Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-26 / 52. szám

52-ik szám Pest, deczember 26-án 1866 §HT Eivizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre ft ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. ggga8 Igtatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve. Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor­ vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M.­Frankfurtban Jaeger könyvkereskedése, Bécsben: Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. A mint az év végződik. 18661 örökre nevezetes esztendő, mely­ben annyi sok jó és rész történt, melytől hazánk is sokat várt, de még mindeddig semmi sem teljesült. Az or.'­zággyülés két ízben jött egybe; az első időszakot félbeszakította a custozzai győzelem napja, jun. 24-re, melyen az or­­szággyülést határozatlan időre elnapoló kir. leirat kelt. Időközben világhírű háború ütött ki, melynek Európában nagyszerű következ­ményei lettek. Olaszország megnyerte nem­zeti óhajtását, s hatalmát az Alpesekig és az Adriáig kiterjesztette. és Velenczében is az osztrák pénzen épült roppant négy erős vár­ban olasz nemzeti zászló lobog. A franczia csapatok majdnem 18 évig tartott megszál­lás után végre hazatakarodtak, s Viktor Emánuel király legutóbbi trónbeszédében büszkén jelenthető, hogy egy idegen katona sem tapodja többé Olaszország földét. A lassú folyásban haladó német kérdés is nagyszerű lendületet nyert: a porosz király komoly akadály nélkül haladhat ezután azon után, mely Németország egyesítését előbb-utóbb megszerzi. Ausztria ez évben rettenetes lec­két ka­pott. Bebizonyodott, hogy a mai világban a százezerekből álló hadsereg még nem elég a győzelemre. A világ alig látta még eddig mássát az oly eseménynek, hogy egy min­dennel ellátott s roppant számú nagy had­sereg jún. 26-tól júl. 4-ig, tehát mintegy nyolc­ nap alatt úgy tönkre vezessék, hogy az ellenség e naptól kezdve akadály nélkül nyomulhatott előre Bécs kapujáig, a­hol a békét diktálhatta. Nov. 19-én a magyar országgyűlés ismét egybegyült. Ekkor olvastatott fel a nov. 17-ről kelt királyi leirat, melyet olvasóink jól ismernek ígéretek vannak ebben, de oly feltételekhez kötve, miket az országgyűlés az alkotmány­ helyreállításáig még tanács­kozás alá venni sem ajánlkozik. Ezen határozat a képviselőházban Deák Ferencz által indítványozott feliratban van kimondva. Azóta e feliratot a felsőház is nagy többséggel elfogadta. Voltak ugyan a főrendek közöl, kik nyíltan bevallották, hogy most is teljes meggyőződéssel ragasz­kodnak az 1847 előtti elkorhadt rendszerhez. Cziráky János gróf szép szónoklatot is tar­tott, melyre azonban Tomcsányi József cson­grádi főispán rögtön megf­elelt. Ezen beszéd volt a legszebb mindazok között, miket eddig a felsőházban hallottunk. Nem volt az előre készült s betanult dikczió, a minő most másutt is nagyon napirenden van. Örömmel láttuk, hogy vannak még a régi pozsonyi diéták és megy­ei közgyűlések ko­rából jeles veteránjaink, a­kik képességgel bírnak az előttök szólónak rögtön megfe­lelni, s a mellett szépen, jelesen, gyönyörű logikával és szónoki ihlettséggel. Most már a felirat az országgyűlés mind­két házától elfogadva, aláírva és lepecsé­telve van. Küldöttség van választva a két ház tagjaiból, kik a feliratot Bécsben Ő Fel­ségének átadandják. Legújabb tudósítás­­ szerint jövő év 6-ra van kitűzve azon határ­időül, melyben az országgyűlés küldöttei kihallgatásban részesülnek s a rájok bízott teendőket teljesithetik. Az 1866-oi év végéig hazánk ügyei újabb fordulatot nem vettek. Még mind e perczig nem létezik oly biztos jel, melyből jót jö­vendölhetnénk, ha más részről az is igaz, hogy Istennek hála, baljóslatú jelek sem mutatkoznak. Legújabban egy igen nevezetes megle­petés érte a politikával foglalkozó közön­séget. A múlt szerdán este Ő Felsége elnök­lete alatt minisztertanács tartatott. Termé­szetes, hogy nem tudhatjuk, mit határoztak abban, de ime, a tanácskozások után, Beust osztrák külügyminiszter és Majláth György főkanczellár még azon estén vasútra szálltak s másnap hajnalban Pestre érkeztek. Kételkedni sem lehet, hogy ezen két ki­tűnő rangú államférfi csak a legnagyobb fontossággal biró küldetésben jöhetett Pestre. A nagy­közönség azonban csak annyit tud, a­mennyit látott: tudniillik, hogy a neve­zett excellentiás urak kikkel beszéltek ? ki­ket látogattak meg? Deák Ferenczet a bécsi vendégek este nyolc­ óra után látogatták meg, másnap reggel a 8­ órai gyorsvonaton visszautaztak Bécsbe, a­hol Beust bárót Ő Felsége azonnal kihallgatta s vele hosszabb ideig értekezett. Ennyi a dologban igaz, a többit csak a közönség kíváncsiságából kereskedést űzni szokott némely hírlapok levelezői írták meg, amúgy találom­ra. E mellett minden lap úgy igyekezett ezen látogatás eredményét előadni, a­mint pártjának érdeke leginkább megkívánta. A bécsi centralisták állítják, hogy Beust úr csak azért jött, hogy a magyar ország­gyűlés fő-fő tagjai személyesen meghallják tőle, miszerint a kormány, a felirat daczára sem hajlandó az alkotmányt­ helyreállítani, míg csak az országgyűlés a 67-es bizottmány javaslatát nem tárgyalta, s el nem fogadta oly alakban, hogy azzal még az osztrák kor­mány is teljesen megelégedve lehessen. Mások, a­kik „szintén jól értesült“-nek akarnak látszani, erősítik, hogy Beust úr mindenkit, a­kivel Pesten, Budán beszélt, szívesen kihallgatott, maga azonban semmi­­ bővebb nyilatkozásba nem bocsátkozott. Ezek szerint Beust báró külügyminiszter csak személyesen akart volna meggyőződni, vájjon csakugyan úgy gondolkodnak a ma­gyar országgyűlés vezérlő tagjai, mint a feliratban előterjesztve van, vagy pedig csak a politikai szükség és következtetés követeli tőlök az ily magatartást; egyébként pedig ha a kormány kedvező kiegyezkedési aján­lattal lépne fel, az országgyűlés sem venné többé az 1848-iki törvényeket betű-érte­lemben. A­kik Beust úr látogatásának a legked­vezőbb jelentőségét tulajdonítják, így nyi­latkoznak: „Bármilyen legyen Beust báró utazásának eredménye, a német szabadelvűek felülkerekedése (kormányba jutása) még soha sem volt oly közel, mint a jelen pilla­natban , akár­mit fog a báró úr végezni Pes­ten, a dualismus elve fenn fog tartatni a centralisták és foederalisták ellenében. Szó­val, hogy Bécsben a szabadelvű párt azon árnyalata jut kormányra, mely elvetvén Schmerling urnak jogeljátszási és contuma­­cialtatási tanait, a dualismust elfogadja.“ — Úgy látszik, a stájerországi Kaiserfeldről van itt szó, a­ki eshetőleg Metternich Ri­chard herczeggel, és Beust báróval egye­sülne, Belcredi gróf mellőzésére. Végül megemlítjük, hogy a „N. fr. Presse“ legújabb híres rovatában állítja , hogy az új év első napján császári pátens fog meg­jelenni, mely egy alkotmányhozó gyűlést fog összehívni. Ezen gyűlés a Reichsrath lesz,Magyarország nélkül, s hivatása, közre­működni az alkotmánykérdés megoldásában.

Next