Politikai Ujdonságok, 1864 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-07 / 49. szám

kül- és belügyek. Múlt alkalommal írtunk Poroszország rögtöni erélyes föllépéséről. Minden arra mutatott, hogy tán egy hét sem telik bele, s Németországban kiüt a belháború. Ma már minden megint elcsendesedett, azonban csak Poroszország teljes győzelme árált. Természetes, hogy ha valaki békés után is megnyeri azt, amire vágyik, nem volna jó dolga, ha háborúba keverednék. Tudjuk, hogy a porosz kormány Drezdába és Hannoverába rendkívüli biztosokat, egy-egy tábornokot küldött azon fölszólítással, hogy a szász és hannoveri kormány haladék nélkül hívja haza csapatait Holsteinből. Tudjuk azt is, hogy e két kormány hadai a Németszövetség rendeletéből szállották meg azon tartományt s igy a midőn Poroszország egyoldalulag követelte azon csapatok visszavonását, tulajdonkép a Németszövetségnek szent háborút. Nagy volt tehát az ijedtség Drezdában és Hannoverben. A szász kormány első hazafias felbuzdultában, hadseregét a szabadságosok rögtöni behivatásával hadilábra is állította, vélvén, hogy Ausztriától támogatást nyerene. Bécsben azonban a kormánynak épen nincs szándékában, a poroszokkal hajbakapni; ez okból azon tanácsot küldé Drezdába és Hannoverbe, hogy nem lesz jó oly hatalmas úrral, mint Poroszország, összeháborodni; de miután a decorum is tiltja, hogy egy független kormány egy másik kormány jogtalan parancsolatának vakon engedelmeskedjék, inkább Frankfurtban kellend a dolgot elintézni, olyképen, hogy a szövetségi gyűlés (szokás ellen) nyakrafőre ülést tartson, s haladék nélkül határozza el, miszerint az exekutió czélja úgy is elérve lévén, Szászország és Hannover a visszahívhatja csapatait. Ez úgyis történt. Poroszország, mely néhány nap előtt, a szövetségtől különválva, parancsolólag lépett fel Drezdában és Hannoverben, legközelebb megtéve a szívességet, hogy Ausztriával együtt, mint indítványozó lépett fel Frankfurtban, s a két hatalom indítványa el is fogadtatott. Poroszországra nézve úgyis tisztán mindegy : saját ijesztgetése folytán, vagy az ezen ijesztgetés következtében létrejött szövetségi határozat folytán takarodnak haza Holsteinből a szász és hannoveránus katonák. A fődolog volt, hogy ne legyenek ott, s jelenlétükkel ne háborgassák a porosz annexionális terveket. — így múlt el a veszedelem s Poroszország büszkén mondhatja el, hogy végre is ő legnagyobb úr Németországban. Először, mert ilyen hetykeséget senki más nem merne elkövetni, ha pedig mégis vállalkoznék rá, alig remélhetné, hogy minden oldalon engedjenek neki, kitérjenek, és formaliter megretiráljanak. — Áttérve a belügyekre, olvasóink alább, oly terjedelemben veendik a bécsi Reichsrath képviselőházának válaszfelirati vitáit, amenynyire csak a hely megengedhette. Tapasztalni fogják, hogy az osztrák képviselőház nagy mértékben elégedetlen kezd lenni Schmerling úr minisztériumával, mely három év alatt igen csekély eredményt mutathat fel. A képviselők többsége erélyesen sürgeti a magyar és horvát országgyűlés összehívását, a kormány azon nézete ellenében, hogy még ennek most sem látja idejét elérkezettnek. A szónokok azonban a kitérésekre és ellenvetésekre rendesen azt felelték, hogy nem az a kérdés, mint üthet ki a magyar országgyűlés, hanem hogy Magyarországnak elvitázhatlan joga van arra, hogy országgyűlése legyen, s hogy igen sajátszerű alkotmány volna az, mely megengedné, hogy a minisztérium mindaddig össze ne hívjon valamely országgyűlést, míg nem tapasztalja, hogy ott valószínűleg többsége lesz. A szónoklatok közöl Schmerling úr beszédének végét,melyben részletesen előadja, minő magatartást fog a minisztérium a magyar országgyűlés irányában felvenni, szó szerint, és egész terjedelmében átvettük. Olvasóink belátására kell bíznunk, hogy az elmondottakból a helyes következést kivonhassák. Meg kell még említenünk, hogy a válaszfelirati viták alkalmával a bizottmánytól indítványozott szöveg, csekély kivétellel, minden pontban elfogadtatott. A galicziai s egyátalában az ostromállapotok kérdésében, a viták leghevesebbek voltak. Bizonyos, hogy az ostromállapot világosan annyit tesz, mint az alkotmányt, sőt az alkotmányos közigazgatási rendszert felfüggeszteni. A kérdés tehát egyszerű : van-e joga a kormánynak belátása szerint, a birodalom egy részét, vagy talán esetleg az egészet is ostromállapot alá helyeztetni, s így e czim alatt az alkotmányt pihenőre tenni, s absolut hatalommal kormányozni. A Reichsrath képviselőháza e kérdésre, nagy többséggel tagadólag felelt. A minisztérium ellenkezőt állított, de feltűnő kisebbségben maradt. Mellette mintegy harmincheten szavaztak : a centrum, mely jobbára hivatalnokokból áll, a ruthen és az erdélyi román reichsrath urak. Pest, deczember 7-én 1864. ST* Előfizetési föltételek 1864-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 6 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft SPF' Igtatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M -Frankfurtban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is, Józsefrét 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. HETI KRÓNIKA. Ausztria. (A képviselők házának ülése nov. 24-én Bécsben.) A diplomaták páholyát már 10 órakor fényesen öltözött delnők foglalták el. A miniszteri páholyban viszont többnyire katonai és polgári állású urak ülnek, mig a többi karzaton nem épen szorong a hallgatóság; itt számos a törzs és főtiszt, s a hölgyvilág is nagy számmal van képviselve. Hasner elnök 10 órakor megnyitja az ülést; a miniszteri asztalnál még senki sincs. Az urak háza páholyában helyet foglalnak Jablonovskiig. Czernin gróf s mások. Az államminisztérium átiratának fölolvasása után Zak és Bilg követek kilépése folytán megejtendő új választásokat illetőleg, a kereskedelmi minisztérium átiratát olvassák föl, mely az erdélyi vasútépítések tervét terjeszti a ház elé alkotmányos tárgyalás végett. Ezalatt Lasser megjelenik a miniszterek padján s az országgyűlési tagok páholya is megtelik. Oiskra a felirati tervezetről tesz jelentést. A válaszfeliratra két út áll nyitva. A trónbeszéd körülírása a hűség és lojalitás szokásos kifejezéseivel, vagy a függő kérdések nyilt, szabad taglalása. A választmány az utóbbi utat választotta; a közválasztásokon alapuló képviselet nyíltan és tisztelettel nyilatkozzék a trónnal szemben. Az erősített aristocraticus Reichsrath az alkotmányos kormányformától a birodalom újjászületését várta; az alkotmánypátensek meg is jelentek. A kormány élére oly férfiút állítottak, kiben előzményei után teljesen lehetett bizni; ez ismert köriratában kimondá az elveket, melyekkel Ausztria nagy jövő elé leend vezetendő; az érdekek ki valának egyenlitendők. Nőtt az állam hatalmábani bizalom, és igy történt, hogy a ház a minisztériumnak, melynek élén amaz államférfiú állott, nagy többséggel szavazott bizalmat. Ám a várakozás idők folytával nem teljesült. Visszatekintve a szerencsétlen 1859-es évre, ma már nem áll fönn ama biztositó szövetség, melyre oly nagy súly vola fektetve. A birodalom nagyobb fele nélkülözte az alkotmányos életet. A szerencsésen megkezdett közigazgatás nem hozta meg a szükséges intézményeket, — az ügyeknek a kormány által már három .