Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1857-09-16 / 37. szám
Pest. September 10. 185?. 37. szám. Harmadik évi folyam. Politikai újdonságok. „A Politikai újdonságok" hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési dij : július-decemberig,azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a ..Vasárnapi ujsággal" együtt « hónapra 3 11., eger évre 6 ft. pengő. — A „Politikai újdonságok" kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4. szám HETI KRÓNIKA, Ausztria. A „Budapest Hírlap“ cs. k. Apostoli Felségének következő legmagasb kéziratát közli : „Kedves rokonom Albert feherczeg ur! Magyar királyságom legnagyobb részén át legközelebb bevégzett körutam alkalmával, mindenütt és minden ott lakó néptörzsek részéről, „a hit ragaszkodás legélénkebb nyilatkozatait s a leyális hódolat „és őszinte engedelmesség számtalan, gyakran fényes, de mindig a legjobb indulatból eredt bizonyítványait vettem. .,E mellett megelégedve tapasztaltam azon jelentékeny haladást, mellyet az ország öt év előtti körutam óta, minden tekintetben tett, s azon meggyőződésre jutottam, hogy azon „intézmények, mellyek ott, 1851. dec. 31 -i szerves kibocsátványaim végrehajtása végett, és pedig a legérettebb megfontolás után az ország sajátszerű viszonyainak teljes tekintetbe vételével életbe léptettek, annak félreismerhetlen emelkedését lényegesen előmozdították. „Azon biztos várakozásban élek , hogy ezen jótékony befolyás jövőben a kereset és forgalom naponként gyarapodó „eszközei, s a birtokviszonyok tökéletes rendezése végett végrehajtás alatt levő rendszabályok mellett, valamint az életbe „lépő szervezet előhaladó kifejtésével és tökélyesbülésével magát mindig kiterjedtebb mértékben érvényesitendi. „El lévén határozva azon alapelveket, melyek Engem bi- birodalmam kormányzásában ekkorig vezettek, szeghetlenül „fönntartani, akarom, hogy ez minden oldalról elismertessék s „különösen kormányom összes közlegei által szoros zsinórmértékül vétessék. „Emellett azonban szorgos gondom mindenkor oda is lesz „irányozva, hogy a különböző néptörzsek nemzeti sajátságaikban folyvást fönntartassanak, s nyelvük ápolásánál illő tekintetben részesittessenek. „Kedvességednek meleg köszönetet mondok azon feláldozásért és körültekintésért, melylyel királyságom kormány,zását vezeti. Meghagyom Önnek egyszersmind, hogy ottani „hatóságaimnak, mellyek sokféle nehézségek közt hivatásukat „buzgalommal és odaadással teljesitik, különös megelégedésemet tudtul adja, elvárom, mikép azok jövőben is mindent „elkövetendnek, hogy jóakaratu szándékaimat az országnak éslakosainak javára mindenkép és hatályosan foganatositandják. „Laxenburg, sept. 9. 1857. Ferencz József s. k.“ Császár Ő Felségének e legmagasabb kézirata, az utóbbi hónapok alatt tett szept. 5-én bevégzett magyarországi körútjában szerzett ama meggyőződés kifolyása, hogy az 1851. dec. 31-én kibocsátott szervező intézmények Magyarország emelkedését lényegesen előmozdították, minélfogva Ő Felsége el van határozva ezens alapelveket szegvetlenül fenntartani. E világos és határozott legm. szavak — mint ezt az „Oest Ztg.“ megjegyzi — fontos szakaszt jelölnek meg Ausztria belpolitikájában, mert a jelen szervezet állandóságát jelentik ki, mellyel eddig egy tehetségben, birtokviszonyokban és hazafiságában kitűnő párt ideiglenesnek szeretett tekinteni s más — saját vágya szerinti szervezettel pótolhatónak remélt. E reménynek s a jelen szervezet véglegességében való kételkedésnek mától fogva vége van. — A legmagasb kézirat továbbá a különböző néptörzseknek nemzeti sajátságaiban való fenntartását s nyelvük dpo- zálásánál az illő tekintetbe vételt ígéri, —s igy többé nem lehet helye azon törekvés gyanújának, mintha a jelen szervezet a birodalom különféle nemzetiségeit és nyelveit egygyé olvasztani akarná. Illy törekvés az „Oest. Ztg.“ czikke szerint soha sem is volt; lehetlen s még lehetőség esetében sem kívánatos az egygyé olvasztás. A franczia és orosz császároknak Stuttgardban leendő találkozása, mellynek hire egész Németországot fellármázta s az összetartó német egységnek hírlapi buzgó szorgalmazását idézte fel — e találkozás a bécsi felsőbb körökben is aggodalmakat keltett, de ezeket a franczia követ báró Bourqueney nyilatkozata eloszlatta, kijelentvén, hogy Napóleon császár és úgy igyekezik az Anglia és Oroszország közt tátongó örvényt betölteni, mint Ausztria és Oroszország egymáshoz közeledését eszközölni. E közeledésre azonban, mint ezt a „B. H.“ bécsi levelezője megjegyzi — még egy lépés sem történt. Parndorf mellett lovassági gyakorló tábor van öszpontositva, mellyben Császár Ő Felsége s a legmagasb udvar tagjainak e héten várt látogatására előkészületek történtek. Fernik khánt, Perzsia követét Párisban, a sakk felhatalmazta, hogy Ausztriával kereskedelmi szerződést kössön. Bécsből írják, hogy az iparrend tervezete már a birodalmi tanács elé van terjesztve s hogy ezen új tervezet középúton jár a feltétlen iparszabadság s a régi czéhrendszer között. József Feherczeg Magyarország volt nádora ő Fensége emlékszobra a pesti József téren nem sokára fel fog állíttatni; a minta a dicsőültet a Szent István rend díszmezében álló helyzetben, jobb kezében kalpagot tartva tünteti fel. Ferdinand Miksa feherezeg és hitvesei cs. fenségeik sept. 6-án zárták ünnepélyes bevonulásukat Milanóba, az ünnepileg diszitett város beláthatlan néptömegétől a leghangosabb és legtartóbb örömviadallal üdvözöltetve. Ő Felsége f. é. aug. 4-ki legfelsőbb határozata által a pénzügyőrségnél szolgáló katonai szabadságosok és tartalékosokra nézve rendelé, hogy ezek közöl azok, kik nincsenek többé ujonczozási korban, a katonai kötelék alól fölmentessenek; a pénzügyőrségnél szolgáló azon szabadságosok pedig, kik az ujonczköteles kort még meg nem haladták, csak a rendkívüli szükség esetén és csak, a hadseregi főparancsnok által szólíttassanak be katonai szolgálatra, s ezek is elbocsátandók, mihelyt az újonczköteles korból kilépnek. (B. H.) Parrot ausztriai altábornagy — mint ezt Varsóból írják — e városba érkezett, Sándor czár üdvözlésére. A czár koronáztatása első évnapját nagy ünnepélylyel tartották meg f. hó 7-én Varsóban, hova b. Budberg bécsi orosz követet is meghívták tanácskozni az értekezletben, melly Oroszországnak a többi hatalmak irányában veendő állásáról fog határozni. Francziaország: Napóleon császár e hó 21-én utazik el a chalensi táborból Németországba. Darmstadtban hírszerint a porosz királylyal, Stuttgardban pedig Sándor orosz czárral és a bajor királlyal fog találkozni. Würtemberg fővárosában a királyi palotát javítják, szépítik, az uralkodók elfogadására, kik itt több napot fognak tölteni; a király 20,000 katonát öszpontosított Stuttgart vidékén, hogy magas vendégei előtt velük tábori gyakorlatokat tarthasson. A franczia és orosz császárnak e találkozása nagy zajt és aggodalmat keltett Németországban, mellynek politikusai a tisziti titkos szerződésre emlékezve attól tartanak, hogy e szerződés megújulhat , ennek árát a szövetkező két állam közé szorult Németország adja meg; minélfogva egy idő óta a német lapokban alig olvashatni egyebet, mint a német egység szükséges voltának kiemelését.Kinek olvasóink közül érkezése van,lapjaink 1856 évi 47ikszámát s ebben a tisziti titkos szerződésről szóló sorokat felkeresni, látni fogja, hogy I. Napoleon császár hóditó győztes sereg élén s mint a franczia nemzeti dicsőség zászlóvivője tervezte a világuralom megosztását Til-