Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1866-01-03 / 1. szám
11 Előfizetési fölhívás JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY min új és terjedelmes szaklapra. Kitünőbb szaktudósaink, s közöttük: Baintner János, Csacskó Imre, Fogarassy János, Greguss Ágost, Hegedűs Candid, Horváth Boldizsár, Horváth Mihály, Hunfalvy János, Karvassy Ágoston, Kautz Gyula, Konek Sándor, Nagy Iván, Pauler Tivadar, Szentkirályi Mór, Szeniczey Gusztáv, Szilágyi Sándor, Szinovácz György, Tóth Lörincz, Wenczel Gusztáv stb. urak szives közreműködése mellett. Kiadja Heckenast Gusztáv. szerk. Ökröss Bálin. Megindul 1866. január 2. Az országgyűlés küszöbén 411! Egy pár rövid nap még, és megnyílnak a termek, hol talán hosszú idő alatt s valószínűleg hosszú időre határozva leend a nemzet sorsa felett. Van bennünk valami, a várakozásnál nagyobb, a reménynél több, mely a közelgő országgyűlés hivatását már eleve a legfontosabbak közé írja be. Nevezzük ezt bizalomnak a kormány őszinte jóakaratában, nevezzük vágynak a kibékülés s rendezett jogviszonyok áldásai után: mindegy. Annyi tagadhatlan, hogy bizalommal és jó hitben nézünk az időknek eléje. Ez országgyűléstől sokat, mondhatni mindent várunk. Hiszszük, hogy az 1865. évi országgyűlés, inkább, mint valaha más, orvosolni és alkotni fog. Alkotmányos és társadalmi helyzetünk inkább kívánja ezt, mint valaha. Buzgalom, tevékenység eddig sem voltak főbb hiányai a törvényhozásnak , sőt nem egy országgyűlést mutathatunk gazdagot s eredményteljest előbbrehaladt üdvös törvényekben. De valljuk meg: „annyi nemes erő, annyi hű tehetség, egy háladatlan munkában izzadt, mely a taposó malom kínjaihoz volt hasonló.“ . . . Vagy ki ne emlékeznék a „gravamenek“ meddő harczaira? ! Hiszszük, hogy a tátongó úr, melyet idegen kezek a fejdelmi és népjog közt nyitottak, melyet annyi ideiglenes és kísérleti rendszabályok be nem tölthetének, legott áthidalva leend, a mint a király és nemzet alkotmányos téren találkoznak, s magasztos útjában a koronás főt bizalom hozza közénk. De a belviszonyoknak,— melyeken eddig az ideiglenesség hervasztó láza ült, — rendezése, a kormányzat és igazságszolgáltatás, a szellemi és anyagi erők kifejtése s szilárdabb alapra fektetése még sok időt és még több munkát vesz igénybe. Az 1848. évi törvényhozás, mely legtöbbet orvosolt, a gyógyításnak csak felét végezhette. Lemetsze a beteg részeket, s a sérvek behegesztésére már nem volt ideje. Az 1848. évi országgyűlés, mely legtöbbet alkotott, az építménynek csak felét tehette meg. Levonta a régi sorompókat, lerakta mozdihatlan alapköveit a jogközösségi tulajdonszilárdság nagy épületének, de a terv kivitelére már nem maradt ideje. Mint az ifjú Karthágó képe tűnik fel a félbeszakadt készület: „Non caeptae assurgunt turres, non arma juventus Exercet..................................................................... ....................pendent opera interrupta, minaeque Murorum ingentes aequataque machina coelo.“ Vizsgáljuk álláspontunkat. Az 1848. évi törvényhozás nem egy nyílt kérdést hagyott, nem egy tennivalót tartott fenn a jövőnek. S bár a függő viszonyok a kivételes korszakban nagy számmal nyertek elintézést: a nagyobb rész, a codificatio, a közigazgatási s törvénykezési szervezet, a bírói hivatalok és hatóságok rendezése stb. Ígért megoldását mindeddig hasztalan várja; ezzel jogi öntudatunk, hitünk és bizalmunk a jövőhöz utal! Némely fontos jogviszony az 1848. évi országgyűlésnek rövid időközre szorított munkásságát s több oldalról igénybe vett figyelmét, úgy látszik, elkerülte. A fenyitő ügy, rendőrség, államgazdászat, ipar és kereskedelem, statistika stb. említve sincsenek. Ide járul, hogy csakhamar ez örökké emlékezetes országgyűlés után a törvényhozás fonala megszakadt, rendszeres és progressív munkássága megszűnt, s így sem a roppant föladásokat nem oldhatta meg, sem a korszellem röptét s a jogviszonyok fejlődését nem követhette. E helyett az országbirói értekezlet, mely az egymást váltogató provisorium dermesztő álmából ébredni kezdő jogéletnek első érülése volt, csak felületes és elsietett rendszabályokkal, ezek mellett idegen törvények nagy halmazával segített a pillanat szükségein. Nem vádkép mondjuk ezt: a tanácskozmány, idejénél s jogkörénél fogva ennél többet nem tehetett. A helyzet, melynek nyomasztó hatása alatt a köz- és magánélet évek óta teng, semmi kétséget nem hagy fenn az iránt, hogy az országgyűlésre a jog- és államtudományok minden ágaiban roppant teendők várnak, s hogy az alkotás nagy munkája gondos előkészületet igényel. Nem értenék azonban a kor és helyzet követelményeit, nem a jog- és államtudományok fontosságát, ha az előkészületnél megállapodnánk. Mert lenne bár bevégezve minden teendőnk, rendbe-Heckenast Gusztáv, kiadó-tulajdonos, hozva ügyeink, codificálva törvénykönyvünk; lenne bár felépülve a mű, mily ingatlan erős alapon, de még fedél nélkül áll, s melynek épségét annyi ostrom ellen, védelmét annyi veszélyben egyik nemzedék a másiknak hagyja , tovább parlagon hevertetni e tudományszakot akkor is bűn volna az elért vívmányok, a haladás és jólét közös czéljai ellen. Ez az, mely az egyesek helyét, jogait s teendőit kijelöli; mely a társaság czélját, jogkörét s kötelmeit meghatározza; mely a jónak és igaznak örökké üde forrásához vezet, a közjóhoz eszközöket s a társadalmi roszok és bűnök ellen óvszereket nyújt; ez az, melyet parancsszó el nem némit, szuronyok meg nem ronthatnak, s melynek erős falai közt, — ha vész jött vagy roszakarat vítta, a trón és nemzet mindig biztos menhelyet talált. Valljuk meg — hiszen nem a mi vétkünk, hogy a jog- és államtudományokat soká és nagyon elhanyagoltuk. Míg a törvényhozást annyi jeles csatában az önvédelem harczai fárasztók, az alig pártolt irodalom főleg csak kézikönyvekre szorítkozott. Most, miután a honfiúi munkásságnak szabadabb tér nyílt, a jelen többet követel. Befejezni mindazt, mit az előbbi törvényhozás a jövő számára fenntartott; az érdekek legnagyobb kíméletével kivezetni jogállapotunkat az abnormis helyzetből; föltárni hazánk s jogéletünk ezer bajait, melyek gyógyító kezekre várnak; megismertetni az előnyöket, melyekkel a fejlettebb jogtudomány az államnak és egyeseknek kínálkozik; átültetni a nemesi növényeket, melyek boldogabb égöv alatt már régebben diszlenek s mindezek által előkészíteni nehéz útját az elkerülhetlenül bekövetkező codificatiónak. A törvényhozás munkáinak előkészítése s könnyítése, a jog- és államtudományok elméleti és gyakorlati művelése tehát a czél, melynek e téren minden erőt mozgásba kell hoznia. Ez a czél egyszersmind, mely a „Jogtudományi Közlönyének léteit adott, irányát kijelöli s feladatát meghatározza. Ha a nagy épülethez avagy csak egy marok fövenyt vihetünk; ha lesz e lapok hasábjain egyetlen szó vagy gondolat, mely meghallgatlanul nem enyészik el; ha tehetünk valamit, mi nem lesz téve hiába s czéltalanul; ha végre jogirodalmunkat a fejlettebb műveltség színvonalához avagy csak egy lépéssel közelebb vihetjük: megfeleltünk egy szaklap hivatásának. Szabad remény lenünk, hogy hazánk jogtudósai szíves közreműködésük által a nemes czélt elérni segítnek. Fel vagyunk hatalmazva Baintner János, Csacskó Imre, Fogarassy János, Greguss Ágost, Hegedűs Candid, Horváth Boldizsár, Horváth Mihály, Hunfalvy János, Karvassy Ágoston, Kautz Gyula, Konek Sándor, Nagy Iván, Pauler Tivadar, Szentkirályi Mór, Szeniczey Gusztáv, Szilágyi Sándor, Szinovátz György, Tóth Lőrincz, Wenczel Gusztáv urak átalánosan ismert és tisztelt neveit előre is megemlíteni azok sorában, kiknek dolgozataival a t. közönség vállalatunkban időről-időre találkozni fog. Szabadjon reménylenünk, hogy a köztisztviselő és ügyvéd urak tanuságos adatokkal járulandnak oly tudomány műveléséhez, mely legszebb vívmányait épen a gyakorlati jogéletből meríti. Szabadjon reménylenünk, hogy a t. közönség oly vállalattól, mely sem munkát, sem költséget nem kimél, hogy a közjónak használjon, — szives pártfogását meg nem tagadandja. A „Jogtudományi Közlöny“ a lehető legnagyobb nyolczadrét alakban, egyévnyi tartalommal, hetenkint egyszer, minden hétfőn az esti órákban fog megjelenni. Fő rovatai: I. Törvények és rendeletek, melyek a törvényhozó vagy végrehajtó hatalom által életbe léptetnek, vagy melyeknek behozatala várható. II. Törvényhozás. Javaslatok, értekezések, szemlék és mutatványok a jog- és államtudományoknak minden ágaiban, elméleti és gyakorlati szempontból. III. Kül-törvényhozás. A birodalom és külföld jogintézményeinek szemléje s ismertetése. IV. Jogtörténelem. Történelmi és statistikai közlemények. V. Tárgyalási terem. Érdekes jogesetek és birói határozatok. VI. Jogirodalom. A bel- és külföldi sajtónak e szakbani termékei, könyvismertetések s bírálatok. VII. Különfélék, a jog- és államtudományokat s az e szakban foglalkozó t. közönséget érdeklők. Ökrös Bálint, felelős szerkesztő. A „Jogtudományi Közlöny“ előfizetési ára helyben házhoz hordva, vagy vidékre postadijmentesen : Egész évre 8 ft. — Félévre 4 ff. — Negyedévre 2 ff. o. é. A t. gyűjtőket minden 10 előfizető után egy tiszteletpéldány illeti. Az előfizetési összeget és reclamatiókat az alulírt kiadó-hivatalhoz, — a kéziratokat pedig bérmentve a szerkesztőhöz (hatvani-utcza 1-fő szám) kérjük intéztetni. A Jogtudományi Közlöny kiadó-hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4. szám). Megjelentek s minden hiteles könyvárusnál: Pesten : Kilián György, Budán, Nagel és Wischan-nál kaphatók . Áhitatos- és villakönyvek. Protestánsok számára: mindenem, örömem, vigasztalásom. Imádságok és elmélkedések művelt keresztyének számára Cleinmann Károly után. Harmadik, Szász Károlytól átnézett és kiegészített kiadás. Aranyom. papiron kötve .... 80 kr. „ velinen bőrbe kötve aranyvágással 2 ft. Mindennapi és alkalmi IMÁDSÁGOK. Templomi és családi használatra. irtó Czelder Márton. 8-rét (197 lap). — Borítékba fűzve 80 kr. Angol vászonba, aranyvágással keményen kötve 1 ft. 40 kr. trt Hím Hmn Zschokke Henrik után kiválogatva és fordítva Szász Károly m. tud. akadémiai tag által. Két kötet. 8 rét. (348, 441 lap.) Borítékba fűzve ára kft.50 kr. Velinpapiron diszkötésben 5 ft. Buzgóság könyve. Elmélkedések és imák Protestáns nők számára. SZÁSZ KÁROLY, kézdi - vásárhelyi református paptól. Ára kötve diszkötésben 5 ft. I IMA. A kereszténység magasabb szempontjaiból. Kézikönyvül a műveltebb protestánsok számára. Kiadja DOBOS JÁNOS, czeglédi reform, lelkész. Ára, angol vászonba kötve aranyvágással 1 ft. 60 kr. Keresztyén imák aházi ájtatosság növelésére és a protestáns keresztyén felekezetek használatára, irta DOBOS JÁNOS, czeglédi reform, lelkész. Második bővitett kiadás. Aranyomt. papir. vászonba kötve — ft.80 kr. „ velinen bőrbe kötve, aranyvágás. 2 „ 50 „ _ „ „ diszkötésben . 6 _ — _ ISTENNEL társalgás imákban. Magán s családi használatra készítette PAP ISTVÁN, vámosi helv. hitv. lelkész. Ára kötve.........................50 kr. o. ért. A GYERMEK IDÁI és első vallásos érzelmei. Protestáns iskolák és gyermekek számára Irta DOBOS JÁNOS. Ára kemény papiros kötésben — ft. 80 kr * r vászon „ 1 „ — „ Evangelisches Gebetbuch für die gottesdienstlichen Versammlungen in der Kirche und für die in Kirche und Haus vorkommenden heiligen Handlungen. Von J. F. Wagner. Gebunden mit Goldschnitt und Titelbild 2 ft.