Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1857-06-10 / 23. szám
Pest, június 10. 1857. 23. szám. Harmadik évi folyam» Politikai újdonságok. „A Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi újsággal“ együtt 6 hónapra 3 rt., egész mag. — Előfizetési díj : január-juniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve évre 6 ft. pengő. — A „Politikai újdonságok“ kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4. szám. HETI KRÓNIKA. Ausztria. Ö cs. k■ Apostoli Felsége és Császárné Ő Felsége vasárnap máj. 31-én legmagasb lakásukat Laxenburgba áttenni méltóztatták. Ö cs.k. Apostoli Felsége következő legmagasb kéziratot méltóztatott kibocsátani : „Kedves rokon Albert Főherczeg ur! A Mindenhatónak tetszett gyors fájdalmas véget szabni szándékolt beutazásomnak; mélyen meghajolva keresztyén önmegadással fogadom e nehéz kísérletben az isteni gondviselés rendeletét. A szenvedett súlyos veszteség fölötti gyász félbeszakitá a legörvendetesebb benyomások közt kezdett körutakat, mellynek folyama alatt a fővárosok s az ország lakói a szeretet és ragaszkodás oly kitűnő jeleivel járultak elénk. Ők egyúttal fájdalmunk tanúi is lőnek. s Mi soha sem fogjuk azon részvétet elfeledni, melylyel mély bánatunkat oszták. Jelentse ki néktek ezért az Én és a Császárné legmelegebb köszönetét, és azt, hogy Én szándékomhoz híven mielőbb visszatérendek azon vidékeket meglátogatandó, mellyeket ezúttal nem érinthetek. Kedvességednek azonban csak legteljesebb elismerésemet nyilváníthatom azon gondosság s eredménydús tevékenységért, mellynél fogva ön vitéz harmadik hadsergem parancsnokságát azon fáradhatlan törekvéssel egyesíti, az önre bízott ország jövőjét akaratom szerint áldásdús fejleménye elé vezetni. Laxenburg, junius 3-án 1857. Ferenci József, s. k.“ Legkegyelmesebb Uralkodónk e kegy teljes szavai bizonyára a legszebb jutalom mind azokra nézve, kik a szeretett Uralkodópárt ünnepélyesen és örömtelve fogadni törekedtek. A császári szülőknek a született gyermek elvesztése fölötti bánata tölt el minden keblet — osztja azt az egész ország. Ez ország minden hű lakosa benső hálával fogja tehát azon biztos reményt üdvözleni, hogy Magyarországnak Ura Császárja általi áldás teljes beutazását nem messze jövőben folytattatni látandja. Vajha mindnyájunknak mindig sikerüljön, a szeretett Uralkodó kegyét és megelégedését ezentúl is kivíni! — Buda, junius 6. 1857. Albert főherczeg s. k. , cs. k. Apostoli Felsége Pest-Budáról legmagasb elutazása alkalmából Pest városa szegényei számára ötezer pengőforintnyi öszveget, továbbá Buda városa szegényei számára kétezerötszáz pengőforintot legkegyelmesebben ajándékozni, és ezen legmagasb kegyadományokat kellő kiosztás végett a két város tiszthatóságai elöljáróinak, saját úti pénztárából közvetlenül kézbesittetni méltóztatott. Császárné ő Felsége legkegyelmesb Asszonyunk Nagyváradom legmagasb mulatása alkalmával az ott fönálló s legmagasb nevét viselő bölcsőde-intézetnek kétszáz pengőforintot legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége a szegedi polgármesternek. Ő cs. kir. Felségeik e városbani boldogitó jelenlétük alkalmával 2000 pftot méltóztatott a háziszegények közti kiosztatás végett legkegyelmesebben kézbesittetni. Ő cs. k. Apostoli Felsége, múlt hó 28-án Nagyváradról történt elutazásakor Nagyvárad városa szegényei számára ezer pftot, továbbá Tárkány község múlt hó 26-án tűzvész által károsult lakosai számára kétezer pftnyi öszveget legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. A magas cs. k. belügyminisztérium f. é. máj. 9-ki 4407 sz. a. kibocsátványa által az eddig fenállt cs. k. országos földtehermentesítési bizottmányokat feloszlatta, s elhatározta, hogy a földtehermentesítési ügyekben még előforduló ügyletek a már behelyzett cs. kir. földtehermentesítési pénzalapigazgatóságokhoz tétessenek át. A cs. k. Apostoli Felsége f. é jan. 4-ki legfelsőbb határozata által Lipoticzky Vilmost, a sopronyi országos főtörvényszék elnökét senatus-elnökké a legfőbb törvényszéknél legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 9-ki legfelsőbb kabinetirata által kegyelemből Marczibányi Antalt ismét cs. k. kamarási méltósággal fölruházni méltóztatott. Francziaország. A szomszéd belgiumi zavarok, mellyeknek eredeti okát és lefolyását alábbi „Belgium“ rovatunk részletesen adja, a franczia kormánynál egy részt aggodalmat, másrészt reményt keltettek; aggodalmat, nehogy a terjedő láng a gyúlékony anyagú franczia földre is átcsapjon, és reményt, hogy e zavar alkalmat adhat Belgiumnak Francziaországhoz csatolására, mint ez Napóleon császársága idejében volt. E remények alkalmasint csak a legtitkosabb tanácskozások tárgyai maradtak; az aggodalmi rendszabályok azonban rögtön megtétettek, mint ezt az alábbi rovatban látják olvasóink, hol minden e tárgyra vonatkozónak összefoglalását czélszerűbbnek véltük. A franczia kormány az évenként állítandó ujonczok számát 80,000-ről 100,000-re emelte s ezen intézkedését azzal indokolja, hogy Francziaországnak 600,000 főnyi állandó seregre van szüksége s e létszám fenntartására évenként 100,000 ujoncz kell. Jövő augusztus hóban Chalons város mellett nagy tábor lesz öszpontosítva; a 25.000 főnyi testőrcsapat hadgyakorlatait maga a császár fogja vezényelni. Algirból egymás után érkeznek a kabulok ellen vívott győzelmek hívei. A Beni-Rát törzsön kívül meghódolt már a Beni-Fraus, Beni-Khelili, Beni-Buhadjali, Arb-Duela és Abdonellah törzs is. A „Moniteur“ e hódítás czélját e szavakkal fejezi ki : „Európa érdekében társadalmat szervezünk, gyarmatot alapítunk, a föld kincseit kiaknázzuk és saját gyártmányainknak új vásárpiaczot szerzünk.“ A múlt évi párisi congressus másod felhatalmazottjai hír szerint nem sokára ismét összeülnek, hogy hivatalos jegyzőkönyvben állapítsák meg az ázsiai orosz-török határokat, mellyeket a nemzetközi bizottmány jelölt ki újra. Napóleon császár Párisban töltött néhány nap után St.Cloudba ment, honnan — mint múltkor említik — Plombiéres és Biaritz fürdőhelyekre, újabb hír szerint Lyonba, az országnak úgyszólván e második fővárosába, sőt Münchenbe is fog utazni, hogy a bajor királynak párisi látogatását viszonozván, egyszersmind az esetlegesen oda jövő orosz czárral is találkozzék. A bajor király elutazása Párisból jun. 12-ére van kitűzve s ezután mindjárt a szász trónörököst, ki Napoleon herczeg drezdai látogatását viszonozza, várják a franczia fővárosba. A császár, magas vendégének a bajor királynak Páris nevezetességeit mutogatván, többi közt a tüzérségi úgynevezett múzeumba is elment vele. Itt valami nevezetesnek kellett történni, mit eddigelé még titok fátyola fed. A franczia lapoknak azonnal meghagyatott, hogy e látogatásról ne szóljanak. Városszerte azt suttogták, hogy e tüzérszertárban a császár élete ellen merényletet követtek el. Már most, vagy e hir valós a lapoknak ezért van tiltva az ottani látogatásról szólani, vagy mert ez jön eltiltva, keletkezett a hir. Ezen eltiltást a lapok különbözőkép indokolják. Az egyik azt mondja, hogy a császár itt a bajor király előtt a tüzérséggel olly kísérleteket tétetett, mineket Konstantin nagyherczeg előtt nem s nehogy ez utóbbi sértve legyen, most a dolgot el akarják titkolni; egy másik lap uj tüzérségi nagyszerű találmányról szól, melylyel a próba olly teljesen sikerült, hogy a császár a feltaláló tisztet azonnal ezredessé nevezte; a találmányról azonban egy ideig még senkinek sem szabad tudni. Ezen okok azonban kissé gyöngéknek látszanak s valóbb-