Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1863-11-26 / 47. szám
9®^ Előfizetési föltételek 1863-dik évre : "Spil a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 6 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Spolytatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sorára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M. Frankfurtban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is, József tér 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Nagy mozgalom Németországban. Napóleon császár szerencsecsillaga folyvást fényesen ragyog az égen. Elmondotta nov. 5-ki híres beszédét, kijelentette, hogy az 1815-iki szerződések megszűntek létezni, s indítványoza az európai uralkodók kongresszusát, melyben a világ hatalmasai e földrész fölött úgy osztoznának meg, hogy ez alkalommal a népek kívánsága is tekintetbe vétessék. Tudjuk, hogy a kongresszus kérdése nem egyéb, mint mag, melyet őszszel kellett elvetni, hogy tavaszra kikeljen, s annak idejében gyümölcsöt hozzon. Azonban ma még csak november végén vagyunk, tavaszig sok víznek kell lefolyni a Dunán, s a félhivatalos lapoknak sok tentát fogyasztani a békeígéretek rakásra halmozásában. Már-már félni lehetett, hogy a hosszú várakozásban Európa nem találand oly tárgyat, mely a gazdagabb jövőig elegendő foglalkozást nyújthasson, amidőn a kérdések ama leghosszadalmasabbja, a schleswigholsteini kétségbeesett ügy, rögtön oly alakot vett fel, melyből egyelőre ki sem számítható bonyodalmak származhatnak. Olvasóink ismerik ezen Dániához kötött német herczegségek ügyét. Épen oly könnyű azt megérteni, mint amilyen unalmas és fáradságos munka, elolvasni azon, hosszúságban a szent Iván énekéhez hasonló vezérczikkeket, röpiratokat, s német diplomatiai jegyzékeket, melyek 16 év óta ezen kérdés miatt a papiros árát magasabbra szökkentették. Schleswig-Holsteint a dán király bírja, aki mint Schleswig-Holstein herczege, egyszersmind a német szövetség tagja. 1848 előtt Dánia, mint Európának legnagyobb része, absolutismus alatt nyögött. Ekkor Kopenhágában is kihirdették a constitutiót, s a herczegségbeli németeknek azt mondták: tessék bejönni a dán „Rigsraadba,“ amint ezen nemzet a Reichsrathját a maga nyelvén nevezni szokta. A schleswig-holsteiniak 15 éve protestálnak a dán közös alkotmány ellen, felhozván, hogy országuk csak személyes unió által van összekötve Dániával, s hogy őket külön alkotmány, külön országgyűlés, és nemzeti autonómia illeti. Ezen régóta vitatott kérdés a napokban egészen más fordulatot vett. A dán király, VII. Frigyes meghalt, s az ország régi törvényei szerint a dán trónt a királyi háznak Glücksburgi ága, a Schleswig-Holsteini fejedelmi széket pedig a királyi ház egy másik mellékágának, az Augustenburgi háznak kellett volna örökölni. Azonban, hogy a dán királyság így meg ne csonkíttassék, az európai hatalmak 1852. máj. 8-án Londonban jegyzőkönyvet írtak alá, melyben elhatározták, hogy Dániát a herczegségekkel együtt egészen a Glücksburgi ház örökölte, amint a Glücksburgi hg., e pillanatban IX. Keresztély név alatt a trónt el is foglalta. A londoni jegyzőkönyv aláírása előtt az Augustenburgi ház, úgyszólván eladta jogát a schleswig-holsteini trónra, mert alku fejében 3 millió dán birodalmi tallért felvett, s azon szép jószágokat vett Poroszországban, s a herczeg fiával együtt Dolzig kastélyban lakott, mely az Oder melletti Frankfurthoz nem messze esik. Mi történik e pillanatban? Épen, a midőn a német szövetségi gyűlés, hosszas halogatás után elrendeli az exekutiót Dánia ellen, s a kormány egy új alkotmányjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé (melyben a német herczegségek az előbbi alkotmányok értelmében ismét a dán királyságba olvasztatnak) meghal VII. Frigyes király, s az új uralkodó IX. Keresztély, trónralépte után néhány napra az új alkotmányt megerősíti, szentesíti és esküt tesz rá. Más szóval, azon eljárást a német herczegségek irányában, melyet előde követett, tovább folytatni elhatározza. Az exekutio ugyan nagyon lassan mozog Dánia ellen, mert a katonák még meg sem indultak. Azonban, hogy, hogy nem elég az hozzá, hogy az ifjabb Augustenburgi herczegnek egyszerre eszébe jut, hogy atyjának, (aki most is él) csak saját személyére lehetett joga lemondani a herczegi palástról, s hogy atyjának ezen lemondása a gyermekek jogait egyátalában nem csorbíthatja. Előáll tehát az ifjú herczeg, akit szintén Frigyesnek neveznek, s Dolzig kastélyban kelt nyílt proklamatiója, s minden európai udvarhoz megküldött „hivatalos értesítése“ által tudtul adja, hogy Isten kegyelméből a schleswig-holsteini trónt elfoglalta. Természetesen csak „jogilag,“ mert személyesen a dán királyság területére lépni még nem tartja tanácsosnak. Íme azonban az ifjú trónkövetelőnek barátjai támadnak Németországban ! A badeni nagyherczeg megengedte frankfurti követének, hogy a trónkövetelő herczeg képviseltetését, a szövetségben elvállalja. Gotha herczegség első, mely Frigyest Schleswig-Holstein herczegének elismeri. Gothát, Weimar, Baden, Oldenburg, s mások követik. A frankfurti Bundestagban indítványozzák, hogy a dán király követeit a gyűlésből ki kell utasítani, mert a német szövetség a londoni jegyzőkönyv létezéséről (hivatalosan) semmit sem tud, s azt soha el nem fogadta. A kormányok nyilatkozatai után következnek a német nép demonstratiói, amint azt az itt következő távirati tudósítások előadják. Lipcse, nov. 22. Tegnap itt 3000 személyből álló népgyűlés tartatott s Biedermann és Wittke indítványára a következőt határozta : „Dánia királyának halála után Schleswig-Holstein hgségekben csak az Augustenburgi ág bir örökösödési joggal. Ez által tettleg és jogosan elválasztatnak azon országok Dániától. Csak ezen elválás képes a mi ottani törzsrokonaink fölött gyakorlott hallatlan elnyomásnak s a dánok által nemzetiségünkön elkövetett meggyaláztatásnak véget szakítani, Németország hatalmi állását megóvni, s a Schleswig-Holstein ügye mellett zálogul lekötött német becsületet beváltani.“ Elhatároztatott továbbá, feliratot intézni a királyhoz s küldöttség által kézbesittetni azt, s a bécsi és berlini képviselőházaknak megküldeni ezen határozatot. Frankfurt, nov. 22. Egy 6000 főnyi népgyűlés a következő határozatot mondta ki : VII. Frigyes király halála után megszűnt Schleswig- Holstein egyesülése Dánia koronájával. Schleswig-Holstein herczegségek visszanyerték függetlenségüket. Augustenburgi Frigyes Schleswig- Holsteinnak jogszerű herczege. A dán kormány részéről Schleswig-Holsteinban ezentúl gyakorlandott bárminemű uralkodási cselekmény, a német néptörzs ellen elkövetett erőszaknak fog tekintetni. Ennélfogva elháríthatlan kötelessége a szövetségnek, a német kormányoknak és a német népnek az ilyetén erőszakot erőszakkal visszaverni. A külföld részéről minden beavatkozási kísérlet a német becsület és német jog megbántása, s ha máskép nem lehet, fegyveres kézzel visszautasítandó. Ami Londonban 1852 ben néhány európai uralkodó által, egy német törzs joga fölött, annak és a német szövetségnek beleegyezése nélkül határoztatott, az nem bír erővel, az nem jogos. A német jognak és német becsületnek fönntartása Schleswig-Holsteinban szent és közös kötelessége az összes német nemzetnek és valamennyi kormányának, minden pártfelekezetességnek, minden belviszálkodásnak el kell némulni, midőn ez a feladat a német ügynek ezen jogát egyesült erővel egész Európa előtt érvényesíteni. A mai gyűlés meghagyja a meghívó bizottmánynak, válaszszon egy bizottmányt, melynek feladata lesz, oda hatni, hogy a nép és a kormányok ezen jogot tettleg és erélyesen s teljes komolysággal fönntartsák.