Politikai Ujdonságok, 1861 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1861-12-05 / 49. szám
776 Antal, Vrehovszky Alajos, Scherer József. Árva-pénztárnok : Németh Józs. Ellenőr : Molnár Péter. Számvevő : Simon János. Irodaigazgató és kiadó : Zdborszky János. I. A pozsonyi járásban : főszolgabíró : Hell Miksa. Esküdtek : Eremit Lajos, Rudnyák Viktor, Koszehuba János. II. Nagyszombati járásban : főszolgabíró : Mesterházi Künstlern Adolf. 1-ső alszolgabiró: Szászy László. Esküdtek : Vitái Imre, Radics Lajos, Molnár Sándor. III. Felső-csallóközi járásban : főszolgabiró : Tusch János. 1-ső alszolgabiró : Herbst János. Esküdtek : Pósfay Sándor, Kompott Károly, Hajek János. IV. Alsó-csallóközi járásban : főszolgabiró: Andrásy Dienes. 1-ső alszolgabiró : Stranczl. Esküdtek : Bittó Rezső, Bézay Szilárd, Török Pál. V. Külső járásban : főszolgabiró : Kováts Endre. 1-ső alszolgabiró : Wrabelly György. Esküdtek : Vitái Gábor, Szladits Károly, Aranyosy Dienes, ifjú. VI. Hegyentúli járásban : 1-ső alszolgabiró : Vaimár Sándor. 2-ed alszolgabiró : Maczeovits István. Esküdtek : Boncz Gyula, Szovinecz István, Rajner Miklós. Telekkönyvi hivatalban : igazgató : Thán Róbert. Igazgatói segéd : Kopp Ferencz. Kiadó : Egyed Ignácz. Iktató : Urbanovszky Károly., idősb. Vezetők : Németh Ede, Hrdina Ferencz. (Szabolcsmegye újonnan nevezett tisztikara.) Első alispán: Becske Lajos, a provisoriumban volt szolgabiró. Második alispán: Mikecz János, volt tiszti ügyész és szolgabiró. Főjegyző: Márki Frigyes, birtokos Kárászon. 1-ső aljegyző: Tatár Antal, volt megyei jegyző. 2-ik aljegyző: Steiger Alajos, ügyvéd. Tiszti főügyész: Komjáthi Pál, volt tiszti főügyész. Alügyészek: Apagyi Antal, Apagyon. Székely Benedek Nyíregyházán. Krasznay Gábor Kemecsén, mindhárom volt tiszti ügyész.(E két utóbbi, tudtán kivül történt kineveztetése ellen, a „Sürgönyében tiltakozik.) Főszolgabirók: a dadai járásban : Dobos Elek. cs k. alszolgabirói segéd. Kisvárdai járásban Pataky Árpád cs. kir. szolgabirói segéd. Nyirbáthori járásban Pleskott Henrik, cs. k. megyei biztos. Nádudvari járásban báró Barkóczy Pál. Alszolgabirák, a dadai járásban: Soltész Sándor, rend. alatti adófelügyelő. Müller Sándor tollnok. Kiss Sándor tollnok. Kisvárdai járás : Csernyánszki János esküdt. Tóth József, volt cs. k. figyelő. Sarvay Elek, volt városi jegyző. Nyirbáthori Járás : Kiss Ignácz rend. alatti tollnok. Majos János birtokos. Tóth Ferencz Jegyző. Nádudvari járás: Király Ferencz, rend. alatti vizsgáló biró. Janthó Lajos, birtokos Újfejértón. Szűcs János rend. alatti tollnok. Esküdtek, a dadai járásban: Szenesák Ferencz figyelő. Gúnya Ignácz jegyző. Novák György esküdt. Szabó József jegyző. Kisvárdai járás: Mező Miklós, birtokos Gyulaházán. Demeter György jegyző. Bagosi Kálmán birtokos. Kovács Károly rend. allatti írnok. Nyirbáthori járás: Benedek Sándor jegyző. Kis-Orbán Sándor. Horváth Pál jegyző. Balogh László rend alatti írnok. Nádudvari járás: Bignio Sándor. Szerem Ferencz, rend alatti tollnok. Pap Zsigmond birtokos. Várlandy Antal jegyző. Csendbiztosok, a dadai járásban: Kelcz Miklós birtokos. Gúnya György jegyző. Kisvárdai járás: Szentmiklósi András birtokos. Barla András birtokos. Nyirbáthori járás: Nics Sámuel, volt városi főbiró. Tarkányi József birtokos. Nádudvari járás: Zokoly János, volt őrmester és birtokos. Mezey Pál birtokos. Pénztárnok : Appel Sándor, rend. alatti megyei titkár. Levéltárnok: Tregjár Pál, volt nyíregyházi polgármester. Alispáni titkár: Fejér László, rend. alatti tollnok. Kiadó : Géczy Kálmán, volt cs. k. irodatiszt. — Nagy- Kálló, 1861-ki november 26-án. (Budaváros új tisztikara is megalakult. Főpolgármester jön Paulovics László, főbíró Greifenegg Vilmos, főkapitány Petrovits Szilárd, főügyész Micsinyei Antal, tanácsosok : Csik József, Ebenhöch Antal, Kammermayer Károly, Kralitz Imre, Deréky József, főjegyzők : Reich Sándor, Szarvasy Józs., főszámvevő Benkhard Gusz., pénztárnok Eberling Mihály. (Komáromváros új tisztikara) m. hó 25-én tette le az esküt. Polgármesteri helyettes Kovács Ferencz, főbíró Csepy Zsigmond, városkapitány Czéke Sándor, tanácsosok: Guoth Lajos,Németh Dániel, Nemesszeghy Károly, főjegyző Róth Mór, főügyész Szalay Mihály, aljegyző Lehóczky János, alügyész Szoldics Márton. Mindezek csaknem kivétel nélkül az előbbi tisztikarnak is tagjai voltak. -- (Kővárvidékének) a főkanczellár legközelebbi intézménye folytán megengedtetett a bizottmányi ülés megtartása. E kivételes engedményt a kövárvidéki főkapitány eszközölte ki.p (Főispáni változások és új tisztikarok.) Eddigelé összesen még csak 5 főispán van megyéje élén a régiekből; 23-an méltóságaiktól, 21-en pedig megyéik vezetésétől mentettek föl. Az új megyekormányzók közülmég csak a bácsi, pesti, szabolcsi és pozsonyi alakította meg az új megyei tisztikart. (Gr. Apponyi országbíróról) az „Oesterreichische Ztg.“ azt írta, hogy benyújtotta volna lemondását. E hírt a „Sürgöny“ alaptalannak nyilvánítja. Az országbíró úr múlt vasárnap Pestre érkezett.1 (Kinevezések.) A bécsi hivatalos újság szerint, b. Fiáth Ferencz veszprémi s Zmeskall Móricz árvái főispánok megyejök vezetésétől fölmentettek, főispáni helyettesekké pedig Veszprémmegyébe Jagasics Sándor, volt cs. k. megyefőnök, Turóczmegyébe gr. Dessewffy Egyed, Csanádba Csörgő Antal cs. k. pénzügyi tanácsos, s királyi biztossá Árvába gr. Pongrácz Ferencz neveztettek ki. -1- (Esztergommegye adminisztrátorává), a prímás kívánságához képest, gr. Forgách Ágoston, esztergomi kanonok neveztetett ki. 4- (Temes megyében) főjegyzővé Szántó J., főügyészszé Pottyondy Ferencz neveztettek ki. 4- (A szász nemzeti gyűlés) m. hó 25-én megkezdte üléseit Schneider József elnöklete alatt. Egyelőre csak törvénykezési tárgyakat vesznek tanácskozás alá. 4- (Krassó megye főispánja) Szerb Tivadar s első alispánja Rácz Sándor jön. 4* (Lemondások.) A verőczemegyei alispánok, továbbá a főügyész és főjegyző lemondtak. Az ujonczozási rendeletet a megye foganatosítja. 4 (Fiume, Eszék és Varasd városok) az ujonczozási parancsot tiltakozás mellett ezúttal foganatosítni határozták. (Bizottmányok alakítása.) A „Vaterland“-nak írják Pestről, hogy Koller, pestvárosi biztos a feloszlatott városi képviselőtestület tagjai közöl 100-at közelebbről egy bizottmány tagjaivá szándékozik kinevezni, mely a feloszlatott képviselőséget fogná helyettesitni. Valószínűleg Kapy adminisztrártor úr is követni fogja e példát megyéjében. HETI KRÓNIKA. Francziaország. — (Megint a lefegyverezés lehetlensége.) A „Patrie“ most már a harmadik czikket szenteli a lefegyverzés lehetetlensége bebizonyításának, csak hogy most még tovább megy, mint abban, melyet közelebbről ismertetünk. „Európa helyzete jelenleg a fegyveres béke helyzete. „Anglia partjait erősíti, önkénteseket fegyverez fel, s szárazon és tengeren növeli védelmi erejét. Félelme alaptalan lehet, de itt csak tényekre hivatkozunk. „Nem szólunk a többi hatalmakról, csak a németekről, kik szomszédaink. „Ausztriának most mintegy 480,000 embere van fegyver alatt, Poroszországnak 330,000 embere, Bajor, Százország, Hannover, s a többi másodrendű hatalom mintegy 175,000 katonát tart. Ez összesen mintegy 985.000 ember. Ami több, Németország északi és nyugati határain nagyszerű erődök állanak, déli határát a tyroli vonal fedezi, ami katonai tekintetben oly igen erőssé teszi a várnégyszöget. „Mindezen erő nem tartozik ugyan egészen a német szövetséghez, s Ausztria haderejének egy részét tartományaiban kénytelen tartani. „Ezen fegyveres erők ellenében, melyeket nem tartunk ugyan ellenségeseknek, de éberségre intőknek, minő Francziaország helyzete ? „Nem bir természeti védvonalakkal. Határai keleten és északon hiányosak, sőt némely ponton nyitva állanak; ezenkívül őrködni kénytelen Olaszország érdekei felett, melynek katonai ereje nem fejlődött ki annyira, hogy saját védelmére elegendő legyen, ha komoly események állanának be; birja Algirt, hol csapatokat kell tartania, Rómában megszálló sereget tart, s csapatjai vannak Chinában és Cochinchinában; erődetbe helyőrség kell, s megvan párisi és lyoni hadserge. Mindezen szükségeire kevéssel van több 400,000 katonájánál, így állván, se le nem fegyverkezhetik, se a hadsereg létszámát nem apaszthatja. „Bizonyosak vagyunk benne, hogy velünk van a közvélemény. Nem kell hinni, hogy e létszám elegendő volna háborúfolytatásra, csak arra való, hogy, mint a többi hatalmasság, megtarthassuk magunkat a fegyveres béke állapotában. „Azt hiszszük, nincs más mód hadseregünk létszámának apasztására, mint e tárgyban egyetértően járni el a többi hatalmassággal. Reméljük ugyan, hogy Francziaország lejalitásánál és mérsékleténél fogva végre be fog következni ez is, de most még meg nem jött. Egyedül Párisban nem fog elhatároztatni a lefegyverkezés kérdése, anélkül, hogy egyszersmind Szent-Péterváron, Londonban, Bécsben és Berlinben is el ne határoztassék.“ Anglia. (Vegyestudósítások.) Layard egy lakoma alatt igy szólott : „Russel lord politikai nézetei eléggé ismeretesek. Szabadelvű ő a szabadelvűek között s a belföldi reformoknál követett elveket külpolitikájában is érvényesíti. Ez két változhatlan elvre támaszkodik : Be nem avatkozás más nemzetek ügyeibe és a szabad, Angliához hasonló intézményekre törekvő nemzetek erkölcsi támogatása. Az ily alapon nyugvó külpolitikát az angol nemzet mindenkor pártolni fogja. Ha kérdezzük, hogy a mostani kormány hű maradt-e ez elvekhez, határozott igennel felelek. Tekintsünk Olaszországra. Mit nem tett ez ország az utolsó időben? Két év alatt elnyomott és kétségbeesett helyzetéből nagy és hatalmas királysággá emelkedett, mely rövid idő múlva a világ nagyhatalmai sorában foglaland helyet. Bámulatos, ami ott az utolsó hónap