Politikai Ujdonságok, 1859 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-18 / 33. szám
A világ egy..Itmriai királyság» felállításáról küzd hallani. Több, mint hírlapi vaklárma, de kevesebb, mint diplomatikai valóság azon hir, hogy Napóleon herczeg számára a Toskánai nagyherczegségből, s netán még ahhoz csatolandó szomszéd tartományokból egy „Etruriai királyságot“ akarnak felállítani. A párisi félhivatalos lapok már sugdosódni kezdenek e dologról : a belga közlönyök nyíltan hirdetik a nagy újságot; az Olaszországból érkező tudósítások kétségtelenné teszik, hogy ez irányban az izgatás megkezdődött. Aug. 6-án Florenczben falragaszok jelentek meg e szavakkal: „Éljen Napoleon Jeromos, Etruria királya !“ Ugyan ez alkalommal jelent meg az „Italiano“ czimű új hírlap, melly a fenebbi falragaszokról szólva, hozzátéve, hogy : „e kikiáltás a nép érzelmeinek valódi kifejezése.“ Az „Ind. beige“ írja: „Napoleon herczeg barátai állítják, hogy a császár a herczeget felhatalmazá, hogy a toskánai trónért versenyezzen. Ugyan e lap szerint : „Jelenben a Középolaszországi államok neve alatt feltűnt politikai jelenség képezi a közbeszéd tárgyát. Az új terv Palmerston lord különös kegyében részesül, mert e híres diplomata azt fel akarja használni a villafrancai egyezkedés lerontására. Lord Palmerston agyában már készen van az „Olasz egyesült államok” eszméje, míg mások az „Olasz szövetségi szervezésével foglalkoznak. (Figyelmes olvasóink bizonyosan észrevették, hogy a fenebbi sorok bizonyos szójátékot tartalmaznak. Az „Egyesült államok“ elnevezése alatt az Északamerikai egyesült államok köztársasági alkotmányára történik célzás, s a belga lap tudósítója azt akarja értésünkre adni, hogy Palmerston lord örömesebb látna Olaszországban még köztársasági formákat is, csakhogy a villafrancai egyezkedésnek ama pontja, melly az államaikat elhagyott uralkodóházak jogairól szól, végérvényességre ne juthasson.) A „B. P. Hírlap“ szemleírója megjegyzi : „Ezen élet komoly szint élt, mihelyt meggondoljuk, hogy Garibaldi is ott van, szükség esetén pedig Mazzini is a háttérben áll. (Mazzini, párisi tudósítások szerint Angliát odahagyta, és Livornóba érkezett.) E hírekkel, a lapok kapcsolatba hozzák Reiset úrnak, a franczia teljhatalmú biztosnak, küldetését is. Reiset gróf először Turinba jött, s kívánta, hogy a szárdiniai kormány mondjon le azon reményéről, hogy Toskánát és Modenát államaihoz csatolhassa . Dabormida piemonti külügyminiszter erre visszahivá Toskanából Buoncompagni urat, a szárdiniai biztost, ki ott a kormány élén állott. Hasonló történt Modenában is. Dabormida úr azonban kinyilatkoztatá a franczia biztos előtt, hogy Szardinia, amidőn biztosait visszahívja, mindent elkövetett, mit tőle joggal várni lehet : a király kormánya több engedményt nem tehet : saját erejükre hagyja ugyan a toskánaiakat és modenaiakat, de arra soha beleegyezését nem adja, hogy Középolaszország népei egy olly kormány elfogadására kényszerittessenek, melly előttük kedvességgel nem bir. Tudjuk, minő eredménye lett a piemonti biztosok visszahivatásának, Buoncompagni a kormány vezetését Ricasoli urnak adá át, kit a piemonti biztos már ezelőtt külügyminiszternek nevezett ki. Piemont másik biztosa Farini úr, ki Modenát kormányzó, azon életet követé el, hogy felsőbb rendeletre lemondván a biztosságról, kikiáltatá magát diktátornak. Szóval: maradt minden a régiben. Azonban, ha a jelek nem csalnak, Reiser gróf küldetésének czélja tulajdonképen Florenczben fog először voltaképen kitűnni. Florenczben e pillanatban „nemzetgyűlés“ tartatik. A képviselők a fővárosba érkeztek. Arról van szó , hogy Toskana népei kinyilatkoztassák, minő kormányt kivánnak ? ha ugyan, a szerb szkupstina példájára meg nem próbálják, hogy egyúttal új fejedelmet is válasszanak. Azon kérdés merül fel : Elismerik-e az európai nagyhatalmak ,) hogy a toskánai forradalmi kormánynál joga van az ország képviselőit, összehívni? 2) elismerendő e Európa, hogy az illy alapokon összegyűlt képviselők nyilatkozata, valósággal a toskánai nép törvényszerű kívánságát fejezi ki ? E kérdésre, hiteles adatok nyomán, egész átalánosságban felelni nem lehet. Csak lord Palmerston mondá ki a parliamentben (lásd a következő czikket), hogy az olaszoknak csak ollyan joguk van, uralkodóikat megváltoztatni, mint hogy a történetek bizonysága szerint ugyanezt a francziák, angolok, svédek, belgák is tevék. . Ami Ausztriát illeti : e hatalom a toskanai mozgalmat alapjában forradalminak tekinti, s azért a villafrancai békeelőzmények sarkalatos pontjaihoz ragaszkodva követeli, hogy ama tartományok törvényes uralkodói, trónjaikra visszahelyeztessenek. Hogy Ausztria e mellett meg is van győződve, hogy e visszahelyezés (restauratio) be fog következni, a „W. Ztg.“ egy, alább olvasható közleménye bizonyítja. Hogy Francziaország is így gondolkozik, azt fel kell tennünk. Azonban mégis egy kis megütközést okozott azon távirdai tudósítás, melly Florenczből, aug. 13-ról jelenti , hogy a városba, franczia, angol, porosz és orosz megbízottak érkeztek, kik a toskánai nemzetgyűlés tanácskozásai alatt jelen akarnak lenni. Tehát vannak olly hatalmak is, mellyek nem veszik tekintbe a toskánai nemzetgyűlés forradalmi eredetét,sőt biztosaik jelenléte által a kormányt, mint tettleg fennálló hatóságot elismerik. A hatalmak biztosai valóban alkalmatos időben érkeztek Florenczbe. Szemtanúi lehetnek azon cselszövényeknek, mellyek hálóiban itt a pártok eviczkélnek. Ugyanis olvassuk, hogy bizonyosi Montanelli úr is felüté Florenczben tanyáját, s ezen it a Napoleon t/' A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer egy és fél, gyakran két nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési dij julius—decemberig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 2 ft 50 kr. uj pénzben. — A Politikai Újdonságok kiadó hivatala, Pest, egyetem-utcza 4-dik szám alatt.