Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-03 / 1. szám

11 Előfizetési fölhívás JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY min új és terjedelmes szaklapra. Kitünőbb szaktudósaink, s közöttük: Baintner János, Csacskó Imre, Fogarassy János, Greguss Ágost, Hegedűs Candid, Horváth Boldizsár, Horváth Mihály, Hunfalvy János, Karvassy Ágoston, Kautz Gyula, Konek Sándor, Nagy Iván, Pauler Tivadar, Szentkirályi Mór, Szeniczey Gusz­táv, Szilágyi Sándor, Szinovácz György, Tóth Lörincz, Wenczel Gusztáv stb. urak szives közreműködése mellett. Kiadja Heckenast Gusztáv. szerk. Ökröss Bálin. Megindul 1866. január 2. Az országgyűlés küszöbén 411! Egy pár rövid nap még, és megnyílnak a termek, hol talán hosszú idő alatt s valószínűleg hosszú időre határozva leend a nemzet sorsa felett. Van bennünk valami, a várakozásnál nagyobb, a reménynél több, mely a közelgő országgyűlés hivatását már eleve a legfon­tosabbak közé írja be. Nevezzük ezt bizalomnak a kormány őszinte jóakaratában, nevezzük vágynak a kibékülés s rendezett jogviszo­nyok áldásai után: mindegy. Annyi tagadhatlan, hogy bizalom­mal és jó hitben nézünk az időknek eléje. Ez országgyűléstől so­kat, mondhatni mindent várunk. Hiszszük, hogy az 1865. évi országgyűlés, inkább, mint va­laha más, orvosolni és alkotni fog. Alkotmányos és társadalmi helyzetünk inkább kívánja ezt, mint valaha. Buzgalom, tevékenység eddig sem voltak főbb hiányai a tör­vényhozásnak , sőt nem egy országgyűlést mutathatunk gazdagot s eredményteljest előbbrehaladt üdvös törvényekben. De valljuk meg: „annyi nemes erő, annyi hű tehetség, egy háladatlan mun­kában izzadt, mely a taposó malom kínjaihoz volt hasonló.“ . . . Vagy ki ne emlékeznék a „gravamenek“ meddő harczaira? ! Hiszszük, hogy a tátongó úr, melyet idegen kezek a fejdelmi és népjog közt nyitottak, melyet annyi ideiglenes és kísérleti rend­szabályok be nem tölthetének, legott áthidalva leend, a mint a király és nemzet alkotmányos téren találkoznak, s magasztos útjá­ban a koronás főt bizalom hozza közénk. De a belviszonyoknak,— melyeken eddig az ideiglenesség hervasztó láza ült, — rendezése, a kormányzat és igazságszolgáltatás, a szellemi és anyagi erők ki­fejtése s szilárdabb alapra fektetése még sok időt és még több munkát vesz igénybe. Az 1848. évi törvényhozás, mely legtöbbet orvosolt, a gyó­gyításnak csak felét végezhette. Lemetsze a beteg részeket, s a sérvek behegesztésére már nem volt ideje. Az 1848. évi országgyűlés, mely legtöbbet alkotott, az épít­ménynek csak felét tehette meg. Levonta a régi sorompókat, le­rakta mozdi­hatlan alapköveit a jogközösség­i tulajdonszilárdság nagy épületének, de a terv kivitelére már nem maradt ideje. Mint az ifjú Karthágó képe tűnik fel a félbeszakadt készület: „Non caeptae assurgunt turres, non arma juventus Exercet..................................................................... ....................pendent opera interrupta, minaeque Murorum ingentes aequataque machina coelo.“ Vizsgáljuk álláspontunkat. Az 1848. évi törvényhozás nem egy nyílt kérdést hagyott, nem egy tennivalót tartott fenn a jövőnek. S bár a függő viszo­nyok a kivételes korszakban nagy számmal nyertek elintézést: a nagyobb rész, a codificatio, a közigazgatási s törvénykezési szer­vezet, a bírói hivatalok és hatóságok rendezése stb. Ígért megol­dását mindeddig hasztalan várja; ezzel jogi öntudatunk, hitünk és bizalmunk a jövőhöz utal! Némely fontos jogviszony az 1848. évi országgyűlésnek rövid időközre szorított munkásságát s több oldalról igénybe vett figyel­mét, úgy látszik, elkerülte. A fenyitő ügy, rendőrség, államgazdá­­szat, ipar és kereskedelem, statistika stb. említve sincsenek. Ide járul, hogy csakhamar ez örökké emlékezetes országgyű­lés után a törvényhozás fonala megszakadt, rendszeres és progres­sív munkássága megszűnt, s így sem a roppant föladásokat nem oldhatta meg, sem a korszellem röptét s a jogviszonyok fejlődését nem követhette. E helyett az országbirói értekezlet, mely az egymást válto­gató provisorium dermesztő álmából ébredni kezdő jogéletnek első érülése volt,­­ csak felületes és elsietett rendszabályokkal, ezek mellett idegen törvények nagy halmazával segített a pillanat szükségein. Nem vádkép mondjuk ezt: a tanácskozmány, idejénél s jogkörénél fogva ennél többet nem tehetett. A helyzet, melynek nyomasztó hatása alatt a köz- és magán­élet évek óta teng,­­ semmi kétséget nem hagy fenn az iránt, hogy az országgyűlésre a jog- és államtudományok minden ágai­ban roppant teendők várnak, s hogy az alkotás nagy munkája gondos előkészületet igényel. Nem értenék azonban a kor és helyzet követelményeit, nem a jog- és államtudományok fontosságát, ha az előkészületnél meg­állapodnánk. Mert lenne bár bevégezve minden teendőnk, rendbe-Heckenast Gusztáv, kiadó-tulaj­donos, hozva ügyeink, codificálva törvénykönyvünk; lenne bár felépülve a mű, mily ingatlan erős alapon, de még fedél nélkül áll, s mely­nek épségét annyi ostrom ellen, védelmét annyi veszélyben egyik nemzedék a másiknak hagyja , tovább parlagon hevertetni e tu­dományszakot akkor is bűn volna az elért vívmányok, a haladás és jólét közös czéljai ellen. Ez az, mely az egyesek helyét, jogait s teendőit kijelöli; mely a társaság czélját, jogkörét s kötelmeit meghatározza; mely a jónak és igaznak örökké üde forrásához vezet, a közjóhoz esz­közöket s a társadalmi roszok és bűnök ellen óvszereket nyújt; ez az, melyet parancsszó el nem némit, szuronyok meg nem ronthat­nak, s melynek erős falai közt, — ha vész jött vagy roszakarat vítta, a trón és nemzet mindig biztos menhelyet talált. Valljuk meg — hiszen nem a mi vétkünk,­­ hogy a jog- és államtudományokat soká és nagyon elhanyagoltuk. Míg a törvény­­hozást annyi jeles csatában az önvédelem harczai fárasztók, az alig pártolt irodalom főleg csak kézikönyvekre szorítkozott. Most, miután a honfiúi munkásságnak szabadabb tér nyílt, a jelen többet követel. Befejezni mindazt, mit az előbbi törvény­­hozás a jövő számára fenntartott; az érdekek legnagyobb kíméle­tével kivezetni jogállapotunkat az abnormis helyzetből; föltárni hazánk s jogéletünk ezer bajait, melyek gyógyító kezekre várnak; megismertetni az előnyöket, melyekkel a fejlettebb jogtudomány az államnak és egyeseknek kínálkozik; átültetni a nemesi növé­nyeket, melyek boldogabb égöv alatt már régebben diszlenek s mindezek által előkészíteni nehéz útját az elkerülhetlenül bekövet­kező codificatiónak. A törvényhozás munkáinak előkészítése s könnyítése, a jog- és államtudományok elméleti és gyakorlati művelése tehát a czél, melynek e téren minden erőt mozgásba kell hoznia. Ez a czél egyszersmind, mely a „Jogtudományi Közlönyének léteit adott, irányát kijelöli s feladatát meghatározza. Ha a nagy épülethez avagy csak egy marok fövenyt vihe­tünk; ha lesz e lapok hasábjain egyetlen szó vagy gondolat, mely meghallgatlanul nem enyészik el; ha tehetünk valamit, mi nem lesz téve hiába s czéltalanul; ha végre jogirodalmunkat a fejlet­tebb műveltség színvonalához avagy csak egy lépéssel közelebb vihetjük: megfeleltünk egy szaklap hivatásának. Szabad remény lenünk, hogy hazánk jogtudósai szíves közre­működésük által a nemes czélt elérni segítnek. Fel vagyunk hatal­mazva Baintner János, Csacskó Imre, Fogarassy János, Greguss Ágost, Hegedűs Candid, Horváth Boldizsár, Hor­váth Mihály, Hunfalvy János, Karvassy Ágoston, Kautz Gyula, Konek Sándor, Nagy Iván, Pauler Tivadar, Szent­­királyi Mór, Szeniczey Gusztáv, Szilágyi Sándor, Szinovátz György, Tóth Lőrincz, Wenczel Gusztáv urak átalánosan is­mert és tisztelt neveit előre is megemlíteni azok sorában, kiknek dolgozataival a t. közönség vállalatunkban időről-időre talál­kozni fog. Szabadjon reménylenünk, hogy a köztisztviselő és ügyvéd urak tanuságos adatokkal járulandnak oly tudomány műveléséhez, mely legszebb vívmányait épen a gyakorlati jogéletből meríti. Szabadjon reménylenünk, hogy a t. közönség oly vállalattól, mely sem munkát, sem költséget nem kimél, hogy a közjónak hasz­náljon, — szives pártfogását meg nem tagadandja. A „Jogtudományi Közlöny“ a lehető legnagyobb nyol­­czadrét alakban, egy­évnyi tartalommal, hetenkint egyszer, minden hétfőn az esti órákban fog megjelenni. Fő rovatai: I. Törvények és rendeletek, melyek a törvényhozó vagy végrehajtó hatalom által életbe léptetnek, vagy melyeknek beho­zatala várható. II. Törvényhozás. Javaslatok, értekezések, szemlék és mu­tatványok a jog- és államtudományoknak minden ágaiban, elméleti és gyakorlati szempontból. III. Kül-törvényhozás. A birodalom és külföld jogintézmé­nyeinek szemléje s ismertetése. IV. Jogtörténelem. Történelmi és statistikai közlemények. V. Tárgyalási terem. Érdekes­ jogesetek és birói hatá­rozatok. VI. Jogirodalom. A bel- és külföldi sajtónak e szakbani termékei, könyvismertetések s bírálatok. VII. Különfélék,­­ a jog- és államtudományokat s az e szakban foglalkozó t. közönséget érdeklők. Ökrös­ Bálint, felelős szerkesztő. A „Jogtudományi Közlöny“ előfizetési ára helyben házhoz hordva, vagy vidékre postadijmentesen : Egész évre 8 ft. — Félévre 4 ff. — Negyedévre 2 ff. o. é. A t. gyűjtőket minden 10 előfizető után egy tiszteletpéldány illeti. Az előfizetési összeget és reclamatiókat az alulírt kiadó-hivatalhoz, — a kéziratokat pedig bérmentve a szerkesztőhöz (hatvani-utcza 1-fő szám) kérjük intéztetni. A Jogtudományi Közlöny­ kiadó-hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4. szám). Megjelentek s minden hiteles könyvárusnál: P­esten : Kilián György, Budán, Nagel és Wischan-nál kaphatók . Áh­itatos- és villakön­yvek. Protestánsok számára: mindenem, örömem, vigasztalásom. Imádságok és elmélkedések művelt keresztyének számára Cleinmann Károly után. Harmadik, Szász Károlytól átnézett és kiegészített kiadás. Ara­nyom. papiron kötve .... 80 kr. „ velinen bőrbe kötve aranyvágással 2 ft. Mindennapi és alkalmi IMÁDSÁGOK. Templomi és családi használatra. irtó Czelder Márton. 8-rét (197 lap). — Borítékba fűzve 80 kr. Angol vászonba, aranyvágással keményen kötve 1 ft. 40 kr. t­rt Hím Hmn Zschokke Henrik után kiválogatva és fordítva Szász Károly m. tud. akadémiai tag által. Két kötet. 8­ rét. (348, 441 lap.) Borítékba fűzve ára kft.50 kr. Velinpapiron diszkötésben 5 ft. Buzgóság könyve. Elmélkedések és imák Protestáns nők számára. SZÁSZ KÁROLY, kézdi - vásárhelyi református paptól. Ára kötve diszkötésben 5 ft. I IMA. A kereszténység magasabb szempontjaiból. Kézikönyvül a műveltebb protestánsok számára. Kiadja DOBOS JÁNOS, czeglédi reform, lelkész. Ára, angol vászonba kötve aranyvágással 1 ft. 60 kr. Keresztyén imák a­­házi ájtatosság növelésére és a protestáns keresztyén felekezetek használatára, irta DOBOS JÁNOS, czeglédi reform, lelkész. Második bővitett kiadás. Ara­nyomt. papir. vászonba kötve — ft.80 kr. „ velinen bőrbe kötve, aranyvágás. 2 „ 50 „ _ „ „ diszkötésben . 6 _ — _ ISTENNEL társalgás imákban. Magán s családi használatra készítette PAP ISTVÁN, vámosi helv. hitv. lelkész. Ára kötve.........................50 kr. o. ért. A GYERMEK IDÁI és első vallásos érzelmei. Protestáns iskolák és gyermekek számára Irta DOBOS JÁNOS. Ára kemény papiros kötésben — ft. 80 kr * r vászon „ 1 „ — „ Evangelisches Gebetbuch für die gottesdienstlichen Versammlungen in der Kirche und für die in Kirche und Haus vor­kommenden heiligen Handlungen. Von J. F. Wagner. Gebunden mit Goldschnitt und Titelbild 2 ft.

Next