Politikai Ujdonságok, 1861 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1861-01-03 / 1. szám

4 létező, de remélhetőleg nemsokára alakítandó törvényes és illetékes biróság elébe állittassék, s időközben ítéletét ne Magyarországon kivül, hanem saját hazájában várhassa be. — Főméltóságodnak alázatos szolgái szab. Jck­. Pest város közgyűlése Erdély,­­ cs. k. Apostoli Felsége az erdélyi kir. udvari kan­­czellária ideiglenes elnökéhez következő legmagasb sajátkezű ira­tott méltóztatott kibocsátni : „Kedves báró Kemény! 1860. dec. 9-től kelt sajátkezű iratom pótlékául meghagyom önnek, hogy az ön alatt álló udvari hatóság szervezése s betöltése iránt javaslatait haladéktalanul Elém terjesz­­sze, s emellett Erdélyi nagyfejedelemségem különböző nemzetisé­geit s hitfelekezeteit lehetőleg tekintetbe vegye. „Ugyanekkor önnek tüstént meg kell tennie a szükséges in­tézkedéseket arra nézve, hogy f. évi okt. 20-tól gróf Rechberg miniszterelnökhöz intézett sajátkezű iratom alapján, Károlyfehér­­várott oly különböző nemzetiségű, hitvallású s rendű egyénekkeli tanácskozást eszközöljön, kik hivatalos vagy polgári állásuk, te­hetségük, tett közszolgálataik s a közbizalom által kitűnnek, s ja­vaslatait az országgyűlés megállapítása, s szervezésének kérdései iránt, mielőbb Elém terjeszsze. Az országgyűlés illetékessége, okt. 20-ai diplomám határain belül, az előbbi erdélyi államjog elvei által határoztatik meg, mely ezen határozatokkal öszhangzásba hozandó; annak összeállításában pedig, az előbb jogosított nemze­tek, hitfelekezetek s rendek igényei, valamint a politikai jogosult­ságokban előbb részt nem vett nemzetiségek, rendek s hitfelekeze­tek óhajtásai s szükségei is egyenlően figyelembeveendők. „Ugyanekkor ön az erdélyi kormányszéknek Kolozsvárott fölállítása végett, gróf Mikó előbbi kincstárnoknak, — kit én an­nak élére hívtam meg, — meghagyandja, hogy haladéktalanul terjeszsze elém ama törvényes választás alapján kinevezett kor­mányszéki tanácsosok neveit, kik még most is alkalmasak állomá­saikat újra elfoglalni, s azok helyébe, kik meghaltak, vagy életko­ruk tekintetéből hivatalaikat újra elfoglalni nem lennének alkal­masak, vagy készek, új ideiglenes kormányszéki tanácsosokat terjeszszen elém, mindenesetre pedig arról gondoskodjék, hogy a hiányzó állomásoknak ezen ideiglenes betöltése vagy azok számá­nak szaporítása által, erdélyi nagyfejedelemségemnek előbb vagy épen nem, vagy nem eléggé képviselt nemzeti s hitfelekezetei kel­lőleg tekintetbevétessenek. „A birtok biztonságának s a magánjogi viszonyok állandósá­gának érdekében, a polgári­­ büntető­jog összes határozatainak, valamint a most fennálló bírói hatóságoknak is mindaddig teljes hatályban kell maradniok, míg csak azokra vonatkozólag, törvény­hozási úton, a netalánt változtatások meg nem állapíttatnak; azon­ban mégis erdélyi udvari kanczelláriámnak, most mindjárt, ezen kérdések iránt, mindazon javalatokat elém kell terjesztenie, me­lyek az ország politikai igazgatásának esetleges átalakulása által netalán szükségesekké tett változtatásukat tárgyazzák. „Ön egyúttal indítványokat terjeszt Elém az ország előbbi és hagyományos közigazgatási beosztása visszaállításának kérdése iránt, és a székely, valamint a szász székek főispáni, főkapitányi és fő­királybírói állomásainak újrabetöltését illetőleg alkalmas javas­latokat terjesztend elém, hogy eziránt kibocsátandó határozataim annak idejében, alkalmas egyéniségek által teljesen és egybevágó­ig életbe léptessenek, s egyszersmind gondoskodni fog, hogy min­den, nevezetesen erdélyi alattvalóim közt az előbb államjogilag nem egyenjogú nemzetek és vallások is méltányosan figyelembe vétessenek. „A különböző országos nyelveket illetőleg, az előbbi törvé­nyes szokás fentartásával, szabályul szolgáljon, hogy erdélyi nagy­fejedelemségem minden nemzetiségei és vallásfelekezeteinek városi és vidéki községei az ő községi-, egyházi-, és iskolai ügyeik keze­lési nyelvét szabadon választhassák; továbbá mindenkinek szabad­ságában álljon a megyei, városi- és községi tárgyalásokban az or­szágban divó nyelvek közöl bármelyikkel élni és a hatóságokhozi beadványokat is e nyelvek bármelyikén benyújtani, melyeknek elintézése is mindig ugyanazon nyelven történendik; végre a poli­tikai és törvénykezési hivatalnokok mindennemű rendeleteket és parancsokat, melyek közvetlenül a községekhez intéztetnek, azon nyelven adják ki, mely a község ügyködési nyelve. Midőn önt végül megbízom, hogy az ügyek átvételének idő­pontja és módja iránt magát az eddig fönnállt politikai hatóságok­kal minden előforduló esetben egyetértésbe tegye, ezek, valamint minden hivatalok és törvényszékek magától érthetőleg mindaddig folytatni fogják működésüket, míg azok, ön javaslatai folytán tett elhatározásomra, új közegekkel nem pótoltattak, mire nézve ön rendeletei, parancsai, utasításai vagy ítéleteinek mindenki vonako­dás nélkül engedelmeskedni köteles, hasonlókép teljes érvényben fönnmaradnak mindennemű fönnálló rendeletek, s nevezetesen minden polgári s büntetőjogi határozmányok s intézkedések, és teljes erélylyel kezelendők annyiban és midaddig, míg e rendele­tek azóta kibocsátott vagy kibocsátandó rendelkezéseim által, a polgári­ és bűnvádi határozmányok és intézkedések pedig ország­­gyűlési tanácskozás és megállapodás által módosítva nem lesznek. „Bécs, december 21. 1860. Ferencz József m. k.“ (Kinevezések.) A mi előbb pusztán csak hir volt, hivatalos megerősítést nyert. A magyar királyi helytartó-tanácshoz kine­veztettek : Szentimrei Károlyi László, másodelnöknek; Szalay Ist­ván kanczellária-direktornak. Tanácsosok lettek : Liptay Endre esztergomi, és Danielik János egri kanonok, a­kik egyszersmind czimzetes püspöki rangot nyertek. Továbbá Havas József; Jakab István; Demeczky­i Lajos, Korizmics László, Mihályi Gábor, Perczel Béla, Abonyi István; doktor Sauer Ignácz, egyetemi tanár, mint protomedikus. (Kinevezések az erdélyi kanczelláriára.) Udvari tanácsosok : Kabos Dániel, Kozma Dénes, Both Ágoston, Papp László. Titok­­nokok : Plecker József, Biró Miklós, Dobokai Antal, Moldován Demeter. (A Szerbvajdaság és Temesi Bánság visszakebleztetik.) A cs. k. Apostoli Felsége f. é. dec. 27-ki legfelsőbb határozatánál fogva, elrendelni méltóztatott a Szerb vajdaságnak és a Temesi bánságnak Magyarországba visszakebleztetését, ezen utóbb nevezett ország­nak ama területi részekhez való államjogi igényei alapján. Hogy azonban a Szerb vajdaságban a népség igényeinek is elégtétessék, ősi időktől fönálló szabadalmaik s törvényes exem­­piáik biztosittatását, de kiváltképen nyelvüket és nemzetiségüket illetőleg azon intézkedés létetett, hogy Rajacsics József karloviczi patriarcha,több, állásuknál,eszességeknél, tett szolgálataiknál és az irántuk viseltető közbizalomnál fogva kitűnő férfiakat válaszszon a szerb népségből, s küldje őket Bécsbe, hogy itt a kormány illető közegeinél előterjeszthessék az általok óhajtott föltételeket, s biztosítéki javaslataikat, melyeket azok kellőleg megvizsgálván s formulázván, a közelgő magyarországi országgyűlés elé terjeszte­nek, s az efölött hozaadott törvényczikkek legfelsőbb megszente­­sítés alá terjesztetnének. A temesi bánságbeli román lakosságnak nemzetisége s nyelve fentartása iránti aggodalmaikat illetőleg, Ő Felsége kötelességévé méltóztatott a magyar udvari kanczellárnak tenni , hogy a temesi bánság azon részeiben, hol a román lakosság sűrűen található, köz­hivatalokba csak ezen nemzetiségből való alkalmas férfiak tétes­senek. Liptómegye. Majláth Béla ur a M. Sajtónak írja : Dec. 15. összegyűlvén megyei közönségünk nagy része, utolsó alispánunk Lehoczky Károly ur elnöklete alatt magánértekezletet tartottunk, hol megyei községünk minden osztálya képviselve lévén, egyhan­gúlag határozatba ment szónokunk Szentiványi Adolf következő indítványa : 1. A megyei tisztikar választassék meg teljes számmal, mely az ügy­vezetést azonnal átveendi. 2. Az adó, mig annak mennyiségét az országgyűlés törvényesen meg nem ajánlja, csak annyira hajtandó be, a mennyire azt az 1848-ki törvények megszabták. 3. A német polgári s büntető-törvény s perrendtartás szüntessék meg, s helyébe a magyar törvénykönyvek értelmében járjanak el a tisztviselők. A törvényszékek az 1848-iki szokás szerint rendeztessenek. 4. A kanczellár és tárnokmester a helytartósággal együtt Ő Felsége ideiglenes közlegeinek tekintetvén, az említett két hivatalnok az országgyű­lés által felelősségre vonassák. 5. Az esztergomi konferentia elvileg illetékesnek el nem ismertethetik új választási törvények oktrogrozására. 6. A közbiztonsági tekintetből a nemzetőrség visszaállíttatik, az erre szükséges összeírás mielőbb megkezdessék, s a mostani cs. kir. csendőrök eltávolítása kieszközlendő. 7. A bizottmány szükség esetében népgyűlést is tartathat, melyen az 1848-iki választási törvények alapján minden választó szavazati s tanács­kozási joggal birand. S végre : V. Ferdinánd Magyarország koronás királya által szentesített

Next