Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1863-11-26 / 47. szám

9®^ Előfizetési föltételek 1863-dik évre : "Spil a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 6 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Spo­lytatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem­ber 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sor­ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor­ vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá­mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M. Frankfurt­ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a ker­­tész-gazdászati ügynökség is, József tér 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Nagy mozgalom Németországban. Napóleon császár szerencsecsillaga foly­vást fényesen ragyog az égen. Elmondotta nov. 5-ki híres beszédét, kijelentette, hogy az 1815-iki szerződések megszűntek létezni, s indítványoza az európai uralkodók kon­gresszusát, melyben a világ hatalmasai e földrész fölött úgy osztoznának meg, hogy ez alkalommal a népek kívánsága is tekin­tetbe vétessék. Tudjuk, hogy a kongresszus kérdése nem egyéb, mint mag, melyet őszszel kellett elvetni, hogy tavaszra kikeljen, s annak ide­jében gyümölcsöt hozzon. Azonban ma még csak november végén vagyunk, tavaszig sok víznek kell lefolyni a Dunán, s a félhivata­los lapoknak sok tentát fogyasztani a béke­­ígéretek rakásra halmozásában. Már-már félni lehetett, hogy a hosszú várakozásban Európa nem találand oly tár­gyat, mely a gazdagabb jövőig elegendő foglalkozást nyújthasson, a­midőn a kérdé­sek ama leghosszadalmasabbja, a schleswig­­holsteini kétségbeesett ügy, rögtön oly ala­kot vett fel, melyből egyelőre ki sem szá­mítható bonyodalmak származhatnak. Olvasóink ismerik ezen Dániához kötött német herczegségek ügyét. Épen oly könnyű azt megérteni, mint a­milyen unalmas és fá­radságos munka, elolvasni azon, hosszúság­ban a szent Iván énekéhez hasonló vezér­­czikkeket, röpiratokat, s német diplomatiai jegyzékeket, melyek 16 év óta ezen kérdés miatt a papiros árát magasabbra szökken­tették. Schleswig-Holsteint a dán király bírja, a­ki mint Schleswig-Holstein herczege, egy­szersmind a német szövetség tagja. 1848 előtt Dánia, mint Európának legnagyobb része, absolutismus alatt nyögött. Ekkor Kopenhágában is kihirdették a constitutiót, s a herczegségbeli németeknek azt mondták: tessék bejönni a dán „Rigsraadba,“ a­mint ezen nemzet a Reichsrathját a maga nyelvén nevezni szokta. A schleswig-holsteiniak 15 éve protestálnak a dán közös alkotmány el­len, felhozván, hogy országuk csak szemé­lyes unió által van összekötve Dániával, s hogy őket külön alkotmány, külön ország­­gyűlés, és nemzeti autonómia illeti. Ezen régóta vitatott kérdés a napokban egészen más fordulatot vett. A dán király, VII. Frigyes meghalt, s az ország régi tör­vényei szerint a dán trónt a királyi háznak Glücksburgi ága, a Schleswig-Holsteini fe­jedelmi széket pedig a királyi ház egy má­sik mellékágának, az Augustenburgi háznak kellett volna örökölni. Azonban, hogy a dán királyság így meg ne csonkíttassék, az európai hatalmak 1852. máj. 8-án Londonban jegyzőkönyvet írtak alá, melyben elhatározták, hogy Dániát a herczegségekkel együtt egészen a Glücks­burgi ház örökölte, a­mint a Glücksburgi hg., e pillanatban IX. Keresztély név alatt a trónt el is foglalta. A londoni jegyzőkönyv aláírása előtt az Augustenburgi ház, úgyszólván eladta jogát a schleswig-holsteini trónra, mert alku fejé­ben 3 millió dán birodalmi tallért felvett, s azon szép jószágokat vett Poroszországban, s a herczeg fiával együtt Dolzig kastélyban lakott, mely az Oder melletti Frankfurthoz nem messze esik. Mi történik e pillanatban? Épen, a mi­dőn a német szövetségi gyűlés, hosszas ha­logatás után elrendeli az exekutiót Dánia ellen, s a kormány egy új alkotmány­javas­latot terjeszt az országgyűlés elé (melyben a német herczegségek az előbbi alkotmá­nyok értelmében ismét a dán királyságba olvasztatnak) meghal VII. Frigyes király, s az új uralkodó IX. Keresztély, trónralépte után néhány napra az új alkotmányt meg­erősíti, szentesíti és esküt tesz rá. Más szó­val, azon eljárást a német herczegségek irá­nyában, melyet előde követett, tovább foly­tatni elhatározza. Az exekutio ugyan nagyon lassan mo­zog Dánia ellen, mert a katonák még meg sem indultak. Azonban, hogy, hogy nem­ elég az hozzá, hogy az ifjabb Augustenburgi herczegnek egyszerre eszébe jut, hogy aty­jának, (a­ki most is él) csak saját személyére lehetett joga lemondani a herczegi palástról, s hogy atyjának ezen lemondása a gyerme­kek jogait egyátalában nem csorbíthatja. Előáll tehát az ifjú herczeg, a­kit szintén Frigyesnek neveznek, s Dolzig kastélyban kelt nyílt proklamatiója, s minden európai udvarhoz megküldött „hivatalos értesítése“ által tudtul adja, hogy Isten kegyelméből a schleswig-holsteini trónt elfoglalta. Termé­szetesen csak „jogilag,“ mert személyesen a dán királyság területére lépni még nem tartja tanácsosnak. Íme azonban az ifjú trónkövetelőnek ba­­rátjai támadnak Németországban ! A badeni nagyherczeg megengedte frankfurti követé­nek, hogy a trónkövetelő herczeg képvisel­­tetését, a szövetségben elvállalja. Gotha her­­czegség első, mely Frigyest Schleswig-Hol­stein herczegének elismeri. Gothát, Weimar, Baden, Oldenburg, s mások követik. A frank­furti Bundestagban indítványozzák, hogy a dán király követeit a gyűlésből ki kell uta­sítani, mert a német szövetség a londoni jegyzőkönyv létezéséről (hivatalosan) sem­mit sem tud, s azt soha el nem fogadta. A kormányok nyilatkozatai után követ­keznek a német nép demonstratiói, amint azt az itt következő távirati tudósítások előadják. Lipcse, nov. 22. Tegnap itt 3000 személyből álló népgyűlés tartatott s Biedermann és Wittke indítványára a következőt határozta : „Dánia ki­rályának halála után Schleswig-Holstein hgségek­­ben csak az Augustenburgi ág bir örökösödési joggal. Ez által tettleg és jogosan elválasztatnak azon országok Dániától. Csak ezen elválás képes a mi ottani törzsrokonaink fölött gyakorlott hal­latlan elnyomásnak s a dánok által nemzetiségün­kön elkövetett meggyaláztatásnak véget szakí­tani, Németország hatalmi állását megóvni, s a Schleswig-Holstein ügye mellett zálogul lekötött német becsületet beváltani.“ Elhatároztatott to­vábbá, feliratot intézni a királyhoz s küldöttség által kézbesittetni azt, s a bécsi és berlini képvi­selő­házaknak megküldeni ezen határozatot. Frankfurt, nov. 22. Egy 6000 főnyi népgyű­lés a következő határozatot mondta ki : VII. Frigyes király halála után megszűnt Schleswig- Holstein egyesülése Dánia koronájával. Schles­wig-Holstein herczegségek visszanyerték függet­lenségüket. Augustenburgi Frigyes Schleswig- Holsteinnak jogszerű herczege. A dán kormány részéről Schleswig-Holsteinban ezentúl gyakor­­landott bárminemű uralkodási cselekmény, a né­met néptörzs ellen elkövetett erőszaknak fog te­kintetni. Ennélfogva elháríthatlan kötelessége a szövetségnek, a német kormányoknak és a német népnek az ilyetén erőszakot erőszakkal vissza­verni. A külföld részéről minden beavatkozási kísérlet a német becsület és német jog megbán­­tása, s ha máskép nem lehet, fegyveres kézzel visszautasítandó. A­mi Londonban 1852 ben néhány európai uralkodó által, egy német törzs joga fölött, annak és a német szövetségnek bele­egyezése nélkül határoztatott, az nem bír erővel, az nem jogos. A német jognak és német becsület­nek fönntartása Schleswig-Holsteinban szent és közös kötelessége az összes német nemzetnek és valamennyi kormányának, minden pártfelekeze­­tességnek, minden belviszálkodásnak el kell né­­mulni, midőn ez a feladat­­ a német ügynek ezen jogát egyesült erővel egész Európa előtt érvénye­síteni. A mai gyűlés meghagyja a meghívó bizott­mánynak, válaszszon egy bizottmányt, melynek feladata lesz, oda hatni, hogy a nép és a kormá­nyok ezen jogot tettleg és erélyesen s teljes ko­molysággal fönntartsák.

Next