamaliár gyógysz.; Segesvárott Misselbacher J. B.; Sziszeken Pokorny Ferencz; Szegszár­­don Mihek Nép. János; Szombathelyen Zanelli Ferencz S.; Sopronban Pacho­­fer Lajos; Temesvárott Schmitz István; Tordán Welics György; Tatán Ehren­feld Lipót; Uj-Futakon Wilhelm Józs. és Uj-Verbászon Singer testvér uraknál. Az itt megnevezett helyeken kivül lakó gazdatiszt urak egyenest a kor­neuburgi kerületi gyógyszertárhoz fordulhatnak, hol megrendeléseik a pénz bérmen­tes beküldése után a legelső posta-alkalommal azonnal szétküldetnek. A Pakolásért 10 nagy csomagig 12 kr., 20 csomagig 24 pkr. számittatik. Azon gyógyszerész és kereskedő urak, kik a bizományok teljesitését fel­vállalni óhajtják, levél által a korneuburgi gyógyszertárral értekezhetnek, hol kölcsö­nös megegyezés bekövetkeztével azok hasonlókép megneveztetnek. 453 (2—3) Csalóka Péter kalandja. — A három botlás. — A három selyp leány. — A szé­kely és a vörös üngösök. — Haragszol szolga ? — Kire marad a kis ködmen ? — A suhai malom. — Peczak­ uram. — Fur­csa végrendeletek. — Az elveszett csibék. IV. Tájadomák. 1. Palóczok . — A tinta. — Az uj szűz. — A sorspontok. — A palócz felesége. 2. Furcsa faluk : Lédecz, Kikinda, He­­tény, Szent Gál, Rátót, Oláhfalu. 3. Székelyek . — Az eldugott kulcs. — Az uj pap. — Székely harag. — A kis kutya. Sajátságos sírversek. VIII. Népszokások. 1. Húsvéti öntözés. — 2. A faragószék. — 3. Házassági hajtóvadászat. — 4. Pa­lócz házasság. IX. Nyelvsajátságok. X. Elegy. 1. Bon mot (talpraesett szó). A vándor­lót diák. — 2. A koplaló diák. — 3. Vad fordítások. — 4. Régiség. — 5. Jó mon­dások — 6. Ma pénzért, holnap ingyen.— 7. A tokaji bor a hűtőben. — 8. Az alföldi korcsmáros. — 9. Vendégszeretet szabá­lyozása. — 10. Kapni és kikapni. — 11. Befogta, kifogta. — 12. De hol már most a macska? — 13. Az uj kályha. — 14. Státusgazdászat. — 1 . Heves szavú. — 16. Az utazó sárban. — 17. Mi hit ott­hon? — 18. Az Ítélet napja. A napfo­gyatkozás Pesten és falun. — 19. Fordí­­tott fordítás. — 20. Körülírások. — 21. A rosz kalandárium. — 22. Két részeg. — 23. Beteg portré. — 24. Bolond fiúnak bolond apja. — 25. Hát üssem? — 26. Anachronismus. — 27. Zöld Marczi. — — 28. Betyárok. — 29. Ma nekem, hol­nap neked. — 30. Füle is van. — 31. Só és paprika. — 32. Páratlan phlegma. — 33. Rend sem jobb a Deákné vásznánál. — 34. Az együgyü férj. — 35. A gazda és inasa. — 36. Az úr és a szobaleány. — 37. Az öreg úr büszkesége. — 38. A me­zőtúri bor és viz. — 39. A menyasszony és a kancsó. — 40. Váltott kutya. — 41. Találékonyság. — 42. Megállj varga! — 43. A somogyi paraszt. — 44. A pofté. 45. Fenyegetés. — 46. A maszkara. — 47. Furcsa végrendelet. Kiadó-tulajdonos Sleckenast Gusztáv. — Nyomtatja Länderer és Ueckenast, egyetem-utcza 4-dik szám alatt Pesten. 60

Next