Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1857-05-20 / 20. szám

190 rős bársonynyal bevont kertudvar virágpompában mosolygott s itt szintén Ő Felségeik képei diszelegtek; a járda gazdag szőnyegekkel volt bevonva, és a munkások mindnyájan kék egyenruhába öltözve, kiknek élén a tulajdonos és és családja fogadta a leereszkedő legkegyelmesebb Felséget. B. H. — Az aradi újság szerint az Arad városa által Császárné Felségének nyújtandó emlék, ezüstből német gótstylben készült víztartóból áll a 14. századból. E készitmény, melly akár szenteltviztartóul, akár ereklyéül használható, kinyilik s bezáródik tetszés szerint három angyal által, mellyek a szögleteken alkalmazvák, s a rugókat elrejtik. Bezártan e készitmény négy oldalú homormű ékítményekkel, mellyek ezüstbe vannak vésve, s öszhangzásban állanak azon négy evangélistával, kik alantülve láthatók. A homor müvek előtüntetik : a Krisztus Urunkat az imaházban, tanítván az Írástudókat; b) a hegyen, tanítván a népet; c) Sz. Péterhez mondva : „e kősziklán fogom építeni szentegyházamat;“ d) az úrvacsora szentségének szerzését. Minden homormű fölött a tárgy magyarázó legendája van. A készítmény ékesítése zománczozott rubin levelű és gyöngy-gyümölcsű ágazatból áll, mellyet a homor művek hajlott oszlopok alakjában körülvesznek; befejezését egy kereszt képezi, s lefelé egy töviskorona nyúlik. Felnyitva a viztartó három lemezt tüntet elő, mellyeken nagy zománczon következő jelenetek láthatók : a) Krisztus Urunk az olajfák kertjében; b) az ostorozás; c) a keresztre feszítés. Az egész darab ametiszt és türkisz kövekkel van ékesítve, s az alsó részekben rubinokkal , gyöngyökkel, és nyers topázokkal kirakva. Hozzátartozik még egy művészi tálna (Aufsatz) tömör ezüstből öntve és faragva , nyele aranyból, márvány és lazurkőből. A tálna lábát három értékes csiga képezi domborúlag készített virágcsoportokkal ékesítve. E csigák között van Arad városa czimere fekete márványból berakva lazurkövekkel, arany czimerszegélylyel, a középen zománczozva, s körülvéve csinos kerettel, mellyről virágfüzérek csüngnek le. Mindezek fölött egy korona emelkedik. A csigákon három angyal nyugszik mellrészszel, különféle gyümölcscsel teli kosarat tartva. A mohot a kosárban 36 lazurkő képezi, közepéről 6 szökőkutacska tör elő, mellyek közöl három phantastikus fejjel van ellátva. E szökőkutakon hat virágfüzér csüng. A felső koszoruzat áll igen gazdag arany és ezüst szalagból, s a legmélyebb hátszínben a legfinomabb munkálatu virágfüzérből. E szalag felső része kinyúlik, s igen dúsan megrakott lazur-mozaikot támaszt meg, melly fekete márványba van téve, s a tálna talapzatát képezi. (M. S.) Az e napokban megnyílt bécsi mezőgazdasági kiállítás részleteivel telvek a bécsi lapok. Örömmel tapasztaljuk, hogy e nagy tárlatban Magyarország mezőgazdasági terményei is nem elég dúsan ugyan, de mégis vannak illőleg képviselve. Egy pár rövid adattal akarjuk ezt bebizonyítani. Csak a jelenleg a kiállított lovak és szarvasmarháról egy pár szót. Ló mindössze 98 van kiállítva, mellyről Magyarországra csak 12 esik, de ezek a legszebbek közé tartoznak. Van köztök Eszterházy herczegtől egy sötétpej kancza, ozorai telivér, 2 éves, Sándor Móricz gróftól Puszta-Gyarmatról egy szintén ollyan, 3 éves, Sina bárótól Szentmiklósról két angol telivér kancza csikóstul; Szász- Koburg-Gotha herczegtől a vacsi pusztáról egy arany pejcsődör s egy kicsiny sötétpej arab, mindegyik 7 éves; Zámolytól Komáromból egy csődör és kancza. — Szarvasmarha összesen 457 darab van, ebből Magyarországra esik 63 (legtöbb Morvaország és Sziléziára u. m. 92). A cs. kir. Fensége Albert főherczeg magyaróvári tehenészete 15 darabot küldött. Ezek közt van egy feketepettyes bika, melly a tárlat valamennyi állata között talán a legnehezebb. A tehenek innen valódi díszpéldányok. Eszterházy íjál herczeg a Hanságban szabad ég alatt született és nevelkedett szarvasmarhát állított ki, melly mint vad állat, közérdeket gerjeszt. Simeg István Pestről, ki már taval is nagy aranyérmet nyert Párisban, itt is pompás állatokat állított ki. Vöröspettyes bikáját (13/4 éves) egész nap számos gazdaember gyönyörködve nézegeti. Sina báró szent-miklósi, gödöllői és ercsi jószágai szintén jeles állatokkal vannak képviselve. 6 gödöllői tehén havonként 1209 pint tejet adott, azaz egy egy tehén naponként 67/10 pintet. Braun János pozsonyi marhakereskedő 6 darab óriási szarvú és terjedelmű hizó ökröt állított ki, mellyek egyenkint 16 mázsát nyomnak.Ezeket is sűrűn bámulja a látogató közönség. Azonkívül még gróf Eszterházy Mihály és Konkoly Ferencz állatai emlittetnek. A Szent-István-társulat folyó évi naggyülését jövő junius hó 9-én Pesten a papnövelde könyvtárteremében tartandja meg. Mellyre a társulat minden rango s rendű tagjai hivatalosan meghivatnak. — Azon olvasóinkat kik a Vasárnapi Újság legutóbbi számában ajánlott „Nemzeti Album“ féle művészeti vállalat érdekében irt szavainkat figyelmükre méltatták, utólagosan figyelmeztetjük, hogy a kiadó művész Molnár József ur lakása Pesten, ájtér, Ürményiház, hova a megrendeléseket is czimeztetni kérjük. A pesti műegyesület jun. elején tartandja ez évi választó közgyűlését. Miután az egyesület közhasznú működése egyenesen a megválasztandó bizottmány tagjaitól függ s ez különösen most, az egylet alapszabályainak kilátásba helyezett megerősítése után kétszeres fontosságú, igen jól cselekednek a műegyesület részvényesei, ha e választó gyűlésen minél számosabban jelennének meg, s a választásokba tényleg befolynának. A magyar művészek sora ismét egy reményteljes ifjú lángészszel ritkult meg. Folyó évi febr. 22-én halt meg Kardhordó Kálmán hazánkfia Sz. Pétervárott, hová első műutazását téve, hol a hangverseny saisont akart tölteni. Az északi éghajlat kártékonyan hatott a fiatal zenehősnek gyenge egészségére. Már gyermekkorában rendkívüli zenészi talentumot fejtett ki, és már akkor arra látszott a gondviseléstől hivatva lenni, hogy valaha hazánk zeneművészei közt méltó helyet foglaljon, mint zongorász. Valóságos lángészszé fejlett ki. Mind játéka, mind elmeszüleményei tanúskodnak arról, mellyekben mélyen érző zene az ifjóerő képzelődésének röptével párosult, és melylyekben a mély és magas gondolatoknak olly hő forrása nyilatkozott. Eleinte Kafka Jánosnak tanítványa volt Bécsben; Treuer Auguszt oktatása alatt művelé ki magát tökéletesen. Sz. Pétervárott megjelent első műve, mellynek ajánlását II. Sándor czár elfogadta vala : La grand marche du sacre; utolsó: Jézus kisértése a pusztában. Művei nem sokára mind meg fognak jelenni. — Ezen fiatal lángésznek halálán barátjai méltán nagyon keseregnek. (M. S.) — Népnevelési jótékonyság. Örömmel közöljük az erdélyi püspök Hajnald Lajos ur ő excsa f. hó 4-kén Pestről nógrádmegyei Szécsény mezővárosa tanácsához intézett levelének e következő rövid, de velős kivonatát: „Szécsény közönsége lépjen a cselekvés, az áldozathozás terére ott biztosítsa a jövő nemzedék czélirányos nevelését, oktatását. — S hogy én se tartozzam azok közé, akik csak szóval szeretnék a közjót eszközölni, ezennel nyilatkoztatom , miszerint úrbéri kárpótlási papírokban kétezer pfttal járulandók a szécsényi iskolák rendezése alapjához, mégis azon feltétel alatt, hogy a nemes város is legalább illy új alaptőkét fog kebelében gyűjteni az említettem szent czélra. — Boldognak érzeném magamat, ha evvel is Szécsény szeretett községe növekedő ivadékának szellemi nemesitéséhez járulhatnék felséges Fejedelmünk honboldogitó látogatása emlékéül.“ — Illy nemes áldozat készség nem szorul dicséretre; de legforróbb hálánkat püspök ő excellentiájának ezennel nyilvánítani, legkedvesebb kötelességünknek tartjuk. —Mellesleg legyen megérintve, mikép a község is a előbbi feltételt már is bőven teljesítette.) A városi tanács megbízásából közli Szécsényi. A magyar akadémia május 11-ei ülésében a másodelnök, báró Eötvös József jelentette, hogy az akadémia alapszabályai legfelsőbb helyen meg vannak erősítve, bár, amint tudjuk, még nem érkeztek le. Indítványozta a tisztelt elnök, hogy az akadémia azzal fejezze ki hódolatát ezúttal, hogy egy codexet — a Winkler-codexet — a cs. kir. Apostoli Felségének ajánljon.E codex diszesen nyomtatva talán még a napokban megjelenik. . . . Ezek után a napirendre térvén, Csengery Antal értekezett „az altaji népek ősvallásáról,“ tekintettel a magyar ősvallás kérdésére. Ez értekezés az akadémia évkönyvében fog megjelenni. Végül Venczel Gusztáv folytatta a kazárok története ismertetését. (P. N.) — A pesti szegény gyermekkórház évkönyve 1856-tól e napokban jelent meg. A Hildegarde főherczegasszony ő és. fensége pártfogása alatt álló intézet, az évkönyv kimutatása szerint, a múlt évben is örvendetes emelkedésének s jótékony működésének hozá bizonyítványait. A kórházi egyesület elnöke , Ürményi Ferencz ő excja, alelnök : b. Prónay Gábor. A kórház ügyeit kezelő választmány elnöke : Vezerle János, alelnöke Várady Károly. Egyesületi pénztárnok Jurenák Pál, titkár Czanyuga József, ügyész Muraközy László, gondnok Kozmovszky Antal, gazda Merényi Henrik. Ezeken kivül 18 választmányi tag. A nőegylet felügyelő tagjai : Bohus-Szőgyényi Antónia, Daniel Weis Fanni, Thurn Erzsébet. — Igazgató főorvos : dr. Bókas János,segédorvosok : dr. Koller Gyula, dr. Tátray Gergely. Az egyesület múlt 11 évi jövedelme volt 12,277 ft. 49 kr., kiadás 10,942 ft. 42 kr. Az egyesület összes vagyoni állapota 55,869 ft. — Az egész évben az intézetben orvosolt beteg gyermekek száma 3697; ezek között 3367 bejárólag (ambulatorie) gyógyittatott, 330 gyermek pedig 18 dajkával az intézet ágyaiban ápoltatott (290 az ingyenes, 40 a fizetéses osztályban). — Ha a lefolyt 1856-iki évet az előbbeni évekkel, főleg az 1855-dikivel orvosi tekintetben összehasonlítjuk, kiviláglik, hogy 1856-ban 349 beteggel több orvosoltatott az intézetben , mi tekintetbe véve azon körülményt, hogy 1855-ben a kiterjedt járvány uralkodott, ellenben egész 1856-ban az egészségi állapot átalában igen kedvező volt, — mindenesetre csak az évről évre a közönség részéről az intézet iránt növekedő bizalom mellett szól. — Kedvező továbbá ezen körülmény is, hogy a fizetéses osztály jövedelme ezen lefolyt évben tetemesen növekedett, mint az a pénztári kimutatásból látható; de másrészről kedvező azért is,mivel bizonyságot tesz arról, hogy az intézetbe nemcsak a szűkölködő szegény néposztály, de egyszersmind a vagyonosabb szülők is, gyermekeik gyógyítása végett folyamodtak, és pedig nemcsak Budapestről, hanem Pestmegye különféle helységeiből, azonkivül Esztergom-, Fehér-, Komárom-, Nyitra-, Zólyom-megyékből, a Kunságból és a Szerb vajdaságból. — Végtére kedvező az arány a gyógyultak és halottak közt, mert 1856-ban 37 beteggel kevesebb halt meg mint 1855-ben. — Nemesvölgyről (Köpcsény mellett, Mosonymegye), apr. 28-ról írják : Hogy itt is laknak magyarok, ezen ékalaku úgynevezett osztrák határon, — bizonyítja a,, Vasárnapi Újság“ idejárata. De a Falusi Gazda is be-betér időnkint helységünkbe nagybecsű füzeteivel. — S mi jól esett egyébiránt német ajkú köznépünknek a „Falusi Gazda“ abbeli vigasza (második évfolyam, II. füzet, a szőlőnek tavaszi megfagyásáról) : „hogy ha Orbán napig nem fagyott el a szőlő, a tavaszi megfagyástól már félni nem illik.“ És ezt a Falusi , Gazda olly jól ki tudta rakni, magyarázni, hogy helységünk legnagyobb részt német ajkú lakosai, kik, mellékesen legyen mondva, mindannyian iparos szőlőgazdák, a magyar tolmácsnak megköszönve eleve jó akaratát, nem állok jót, ha „Trink Orbán“ példáját követvén, a Falusi Gazda szakadatlan virágzó egészségéért vasárnap délestén nagyon is jót ittak. — Láthatja hát, szerkesztő úr, hogy mi is haladunk — no de ne mosolyogjon, mert egy pohár bor jó szándékért meg nem árt, és én a hasznos ismeretek utáni szomjat értem. — Bár csak már, szántóföldeinket illetőleg, a rég kitűzött tagosztály igéje nálunk is megtestesülne. A helybeli lelkészség, és tanítói hivatal ugyancsak mostoha állása, szóval a népnevelés szent ügye — óhajtva várja. A hol egyszersmind a földesúri lojalitásnak követésre méltó példájára, e szegényebb sorsú községnél is, a megtörtént rékási — Pestsoltmegye, czeglédi járás — tagosításra (1. Politikai Újdonságok, 1857. 16. sz.), emlékezni bátorkodunk.