Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1863-01-08 / 1. szám
Egyenkint Összesen. Forint osztrák érték. 11. Egyesített illetékek 105010 a lombard-velenczei királyságban . . . 106010 12. A katonai határvidék közvetett adói . 155564 Összesen 184280717 ft. III. Az államtulajdonból, valamint a bányászat s pénzverésből bevitelei. 1. Államjavak s erdők . 4909500 2. Sóbányák, hiány 6000 ft. 3. Az elkobzás jogcziméből szármzó vagyon . 183954 4. Kincstári tárgyak . . 106353 5. Távirda-üzlet . . . 541700 6. Bányászat .... 1970077 7. Pénzverés hiánya 90427 1. Összesen a hiány levonása után.................... IV. Különböző bevételek. 1. Fiskálások és visszaszállítások .... 2. Néhány vallási, iskolai s tanulmányi pénzalap többlete . 3. Járulékok némely föld-tehermentesítési pénzalapokból . 4. Járulékok különböző más pénzalapokból . 5. Az egyes országok egyéb jövedelmei 6. Az állam-letéti pénztár jövedelmei 7. A megszüntetett törlesztési pénzalap vagyonából származó némely értékek kamatjövedelme . 8. A lombard-velenczei törlesztési pénzalap jövedelmeii — 7615157 ft. 643400 194900 390300 58500 121200 209500 1804120 ft. 9. A katonai igazgatásnak 5,777,336 ft. saját bevételei és 10. A tengerészeti igazgatásnak 39700 frt. saját bevételei itt nem számíttatnak be, mivel azok a hadügyi s tengerészeti miniszteriumok szükségletéből már levonattak. V. Az elidegenített államjavak s bányászati entitásokbeli bevétel . . 1070400 A fedezet egész összege — 304585094 ft. (Sürgöny.) 10000086320 Francziaország. — (Az érsek halála.) Morlot bibornok és párisi érsek dec. 29-én d. u. 2 órakor meg- halt. Született 1795-ben dec. 28-án, tehát 67 éves életkort ért. Halála Párisban nagy sajnálkozást ébreszt; ő eléggé kedvelt egyén volt. Mint bíbornok és a senatus tagja a politikai ügyekben meglehetősen élénk részt vett és értette, mikép kell mind Rómával, mind a franczia udvarral jó egyetértésben élni. Egyébiránt finom világfi és udvari ember volt. Tüdőgyuladásban halt meg, mely pár nap alatt igen gonosz fordulatot vett. Az egyházak, hol tegnap és ma felgyógyulásáért imádkoztak, erősen látogatottak voltak, s Morlot úr theologiai tanulmányait a dijoni nagy seminariumban folytatta. Egymásután dijoni nagy vicarius sorleansi püspök (1839) és toursi érsek (1842) volt. 1853-ban bibornokká emeltetve, 1857-ben párisi érsek lett. Ezenkívül senator, a császár nagy alamizsnása, a régensi és titkos tanács tagja s a becsületrend középkeresztese volt. (Halálozás.) Goudchaux Mihály, az 1848.diki ideiglenes kormány egyik tagja is meghalt. Goudehaux 1797-ben Párisban Olaszország.. . (Az olasz minisztérium magatartásáról írja egy turini levelező dec. 28-ról) : „Gróf Sartiges, a turini franczia követ, tegnap hosszas értekezést tartott Pasolini gróffal, a turini külügyminiszterrel. Ez alkalommal megint szőnyegre került azon kérdés, hogy az új turini kabinet miért nem fogadta el Drouin de Lhuys franczia külüminiszternek azon jegyzékét, melyben azon kívánatát fejezte ki, hogy a turini kormány fogadja el Francziaországnak javaslatát a Róma és Turin közti egyetértés utjának egyengetésére ? Pasolini gróf erre azt viszonozta hogy a turini kormánynak egyátalában nem az a nézete, hogy e percben a római kérdés tárgyalásba vétessék. A turini kabinet szerinte pl. . jelenleg nincs azon helyzetben, hogy oly javaslatokat tegyen, melyeknek sikere lehetlen. Olaszország a kérdés megoldását az események kikerülhetlen menete által bevárandja; a kormány eközben az ország belkormányzatával, a camorristák és déli olaszországi mozgalmak kiirtásával fog foglalalkozni. Végezetül a kir. kormány tökéletesen méltányolja azon szellemet, mely a császár tanácsain elömlik, és habár ezen tanácsokat követni nem lehet, mégsem érinti az leg-kevésbé sem a jó viszonylatokat a két állam közt. Florencból jelentik, hogy az ottani színházban legközelebb csendturborítások történtek, melyekre alkalmat szolgáltatott a közönség egy részének azon kivonata, hogy énekeljék el a Garibaldihymnust. A „Corr. Havas“ egyik turini tudósítása szerint az ujonczkiállítás a Márkákban és Umbriában igen nehezen megy; a 3500 ujonczköteles közöl csak 350 jelenti magát; a többi római területre menekült. — Willissen tábornok kinevezése turini | | izraelita szülőktől született — 1830-ban a | szajnamegyei köztanács tagja volt, azután , hadifizető mester Strassburgban, 1834-ben politikai véleménye miatt letétetvén, a National köztársasági irányú lap dolgozó társává lett. A februáriusi forradalom kiütvén, az ideiglenes kormányba választatott meg s egy ideig a pénzügyet vezette. Nem választatván el a törvényhozó gyűlés tagjává, visszalépett a politikai térről, mig 1857-ben a törvényhozó-testbe választatott meg. Köztársasági érzületéhez híven megtagadta az esküt a mi a képviselőség letevésével egyre ment. Saját óhajtása szerint, egész csendben , a szegények halottas szekerén vitték végső nyughelyére. 1 o %/ — (A legújabb mexikói postán érkezett tudositások.) A csapatok egészségi állapota, szerintök jó karban áll. Tampico-ban teljes rend uralkodott. A „La Lance“ ágyúnaszád Vera Cruztól Panneo-ig nyomult fel. A mexicói kormány ismételve a legszigorúbban megtiltott minden összekötetést a francziákkal, s még a diplomatiai testület futárait is visszatartóztatta. Alvarado erődöt helyőrséggel megrakták a francziák, azonban a legénység rögtön megkapta a váltólázt. A Foreythnok január közepén szándékozik megkezdeni a hadi működéseket. Hogy azon tudósítások nagyon kevéssé kielégítők, mondani sem kell. Egy másik tudósítás szerint, melyet a kölni lapban olvasunk, Forey thnok a támadó hadiműködések kezdetét egészen február elejéig akarná halasztani. Sőt azt is beszélik, hogy 6000 ember segélyt kivon, mely még utána lenne küldendő. A császár e tudósítás szerint nagyon kedvetlen a dolgok ilyetén alakulása miatt, s Forey tábornokhoz egy hosszú levelet irt, melyet Gallifet marquis, ő felsége szolgálattevő tisztje visz el Orizabába. I porosz követte, a fővárosban nem igezűen fogadtatott. Egyrészről sajtos Brassier gróf távozását, ki többször nyagnita rokonszenvét az olasz nemzeti ügy iránt másrészről utódát nem szeretik Turinban. Emlékeznek arról, hogy Willissen tök 1849- ben Piemontba ment és különös tekintetből engedélyt nyert, megtekinteni az ottani katonai intézeteket, nevezetesen Alessandria erődöt is, és hogy aztán néhány hónap múlva Radetzky táborában megjelent és részt vett a novarai ütközetben. Midőn Turinba megérkezett a tudósítás, hogy Brassier grófot Willissen tbek fogja felváltani, oly nagy volt a sensatio, hogy a minisztertanácsban javaslat létetett, visszahívni Berlinből az olasz követet. Ehhez járult még, hogy a porosz koronaherczeg, midőn visszatért déli Olaszországból, nem fogadta el a meghívást Turinba, hanem Genuából egyenesen Vero-Ionába utazott. Az eddigi jó egyetértés Piemont és Poroszország közt igen könnyen meglazulhat, ha Weisentrck nem lesz képes leküzdeni az ellene uralkodó balvéleményt. Oroszország. — ( Varsó.) A Varsóban fölfedezett titkos nyomdára nézve írja a „K. Z.“ levelezője, miszerint a fölfedezett lap jóformán fő közlönye volt a forradalmi bizottmánynak; czime „Ruch,“ magyarul : „A mozgalom“ s már épen a tizedik szám állt sajtókészen, midőn a rendőrség belépett és a közlönyt megsemmisítette. Minden ellenszegülés hasztalan volt és úgy tetszik, hogy néhány más úr elfogatása is, kik közöl egy még az utczán revolverrel védte magát, öszszeköttetésben van ez ügygyel. Hogy a „Ruci“ a forradalmi bizottmánynak hivatalos közlönyféléje volt, abból tűnik ki, hogy hasábjain a nemzeti alap számára tett fizetések nyugtatványozvai voltak, és a kül- és belföldi bizottmány fontos lépései, így péld. a galicziai és az itteni közp.bizottmány minapi alárendeltetése is közölték. De hogy az utóbbi tagjainak is egyszersmind oly hamar nyomára jönnek-e, a titkos szövetség elővigyázó szervezete és a vizsgáló bizottmányok enyhe eljárása mellett még mindig kétséges. 15 . Washingtonból írják, hogy Buller tábornok, kinek szigorú rendszabályai New Orleansban oly számos panaszt idéztek elő, legközelebb parancsnokságában Banks tábornok által váltatott föl. Ez utóbbi, ki jelenleg ama szövetségi expeditio élén áll, melynek a Mississipi völgyében kellene működnie, a különszakadás előtt a washingtoni képviselő kamra elnöke volt. (Ukász az elkobzott vagyonokról) A telegraf nem rég jelentést ten azon ukázról, mely állítólag visszaadja a lengyel elkobzott javakat. Az ukáz szövege azt bizonyítja, hogy az engedmény nem oly terjedelmes, mint várni lehetett. Az 1831-ki felkelés következtében, s a Lengyelországba bevitt napóleoni Codex ellenére, Miklós czár az emigránsok minden ingó és ingatlan javainak elkobzását rendelte volt. — Nehogy a bennmaradt rokonoknak és barátoknak sikerüljön e birtokok bármi töredékét megtartani, vizsgáló-bizottságokat nevezett volt ki, melyek a fiscus érdekei felett őrködjenek. Huszonnyolcz éven keresztül a rendőrség, zsandármság, beligazgatási és törvényszéki hatóságok főfoglalkozása volt felkutatni az 1831-diki eseményekben részt vett emigránsok minden javait. Sándor czárnak egy első ukáza 1859.septemberrel véget vetett eme kutatásoknak s nagylelküleg lemondott arról, a mit föl nem bírt még fedezni huszonnyolcz évi szigorú és aprólékos