Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1863-04-23 / 16. szám
Előfizetési feld Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok Egész évre (január—december)...................................................10 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre (január—december)......................................................6 ft. Fél évre (január—junius) ............................................................3 ft. tételek 1$63-ik évre, együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva : Fél évre (január—junius)................................................ Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre (január—december)....................................... Fél évre (január—június) ........................................... . 5 ft. 6 ft. 3 ft. Befellegzik A politikai láthatár napról napra borúsabb lesz, s egyre szaporodnak a jelek, melyek komoly események hirdetői szoktak lenni. Anglia, Francziaország és Ausztria képviselői Pétervártt múlt pénteken (ápr. 17.) nyújtották át kormányaik külön sürgönyeit, melyeket azok, közös megegyezés után intéztek az orosz kormányhoz. Mikép fogadta a sürgönyöket az orosz miniszter Gorcsakoff: maholnap szintén meg fogjuk tudni; most még csak annyit írhatunk mint bizonyost, hogy azon amnesztia-hirdetmény (lásd alább terjedelmesen, melylyel Gorcsakoff herczeg a közelgő részt megelőzni, s a hatalmasságok sürgönyeinek mintegy élét venni akarta, sem egyik, sem másik részen nem tette meg a kivánt hatást. A lengyelek csaléteknek tartják s nem hisznek neki, de a hatalmasságok kivánatait sem elégíti ki. Párisból írják, hogy ott már hivatalos nyilatkozat is történt volna aziránt, mikép az amnesztia kihirdetése az eddigi helyzeten semmit sem változtatott. A három sürgönyre nézve azt mondják : „Európa megtette kötelességét, most Oroszországon a sor, hasonlót tenni.“ A félhivatalos franczia lapok egymásután hozzák a harczias színezetű czikkeket. A „Constitutionnel“ egyenesen a három hatalmasság beavatkozási jogára hivatkozik, s a lengyel kérdést párhuzamba teszi a görögök szabadsági harczával Törökország ellen. Komolyan folynak az alkudozások afelett, hogy a sok költségben áldozatba került mexicói háború mielőbb befejeztessék. A törvényhozó gyűlés bizottmányaiban a franczia hajóssereg törzskarának szaporításáról tanácskoznak „mert egy tengeri háború nem tartozik a lehetetlenségek közé.“ A hadi és tengerészeti minisztériumban rendkívüli sürgésforgás van s egy idő óta temérdek hadi készlet halmoztatik össze a cherbourgi, st omeri és boulognei kikötőkben. Az idősb és kényelemszeretőbb tábornokok intést kaptak, hogy szokjanak ismét a lovagláshoz. Azon felül Napóleon császár szavait idézgetik, aki nyíltan kijelentette : „Tenni akarok valamit a lengyelekért.“ — Midőn e harczias jeleket följegyezzük, másrészről nem szabad felejtenünk azt sem, hogy Francziaországban maholnap a törvényhozó-gyűlés új követeinek megválasztása fog bekövetkezni, s hogy Napóleon szerencsésebb korteskedési eszközt a maga érdekében keresve sem találna, mint ha a francziák előtt a lengyel ügyben erélyes föllépést mutat. Tagadhatlan fontossággal bírnak a Svédországból érkező hírek. Egy, a napokban érkezett sürgöny szerint „a svédek elhatározták, hogy a hajóhad és tengeri erődök újraszervezését foganatba vegyék. Carlscrona kikötő oly állapotba helyeztetik, hogy a svéd hajóhadat s mindazon hajócsapatokat befogadhassa, melyeknek oda küldése más hatalmasságoknak érdekében lehetne.“ Némelyek már tudni akarják Napóleon tervét azon esetre, ha Oroszország ellentáll a hatalmak kivonatainak. Ez esetben Svéd-, Olasz- és Francziaország szövetségre lépnek. A háború a keleti tenger tartományaiban folyna. Ha Poroszország, amint fölteszik, Oroszországgal szövetkeznék, akkor az előbbi ellen ennek a Német szövetséghez nem tartozó (Preussen és Posen) két tartományában folyna a harcz, s a Szövetségnek nem volna oka beavatkozni, épen úgy, a mint nem volt 1859-ben, midőn Francziaország Ausztria ellen viselt háborút ennek olasz birtokaiban. S ekkor Angliának sem lenne oka aggódnia a Rajnavonal miatt, melyet még mindig félt Francziaországtól. Bizonyosnak állítják, hogy Franczia és Svédország között a titkos egyezség bevégzett tény. Ami a Pétervárra küldött sürgönyök tartalmát illeti, erről már hoznak némi érdekes részleteket a külföldi lapok. A franczia jegyzék nem érinti az 1815-ki szerződéseket (melyekben, mint tudva van, Oroszország a lengyeleknek alkotmányt adni köteleztetett). A hivatalos „Nation“ magyarázata szerint ama szerződések fölelevenítése különben sem áll a napóleoni dynasztia érdekében, de azonkívül azok homályosak, s végre Lengyelország megnyugtatására más elemeket kell keresni, melyek Európa mai helyzetével inkább megegyeznek. Egyébiránt valami határozott rendszert a hatalmasságok Oroszországnak nem javasoltak; ennek megalapítását Oroszország válaszától függesztik fel. Az angol jegyzék épen az 1815-iki szerződésekből látszik kiindulni s az orosz czárnak mulasztási vétkéül rója fel azok meg nem tartását. Egyenesen kimondja, hogy Európa soha sem engedte volna át I. Sándor czárnak a lengyel koronát, ha ígérete által nem kötelezte volna magát, hogy ez ország valódi nemzeti önállóságát megörzendi. Az 1815- ben Lengyelországban adott intézmények nem Sándor czár kegyelméből ajándékoztattak, hanem e nép fennálló jogát erősítették meg, oly jogot, melyet a hatalmasságok elismertek, s melytől a lengyelek 1831-ben, a legnagyobb igaztalanságok által előidézett fölkelés következtében, erőszakosan és igazságtalanul fosztattak meg. A hatalmasságok soha sem gondoltak arra, hogy a lengyeleket orosz alattvalókká változtassák át. A jegyzékek elkészülte előtt a három hatalmasság között megállapodás történt aziránt, hogy az 1815-iki szerződésekről egyik részről se tétessék említés. Krakó bekeblezése miatt, mely szintén ezen szerződések pontjaiba ütközik, Ausztriának is inkább érdekében állott azok mellőzése. Azonban, mint láttuk, Anglia mégis a maga utján ment előre s épen az 1815-ki szerződésekből merítette leghatalmasabb érveit. Európa figyelme most Pétervárra van függesztve, s az onnan érkezendő válasz messze időkre kiható eseményeket hordhat méhében. Hazai közügyek és események. — (Pest megye) ii múlt héten tiszti közgyűlést tartván, a megye alispánjának a közigazgatási és törvénykezési állapotokról beadott jelentéséből a következőket kiemeljük : Az egészségügyre vonatkozólag semmi nagyobb járvány nem merült fel. Máskint a háziállatok közt a marhavész kemény pusztításokat tett, 7305 beteg darabból elhullott 4202. A népiskolákról csak dicsérőleg emlékezik. A közbátorsági állapot is jelentékenyen javult, a Dönti-Bogár-féle rablóbanda kiirtatott, s más efféle garázdálkodás nem nyugtalanítja a lakosokat. A közmunkaerőre vonatkozólag kimondja, hogy a múlt évi összes közmunkaerő, mely az év elején leginkább a községeknek korábbi engedékenység szülte hanyagsága, később a marhavész miatt szükségessé vált óvatos alkalmazás miatt hátramaradást szenvedett, az évnek másik felében a megye által kifejtett erélyes intézkedések folytán legnagyobb részt — különösen pedig a buda-győri és pest-váczi útvonalak kiépitésére és helyrehozására felhasználtatott; — mihez képest a megyének most már összesen 167/s mérföldnyire rendesen kiépített, és kavicscsal fedett országutai vannak.—Hogy azonban azon roppant közmunkaerővel szemben, melylyel e megye folyton rendelkezik, az országutak í*£ . ■ ■ * i