Politikai Ujdonságok, 1867 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1867-04-10 / 15. szám

lést, mely irányában úgy életében , mint el­hunyta alkalmával megyeszerte nyilvánult. — A „V.U.“ 1862-ik évi folyamat-ik szá­méban közlött arczképével kapcsolatban érdemei még életében örökittettek, a fejdelem legmagasabb méltánylását pedig koronás aranyérdemkeresztel lett feldíszí­tése s egész fizetése meghagyásával lett nyugal­­maztatása által kifejezve birták. 83. éves kora da­czára sem szűnt meg szinte halála napjáig, a mentő himlőoltást sikerrel gyakorolni. Sajnos, hogy azon óhajtása, miszerint a tulajdon kezével beoltottak számát 40.000-re kikerekíthesse, nem sikerült, a­mennyiben csak 39,775-öt olthatott be. A boldogult férfiú több, mint félszázadon át külö­nös gonddal vezetett napi jegyzeteket az idő vál­tozásairól. Szintén e lapok 1863-ik évi folyama 21-ik számában volt közölve a boldogultnak, ritka műveltségű nejével azon évi május 4-én tartott aranylakodalmuk ünnepélye. A kimúlt tisztes öregnek temetésén helyből és vidékből minden s rendű s vallásu igen nagy számú közönség jelent meg. Legyen áldás emlékezetén! — Bonyhay Bé­­jámin: Közintézetek, eg­yletek.­ ­ (Nemzeti múzeumunk) közelebb érdekes emlékhez jutott. Horváth Lajos képviselő, 1848. belügyminiszteri titkár, e minisztérium 1849-ki koronátlan pecsétjét adta által.­­ (A pesti takarékpénztár részvényesei) ápr. 3-kán tartották közgyűlésüket. Az igazgatói je­lentésből látjuk, hogy az intézet forgalma 1866- ban 25,785,163 ft, a tiszta jövedelem pedig (a jó­tékony czélokra fordított 2775 fton kívül) 90,145 ft volt. A jótékony czélú adakozások rendes ro­vatait ezúttal az ínségesek számára tették, több ezer forinttal szaporítják.­­ (A gyógyintézeti részvény­társulat) mind nagyobb pártolásnak örvend; közelebb a kath. fő­papság több nevezetes tagja, s maga a herczeg­­primás is részvényese lett. A aláirott összeg eddig közel 90,000 frt.­­ (A kir. magyar természettudományi társu­lat) f. ápr. 3-án tartott szakgyülésén Ginter Ká­roly a szőlő-must és bor termeszeim javításáról és az ország bor-míripara és borkereskedése emelé­séről s Lengyel Béla a chlorduriség előállításáról értekezett. — (A nyomdászok) farsangi bálja „betegse­­gélyző és önképző egyletek javára 215 frt 31 krt jövedelmezett. ** (A nyírbátori kaszinó) száz forinttal a Kisfaludy­ Társaság alapító tagjai közé lépett. Ipar, gazdaság, kereskedés.­ ­ (Párisi kiállítás.) A kiállítás megnyitása ápril 1-se napján nagy ünnepélyességgel végbe ment. Délután 2 órára volt kitűzve, de dél­előtt 11 órakor, a kinnállók tömege miatt alig lehetett már a palotába bejutni. A Jéna­iadtól a palota bejáratáig mennyezetet készítettek, s ez alatt érkeztek meg a császár és császárné d. u. 3 órakor az újon épült vasúton. A bemenetnél a franczia császári bizottmány fogadta a császári párt, mely első körsétáját a gépek osztályában tette. A császár néhány szóval nyilvánította meg­elégedését majdnem minden nemzet kiállítási bi­zottmánya és kiállítói előtt. Az ausztriai osztály­ban Metternich­­g nagykövet, Wickenburg gróf az ausztriai közp. bizottmány elnöke, Zichy Ed­mund gr. a jury elnöke, Zichy Henrik jury-tag, az ausztriai kiállítási bizottmány tagjai, s Magyaror­szág részéről Térey Pál, Rósa Lajos és Henszl­­mann Imre orsz. biztosok, továbbá Rómer Flóris múzeumi küldött és számos ausztriai és ma­gyar kiállító fogadták és üdvözölték a császári párt, mely ezután még a művészeti tárgyak kiál­lítását szemlélte meg. Az ünnepély mintegy más­fél órát vett igénybe.­­ Egy 4 tagból álló ma­gyar család Pestről Párisba és vissza a mostani vasúti árak szerint a második osztályban 417 ft. 86 krt. a harmadikban 288 ft. 32 krt. fizet, ide nem számítva az ági­ót. x* (A párisi műkállitásra küldendő munká­sok) részére a bécsi testületek 3373 frtot gyűj­töttek. x* (A „Pécsi lapok“-ban) azon jó hírt olvas­suk, hogy a vetések Baranya megy­e minden részében gyönyörűen állnak, s hogy igy remény lehet, hogy a jelen év a múltak csapásait némileg kárpótolni fogja. A (Gyapjumosó-gyár) van Pesten alakulóban Hétsey Adolf kezdeményezése alapján s az általa feltalált gyapjumosó por alkalmazása mellett.­­ (A keleti marhavész Erdélyben) megszűn­vén, minden, a vész uralkodása miatt életbelépte­k (A kultusminiszterium) a lipótvárosi egy­ház építésére az egyházi alapból évenkint 40,000 forintot utalványozott.­­ (Fiumei királyi biztosnak), Cseh Ede cs. kir. udv. tanácsos van kinevezve, a fiumei kor­mányzóság szervezésére is már előmunkálatok folynak. (Gr. Grenneville Lajost) Ő Felsége az er­délyi főkormányszék elnöki vezetése alól felmen­tette és szolgálatai jutalmául a Lipót-rend nagy keresztjével diszité fel.­­ (ínségesek részére) segélyadományul utal­ványoztatok Szabolcsmegyének: Kisvárdán 600 ft., Nagy-Kállón 2400 ft. Hajdu-Dorogon 3000 ft Nyíregyházán 7200 ft. Ung megyének : N-Bereznán 2000 ft. Ungvárott 400 ft. Hajdukerülenek Debre­­czenben 18500. Debreczen sz. k. városnak ugyanott 12,200 ft;összesen 50,000 ft. Ugyane czélra küldött a Magyar gazdaszonyok egylete : Pest megye ínsé­geseinek 1900 ftot, Farmosra 150 ft. Kiskun-Maj­sára, Dorozsmára és Kistelekre 150 ft. Félegyhá­zára 200 ft. Beskenyszögre 200 ft. H. Szobosz­­lóra 200 ft. Csépára 100 ft. Perkátára 100 ft. Dombegyházára 30 ft. — Végre Gróf Festetics György a zalamegyei ínségesek számára újólag 3900 forintot ajándékozott; a pátkai ínségeseket pedig Kégl György 60 mérő búzával, 60 mérő árpával s ugyanannyi kukoriczával segélyezte. — (Gömör megye uj főispánja) gr. Andrássy Manó a megyei bizottmány tagjaihoz köriratot in­tézett, melyben tudatja, hogy főispáni székét e hó 25-én fogja elfoglalni, a tisztújítás napjául 27-két tűzi ki.­­ (A képviselőház) ápril 9-kén tartott ülésé­ben napirenden volt a horvát ügy. Két határozati javaslat volt beadva: Deák Ferenczé és Ghyczy Kálmáné. Először Deák Ferencz rövid beszédben indokolta javaslatát, mint olyat, mely azon pon­tot, miben a magyar és horvát országos küldött­ségek megegyeztek, t. i. Horvátországnak elvár­­hatlanul a magyar koronához tartozását, ebből fo­­lyólag a közös koronázás szükségét elfogadott közös kiindulási pontul veszi, a többi, még vitás pontokra nézve pedig utat nyit a további testvéries kiegyezkedésnek. Utána Ghyczy Kálmán hosszabb beszédben fejtegette a ház asztalán fekvő két ha­tározati javaslat egyező pontjait, valamint két fő eltérő pontját is, miszerint t. i. Deák fenhagyja a horvátoknak, hogy a közös delegátióba maguk kü­lön választhassák az őket illető tagokat, Ghyczy pedig ezeket is a közös magyar országgyűlésen kí­­vánja választatni; továbbá, hogy Deák javaslata nem említi meg név szerint Fiume külön meghiva­­tását a magyar országgyűlésre, Ghyczy pedig erre egyenesen megbizatni kivánja a minisztériumot. — E két beszéd után Szentkirályi Mór kijelenti, hogy midőn Deák javaslatához járul szavazatával, ezt egyedül bizalmi szavazatnak kivánja tekin­tetni a fejedelem és a minisztérium iránt, remélve és várva, hogy az ország méltó aggodalmait el­fogják e tárgyban is oszlatni. Miletich hosszú be­szédet olvasott fel, melyet Manojlovich szépen és erélyesen czáfolt meg. Végre K. Eötvös a minisz­térium nevében elfogadja Deák javaslatát. A vita ezzel be lévén végezve, a ház fölállás általi sza­vazással Deák Ferencz javaslatát fogadta el. A pontonkénti fölolvasásnál, minden további vita nélkül, hasonlóan. Végre Deák Ferencz indít­ványára a ház elhatározta, hogy mihelyt e tárgy a főrendek által is el lesz fogadva s végleg hite­lesítve , üléseit május elejéig elhalasztja. Ma (ápril 10.) déli 1 órakor tartozik az utolsó hitele­sítő ülés. · (Rudolf koronaörökös) hurutban szenved; többnyire ágyban fekszik, mindamellett naponta néhány órát feljár. — (Az igazságügyminiszterium) hivatalos helyiségei Pesten az akadémiai utczán 5. sz. ház­ban, az elnöki iroda pedig a váczi utczai 13. sz. házban van. Elfogadásokra kedd és péntek d. e. 10—12 óra tűzetett ki. = (Gr. Teleki Sándor) az 1852-ben elitélt, s jelenleg ideiglenes engedélylyel Kolosvárt tar­tózkodó hazánfia végleg megkegyelmeztetett. == (A dohány-monopólium eltörlése) ügyében remélik, hogy mindjárt a koronázás után törvény­­javaslatot lehet előterjeszteni az országgyűlésnek. A nyár derekán talán már megszabadulunk e terhes nyűgtől. Magától értetődik, hogy a fináncz­­őrségi intézmény, mely az álamnak oly tetemes kiadást s az adózók oly sok alkalmatlanságot okoz — eltörültetik.­­ (Tisza Lajos bihari főispán) képviselői állásáról lemondván, ez alkalommal két­ezer fo­rintnyi alapítványt tett jogi pályára készülő ifjak számára. ** (A Tisza,) Tisza-Ujlakról érkezett hírek szerint, a folytonos esőzés következtében fenyege­tőn kiáradt. ** (A bécsi pénzügyminisztérium) személyze­tét a magyar pénzügy különválása folytán jelen­tékenyen leszállítják. Számos magyarországi és név szerint szász hivatalnok a magyar pénzügymi­nisztériumnál kap alkalmazást. ** (A magyar pénzügyminiszter) előterjeszté­sére Kautz, Weninger s Wodianer Albert urak meghivattak ama bizottmányba, mely Bécsben az érczpénz-rendszer ügyében f. hó 10-dikén ül ösz­­sze. A bizottmány a mostani rendszernek a kilá­tásban levő átalános európai nemzetközi ércz­­pénz-rendszerhez való átidomítása kérdésével fog foglalkozni.­­ (A koronázás). Ez ünnepély programmjáról ez idő szerint következő megállapodást közük. A koronázás maga s az azzal összekötött felkenés a plébániatemplomban , a lovaggá és sarkantyus vitézzé való avatás a garnisoni templomban fogna történni. Az első szertartás után a koronázási menet a bécsikapu-utczán vagy az országház-ut­­czán át a garnison-templomhoz fog járulni. Ez alkalommal a király és királyné gyalog lépdelnek a menettel. A második szertartás után a király spanyol szürke ménre ül, a királyné pedig angolcz szürke fogatú koronázási kocsiban foglal helyet, a főudvarmesterné szemközt ülvén vele. A menet most az uri-utczán át, a fő-utcza mellett, az Al­­brecht-uton és a láncza­dón át az al-duna-rakpart hosszában a belvárosi plébániatemplomhoz jut. Itt az elkészített állványon a király leteendi az esküt, honnét aztán az egész menet a városház­téren a váczi- és Dorottya-utczán át visszatér a lánczhíd-térre, a­hol a koronázási dombon a kard­vágás fog történni. A szertartások befejezte után ő Felségeik a király és királyné a koronázási kocsiba ülnek, s a menet ugyanazon rendben visz­­szatér Budára, a lánczhidtól kezdve egész föl Budára a várig, sorfalat fognak képezni a koro­názás­on résztvevők. — Pesten 50 fiatal emberből álló bandérium van alakulóban. Ezek a királyné szinében lesznek öltözve. Tudniillik ezüst zsinór­­zatu világos kék huszárkákat viselnek s lódiszit­­mények szintén ily színűek lesznek. Banderistából eddig 80-an jelentkeztek, de e számot 100-150-re akarják emelni. — Királyné ő ige bizalmasan tu­datta a magyarhoni hölgyekkel, miszerint tekintve az ország anyagi helyzetét, óhajtaná, hogy a koronázás alkalmával minél nagyobb egyszerűség által tündököljenek.­­ (113 éves ember.) A bezői g. k. lelkész úr értesítése szerint Bezőn jan. 29-én egy Kosztru­­baznits Mihály nevű 113 éves ember halt meg végelgyengülés következtében, 2 fiút, két leányt és 21 unokát hagyván maga után. Legidősb fia 73 éves. ** (Weér Farkas, belső-szolnokmegyei főis­pán temetése) Deézsen márcz. 27-én d. u. 3-kor csaknem az egész megye birtokosságának részvéte és gyászos megilletődése mellett ment végbe. A megyeháznál, honnan a gyászmenet indult, Med- 175 tett orvosrendőri intézkedések megszüntettek, s a szarvasmarhákkal, mint szintén az azoktól szár­mazó nyers termékekkel való forgalom az egész or­szágban helyreállíttatott. x* (Kassán) a Werfer-féle könyvnyomda sze­­dőkül­dőket is fog alkalmazni. Közlekedés. X* (A n.­váradi vasútvonal) mielőbbi kiépí­tésének és az állam részéről leendő segélyzésének szüksége egy közelebbi miniszteri tanácsban elvi­­i­leg elismertetvén, e czélra 5 millió forintig ter-­­­jedő előlegnek kirendelése van elhatározva. x* („Fiume“), a közép-dunai gőzhajó-társaság,­­ második hajója szombaton tartó próbaútját Pestről­­ Váczig, számos meghívottakkal. Az utat 1 óra 40­­ percz alatt tette meg. Vácznál nagy néptömeg,­­ mozsárdurrogás és zene fogadta.­­A hajó rövid­­ ott időzés után visszafordult, s 1 óra 45 percz alatt, egy negyeddel 7 óra előtt Pestre érkezett. Hétfőn kezdte meg rendes útját Bezdánig, s reg­geli hat órakor indult. x* (Több képviselő) közelebb értekezletet tartott Trefort Ágostonnál s elhatározták, hogy főleg a következő négy fővasútvonal kiépítését fogják előmozdítani: a) nagyvárad-kolozsvári, b) a pest-miskolczi, c) a debreczen-szatmár-szigeti és d) a nagyvárad-eszék-fiumei vonalat. E négy fővonal ügyében emlékiratot terjesztenek a mi­nisztérium elé. Vegyes hírek.

Next