Politikai Ujdonságok, 1871 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1871-05-31 / 22. szám

adó megintó czédulák, a postai vevények, a népszámlálási ivók, a mindenféle hivatalos lajstromok, könyvezési s a közforgalomra szánt hivatalos nyomtatványoknak majd mindegyikén ott virágzik és burjánzik a német nyelv. A dualismusból, az osztrák tartományokkal való szoros viszonyunkból származik ez? Lehet, hogy abból. De akkor a dualismus elvéből kiindulva, mi is követelhetjük, hogy oda tula Lajthán szintén cselekedjenek hasonkép s ott is nyomassák rá a hivatalos kiadványokra a magyar szöveget is. Ugye az absurd követelés? És mi mégis eleget teszünk egy ily absurd követelésnek, lépen akkor, amikor ily követelést tettak. „De a német elem Magyarországon is annyira képviselve van, hogy az azzal való érintkezhetés , a német nyelv mellőzését lehetetlenné teszi.“ Ez esetben annak a Magyarországon levő né-met elemnek kell kitalálni azt a módot, amelyen velünk érintkezhessék. Az volna a legsajátságosabb parlamentáris alkotmány, ahol a nagy egésznek kellene alkalmazkodni egy töredék speciális természetéhez. Aztán a német elem, mely saját nyelvén kívül mást nem ismer, nincs is oly felette képviselve Magyarországon, hogy nyelvének a magyarral egyenjogúságot követelhetne. A tót, a román, a szerb stb. a statisztikai kimutatások sze- Irint legalább is bír annyi számmal Magyarországon, mint a német, de azért a magyar kormánynak soha se juthatott eszébe a,,levelezési lapra“ (értsd: „Correspondenz-karte“) mindezen nyelvnek számára külön oldalt teremteni. Pedig, ha a méltá nyosság szempontjából indult volna ki, ennek is eszébe kellett volna jutnia. Ne háborogjunk tehát a követelődző nemzetiségek ellen, ha elég igazságtalanok vagyunk a sok közül egyet kiválóan dédelgetni. És tanuljunk meg valahára itthon lenni idehaza, s ne mondhassa a költő, ha újra feltámad, hogy — „nem lelé honát a hazában.“rányunkban nem is támasz- Vidéki köztemnyék. Szeged, máj. 21. (Kloppán József volt ferenczrendi barát, majd katona bűnpöre.) Nem rég tárgyaltatott Szegeden a Schönfeld-féle rablógyilkosság, s kiderült, hogy a rablógyilkosság főelkövetője bizonyos Kloppán, kinek megszökése utáni holléte azonban nem volt tudva. A „Szegedi Híradó“-hoz intézett névtelen levél földeríté, hogy a Schönfeld-féle rablógyilkosok közül hiányzó főbünös Kloppán József, mint elitélt rab, a lipótvári államfegyházban van. A királyi biztos táviratozott Lipótvárra, s Kloppán kiadatván, Szegedre hozatott, hol első nap minden bűnét töredelmesen bevallotta, vagyis jobban mondva, egész élete történetét elbeszélte. Kloppán 1832-ben született Privigyén, lakatosmester fia volt, öt deák iskolát végzett s 1849- ben ferenczrendi barát lett Esztergomban, honnan előbb Bécsbe, aztán Budára, majd később Földvárra, Pozsonyba, Gyöngyösre, Szegedre s végre Szabadkára került, hol rész csillaga Mészáros Katalinnal összehozván, azzal szerelmi viszonyba lépett, de kitudatván a dolog, mindkettőjüket elcsapták a zárdából. Kloppán ekkor V. G. birtokosnál lett cseléd, hol 1854-ben Jellasics ezredbeli katonának Boroztatott be. Krakkóból másfél év múlva Szegedre ment, hol Kati szolgált, s ekkor követték el a Schönfeldféle ismeretes rablógyilkosságot, melyért bizonyítékok elégtelenségéből fölmentetvén, az Alexander gyalogsághoz tétetett át. Innen visszaszökött Szabadkára Mészáros Katihoz, elfogták s 50 botra ítélték; újra Szabadkára szökött s ott egy betörést követvén el, újra befogták s 75 botra s hat hóra ítélték. Ezt kiszenvedvén, szabadságra ment, melyet, hogy miként élvezett, leginkább bizonyítják azon szomorú adatok, melyek szerint előbb Tatán 75 bot és egy évi fogság, Budán 50 bot, Nagy-Váradon 75, Szent-Györgyön 75 bot és egy évre, Váczon 30 botra ítéltetett, mindenütt zárdái betörésekért, mint katona, katonai biróság által. Ilykép eltöltvén szabadságidejét, az 1866-iki háború alkalmával már mint Vilmos ezredbeli tartalékos a kisbéri katonai méneshez lett csőszként fölvéve, s a háború után szabadsággal Privigyére akarván utazni, Nyitrán egy piarista szobáját feltörte, de rajta kapatván, elfogatott s rövid fogság után szabadon eresztetvén, a piaristák panaszára Budáról újra elfogatni rendeltetett s egy tüzetes vizsgálat Kloppán vakmerőségét s romlottságát konstatálván, 5 évi súlyos fegyházra ítéltetett s Lipótvárra vitetett. Itt olvasta aztán azt a hírt, hogy a Schönfeldféle rablógyilkosság újra vizsgálat alatt van, de nem félt, hogy kiderül; midőn pedig meghallotta, hogy társai már el is ítéltettek, s látta, hogy az ő órája is ütött, ebben isten ujját látta s még útközben megmondotta kísérőjének, hogy mihelyt Szegedre ér, azonnal jelentse, mert ő töredelmes vallomást kíván tenni. S szavát meg is tartotta. Bevallott mindent, úgy mint történt, nem hallgatván el semmit, sem magára, sem társaira, kik ily módon sokkal bűnösebbeknek tűnnek föl, mint akkor, midőn Kloppán holléte nem tudatván, mindent arra toltak. Még Weszelovszky is, kit pedig egész töredelmesnek hitt mindenki, elhallgatott holmi részletet, de Kloppán az az ő „kedves komája,akinek többször pénzt is adogatott, szép szóval rábírta, hogy ne hazudjon, nem érdemes az istennel daczolni, mikor ő így akarja. Meg is nyugodott aztán benne, sőt bocsánatot is kért hazudozásaiért. Ezenkívül bevallott még Kloppán 42 legtöbbnyire zárdákban elkövetett lopást és betörést is, azzal indokolván ebbeli következetességét, hogy tudta, miszerint a papoknál van a pénz s azoknak nincs arra oly szükségük, mint más szegény embernek. Több ily betörés alkalmával kályhákba s más helyekre rejtőzködve, holmi zárdás titkoknak is jött nyomára, de ezeket, mint mondá, ő már saját tapasztalásából még barát korában ismerte. Miután a szükséges válaszok a megkeresésekre visszaérkeztek s ezzel az ügy vizsgálata befejeztetett, a törvényszéki tárgyalás máj. 20-ra tűzetett ki. Szilassy, pestmegyei alispán mint elnök, szokott birótársaival elfoglalván helyét, a nagyszámú hallgatóság figyelemmel hallgatta végig azon számtalan önvallomási jegyzőkönyvet, mely Kloppán eddig elkövetett minden bűntényét a maga meztelenségében deríi fel. Miután az iratokat mind felolvasták, belépett Kloppán az államiegyházak szokott ruházatában. A vádlott alacsony, 39 éves, szőke, hegyes orrú, nyikbajszu egyén, a szláv típus kinyomatával arczán. Elég hallhatólag „dicsértessék a Jézus Krisztus“-sal köszönt s aztán hallgatta Tóth Mór h. ügyész vádját, ki rá, mint megrögzött bűnösre halált kér. Toronyi ügyvéd, mint vádlott védője, sehogy sem tudván azon hínárból kieviczkélni, melybe védencze önvallomása vitte, de védői tisztét is be akarván tölteni, védenczének vallomását semmisnek kérte tekintetni, minthogy az nem lehet egészséges oszü ember, ki ennyit magára vall. Ez mit sem használ s úgy látszik, hogy még a védencének sem tetszett, mert tagadólag rázta rá fejét. A törvényszék nem is vette ezt figyelembe, hanem a délután kimondott ítéletben Kloppant kötél általi halálra ítélte, Kloppán felebbezett, s a tiszti ügyész az iratok fölterjesztését hivatalból kérelmezte. (A Balaton vidékéről ) A múlt nedves év s a még nedvesebb tél után úgy megnőtt a Balaton, írja a „Somogy“, mintha a lecsapolás által nem is lett, volna rajta érvágás. A tihanyi révben, hol a hajó már alig pár száz ölnyi vízben úszott csak, úgy kiszélesedett a víz, hogy a szántódi csárdát megközelíti, vagyis a kikötő azon tájon van, hol a lecsapolás előtt volt. Egy szivarbódét építettek néhány évvel ezelőtt a homokba, hogy az utasok szükségén segítve legyen; csak maguk a hullámok mondhatnák meg, hova tették a bódét, mert helyén egy ölnél magasabban tánczolnak a habok. A szántódi vasútállomáshoz közel, a töltésnél a víz, holott még a múlt évben is legalább 200 ölnyi távolságban volt. A fonyódi hegy lábánál apró halak viczkándoznak, a vasúti vonat bizonyos pontokon viztől szegett töltésen robog át. A csehibuzsáki-fonyódi berkekben, — hol már kész legelő, sőt itt-ott emelkedettebb helyeken szántóföld is volt, — vizfoltok vannak, sőt apró tavak képződtek, a vadludak, szárcsák nagy örömére, hol még tavaly tán kaszáltak, vagy takarmányt termeltek, ott most sok helyen bölömbikák bőgnek. A Sió úgy megdagadt, hogy a zsilip fölött is ömlik a víz. Átalában a Balaton visszafoglalta régi örökét, s a lecsapolással nem sokat vesztett, sőt bizton mondhatjuk, ha a víz hasonló arányban nő, nemcsak a déli vasúttársaságnak fog sok pénzbe, alkalmatlanságba kerülni, hanem a bozót és berkekből készitett réteg- és szántóföldeket is fenyegeti. 271 Egyház és iskola. (Münchenből távirják.) A kath. kongre® ■SZU3 előértekezletén a Rómától elszakadás s , a nemzeti egyház „éljen Döllinger, a német pápa“ ‘ fölkiáltásokkal lett elfogadva. ** (A pozsonyi szabadelvű katholikusokc) az országgyűléshez feliratot intéztek, melyben a katin.. autonómia tárgyában úgy a többség, mint a kisebbség által készített munkálat elvetését kérik, és kérrelmüket ekként zárják be : „A magas ház a katholikus kongresszus valamennyi munkálatait elvetvén, minél előbb különítse el a katholikus alapítványokat és javakat a többi nyilvános alapítványoktól. Tegyen intézkedéseket arra nézve, hogy a kegyúri jogok a világi katholikusok összeségére szálljanak. Végre határozza el, várjon kit és mily módozatok szerint illessen meg a katholikus honpolgárok képviseltetésének joga szemben az államkormánynyal ? Ne végre alkosson egy törvényt, mely az evangélikusok és görög egyesültek mintájára a kongresszus vagy zsinat alakulását, tagjai választását megállapítandja: e szerint a katholikusok önkormányzati jogát lehetségessé teendi. Míg ez megtörtént, a koronás király főkegyúri és az állam főfelügyeleti, megerősítési, kormányzási és adományozási joga eddigi mértékében jövőre is fentartassék.“ ** (Pozsonyban) közelebb Simonyi Iván a szabadelvű katholikusokat gyűlésre hívta össze, melynek tárgya lett volna kérvényt szerkeszteni az országgyűléshez a katholikus autonomikus kongresszus határozatai ellen, továbbá bizalmi iratot küldeni Döllingerhez. Amint azonban a tanácskozást megkezdték Viola nevű ultramontán izgató, egy felizgatott csoporttal berohant a terembe, s ott olyan zsivajt ütöttek, hogy a gyűlést nem lehetett megtartani. Viola urat, ki hasonló izgatásairól Pesten is ismeretes, kiutasították a városból. ** (Új vallásfelekezet Oroszországban.) Orenburg kerületében újabban egy Kaynika Feodor nevű pápa hirdeti, hogy ő közvetlen összeköttetésben áll az istenséggel, s hogy küldetése nem más, mint „földi paradicsomot“ készíteni követői számára. A felekezetbe való felvétel fő feltétele 5000 rubel lefizetése; ezenkivül azonban különböző tagsági fokozatok is vannak, melyeket mind pénzen kell megvásárolni. Az igy begyült pénz Konstantinápoly meghóditására fordittatik, mi 1873. ápril 29-re van kitűzve.. Ipar, gazdaság, kereskedés. ** (Új szőlőmivelési rendszer.) A földmivelési minisztérium figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy a fa árának emelkedése miatt naponta költségesebbé vált szokásos káros szőlőmivelést egyes szőlőbirtokosok különböző vidékeken, a háromnégyszer olcsóbb drótmivelési rendszerrel kezdik felcserélni. Ez utóbbi rendszer könnyebb terjedhetése czéljából, minisztérium intézkedést tett az iránt, hogy a szőlőmivelés esetleg kertészkedő közönség minél könnyebben s olcsóbban szerezhesse meg, az ezen miveléshez megkívántató sodronyt. Ugyanis a távirdai vonalak javítása és átalakításával meggyűlő sodronykészlet felől akként rendelkezett, hogy az szőlőmivelési és kertészeti czélokra mérsékelt áron a közönség rendelkezésére bocsáttassák. Jelenleg mintegy 60 mázsányi sodronykészlet van a pesti m. kir. távirda központi raktárában, mely csak innét lesz áruba bocsátva, azonban intézkedés történt az iránt, hogy ha netalán növekednének az igények, az egyes távirdai igazgatóságok székhelyein: Pesten, Temesvárott, Debreczenben, Kolozsvárit, Nagy-Kanizsán és Zágrábban is gyüjtessék sodrony, honnét a vidékbeli gazdaegyesület által kiállított azon bizonyítványra, miszerint a venni kívánó csakis szőlőmivelési vagy kertészeti czélra használandja a vásárolt sodronyt, mázsánként a 3 milliméter átmérőjű 5 frt 50 krért, a 4'/5 milliméter átmérőjű 5 frtért lesz elárusitva minden év október havának végéig, mely határidőn túl megmaradandó mennyiség a szokott módon közárverés utján fog eladatni. Mely intézkedésről a szőlőmivelő és kertészkedő közönség ezennel ebbeli igényei érvényesithetése czéljából értesittetik.* (A lábatlant portland-cement, vízhatlan és kövérmészgyár és gőztéglavető) részvénytársulat gyárát megvették Konkoly Thege Balázs és Hannig M. L. és vállalatuk székhelyét Pestre, Attilautczába tették át. Balesetek, elemi csapások. (Tűz a vizen.) Pénteken éjjel 12 órakor Pesten harangok félreverése jelzi, hogy tűz van, de jó ideig senki sem tudta hol. A tűzoltók irány-