Politikai Ujdonságok, 1867 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1867-05-08 / 19. szám
Megint nagy napok közelednek! Immár megértük azon időket, a midőn biztos reményünk lehet a haza alkotmányos szabadságát a legünnepélyesebb szertartások között kihirdetni és megpecsételni. Három miniszter: Andrássy gróf, Eötvös báró és Lónyay Menyhért Bécsben jártak s ott Ő Felsége elé terjesztek azon törvényjavaslatokat, melyek az országgyűlés által elfogadott kiegyezkedési terv alapján már most valóságos törvénycikk alakjában az országgyűlés elé fognak terjesztetni. Az országgyűlés, amidőn e sorokat írjuk, három heti szünetelés után épen most kezdi meg újra üléseit, s a legelső ülés eredményéről még lesz időnk olvasóinkat lapjaink jelen számában is értesíteni. Mai nap már hivatalos falragaszok hirdetik, hogy ő Felségeik a király és királyné szerdán délután 3 és 4 óra között, vasúton Budapestre érkeznek. Átalános hír szerint a Felségeik a koronázásig, s azontúl is tán két hétig Magyarországban maradnak. Csak ő Felsége mint ausztriai császár megy viszsza máj. 20-ra, a Reichsrath megnyitására, de csak egy vagy két napra. A gödöllői kastély ezalatt visszanyeri régi hírét és fényét, és nyári lakásul fog szolgálni az udvarnak. Hogy a legnagyobb fontosságú kérdések, mint a többi között a koronázási hitlevél szerkesztése és megállapítása, Ő Felsége személyes jelenléte alatt fog végbemenni, annál örvendetesebb esemény, mivel Magyarország minden időben követelte, hogy az ország ügyeibe, mások, idegenek, s különösen a német miniszterek ne avatkozzanak. Tehát az országgyűlés fog határozni, Ő Felsége a határozatokat szentesíti, a koronázáskor hitlevelet ad ki róla, és ünnepélyesen szabad ég alatt esküt tesz rá, hogy azokat megtartja és másokkal is megtartatja. Ily biztosíték után aztán nem aggódunk rajta, mit készül tenni a német Reichsrath ? hogy fog majd dulni-futni Schmerling, Giskra, Kuranda és a többi komponisták, akik 1861-ben kikiáltották, hogy Magyarország meghódított ország, melynek semmi alkotmánya, szabadsága nincs s hogy ezután a bécsi Reichsrath fog fejünkre törvényeket hozni, miknek czélja nem egyéb, mint Magyarországból a legutolsó vörös garast is kipióczázni, vagy roppant adók kivetése által, vagy úgy, hogy Magyarország birtokosait az elsőtől az utolsóig a bécsi bankárok uzsorás körmei közé vetik áldozatul. — (A horvát országgyűlés) megnyílt. A kir. leirat szövegét alább megtalálandják olvasóink. A gyűlés mindjárt az első napon kilencz tagból álló bizottmányt választott a felirati javaslat elkészítésére. A választás 57 szavazattal 44 ellen igen szerencsétlenül ütött ki, úgy ránk, mint a horvát igaz hazafiakra. Mert a kilencz tag között három dühös schmerlingista van, három horvát nemzeti liberális pártbeli, és három unionista, kik Magyarországhoz szótnak. Ezen bizottmány már megkezdte üléseit, de semmikép sem tud boldogulni, mert mint fenebb rajzoltuk a pártállást, a kilenc tag három felé húz: az lesz tehát be© fele, hogy a bizottmány három különféle felirati javaslatot fog készíteni, s az országgyűlés azt fogadja el, amelyik legjobban meg fogja nyerni tetszését. Időközben a kormány is felhasználja befolyását. Stroszmayer diakovári püspök, aki még Bach idejében került püspöksüveg alá, s ugyancsak nagy patrónusa volt a német nyelvnek és beamternek, ma nem tud megbarátkozni a dolgok új helyzetével. Feljött Pestre, innen Bécsbe utasították, s ott kihallgatásban részesülvén, azon figyelmeztetést vette, hogy ne menjen vissza Zágrábba, hanem nézze meg, milyen szép az a párisi iparműkiállítás. El is utazott, de nem egyenesen, hanem vargabetűt kanyaritván, ellátogatott Prágába. Hogy mint püspökhöz illett volna, ájtatosan a templomokat járta volna, azt nem írják az ottani újságok. Ellenben írják, hogy este elment a cseh theatrumba, s ott a felvonások között hatalmasan megzsiroztatta magát. Másnap folytatta útját Páris felé. Kívánjunk neki szerencsés utazást. Ha oly buzgó barátja ő főtisztelendősége a színházi kellemes estéknek (mit az ég őrizzen, hogy roszalással említsünk meg), ám Párisban talál legalább 67 ily helyet. Másik jele a kormány szilárd fellépésének Horvátországban, hogy a bán, bizonyosan magasabb sugalmazások folytán, hétfőn május 6-án maga elé parancsolá a hivatalnokokat, s kijelenté, hogy a kormány nem fogja tűrni saját fizetett szolgáitól azt, hogy úgy Ausztria mint Magyarország érdeke ellen konok ellenzéket képezzenek, és a népek alkotmányos szabadságának helyreállítását akadályozzák. Talán még erősebb dolgokat is mondott. Például megemlítette egynémely nagy úrnak az államtól húzott kövér nyugdíj-kérdését is. így történhetett, hogy Mazuranics, a volt schmerlingista horvát kancellár, aki most Zágrábban horvátabb akar lenni a horvátoknál is, lemondott követi székéről. Ily vak dühös ellenségek elpusztulása után jobb híreket remélhetünk Zágrábból. Magyarország teljes belügyi önállóságot nyújt Horvátországnak, s a jó hazafiak, kik nemzetüket és a szabadságot egyaránt szeretik, testvéries bizalommal egyezkedhetnek ki velünk. Nem ment ez oly könnyen és gyorsan, mert csak egy nappal korábban is következő távirat érkezett Zágrábból: „Egy e napokban tartott bizalmas értekezlet elhatározó,, hogy Mazuranics indítványát majoritási javaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Egy nemzeti szabadelvű pártbeli tag által megpendített határozati javaslat, — mely a kir. előterjesztvény és a magyar országgyűlés határozatának elutasítására vonatkozott, — a felirati bizottmányban visszavonatott. — A majoritási javaslat így hangzik: Egy kötelező utasításokkal ellátott horvát-szlavón országgyűlési delegatió — a magyar országgyűlés által kiküldendő hasonló delegatióval — az 1861: 42. tcz. teljes biztosítása mellett, lépjen egyezkedésre az inaugurale diploma szerkezete iránt; — ezen horvátszlavon delegatió által a zágrábi országgyűlésnek teendő kielégítő jelentés és ennek az országgyűlés által történt helybenhagyása után küldjön Horvátország és Szlavónia képviselőket a koronázó országgyűlésre.“ Egy nappal később már a fenebb érintett nagy fontosságú változások következtek be. ” (Erdélyből is jó újsággal bírunk.) Hétfőn, máj. 6-án délután 3 órakor vonult be a nép örömüdvözlete között a magyar kir. biztos Péchy gróf s a legnagyobb pompával és szívességgel fogadtatott. A Bach- Schmerling szomorú korszakának napjai ott is létezének. Aldassék érte isten szent neve. Pest május 8-án 1867. Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. IW Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. "32 Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg. Egy, négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hausenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.