Politikai Ujdonságok, 1872 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1872-11-20 / 47. szám
e a jelöltek közül Pogány Károly, az alsófehér megyei főispán fia, deákpárti jelölt választatott meg 277 szavazattal, Hegedűs Sándor ellenzéki 146 szavazatával szemben. A zalabaksai kerületben e hó 14-én volt a választás, melyen 25 óráig tartó szakadatlan szavazás után Királyi Pál deákpárti jelölt 1521 szavazattal képviselővé választatott Thassy Miklós ellenzéki 893 szavazata ellenében. (A magyar és oláhországi vasutak csatlakozására) vonatkozó szerződése hó 8-án íratott alá Costaforu román miniszterelnök és dr. Schlecht, magyar-osztrák konzul által, nov. 14-én pedig gr. Lónyay miniszterelnökhöz érkezett a szerződés. A vasúti egyezmény a következő főbb pontokat tartalmazza: Az osztrák-magyar és román vasutak csatlakozási pontjai: Itzkani-Burdujeni-Vereserova, Vulkán Uru (Oitoz) és Tömös.Az Itzkani-burdijeni ponton érintkező vonalok már ki lévén építve s a forgalomnak átadva, mind a két kormány szabad nemzetközi forgalmat enged ezen vonalakon, s az erre vonatkozó kérdéseket külön egyezmény által fogja meghatározni. A verczserovai összekötő vonal Temesvártól Orsován át Turnu-Severinig, a vulkáni vonal Petrosenitől a Vulkán szoroson át Filiárdiig, az urui vonal a magyar keleti vasút egyik pontjától Urun át Adjud-Galatzig, s végre a tömösi vonal Brassótól Tömösön át Ploiestig vezettetik. A Temesvár-Lugos-Karansebes, orsova-verderovai és a petroseni-vulkán-filiashi vonalat mindkét kormány egyszerre fogja kiépíttetni s átadni a forgalomnak. Az urui összekötő pontnál találkozó vonalak az előbb említett két vonal megnyitása után legfölebb 4 év alatt lesznek kiépítendők. A magyar kormány kötelezi magát, hogy a brassó-tömös-plojesti vonalat az áruival egyszerre adja át a forgalomnak. Ez egyezmény az illető törvényhozások által történendő szentesítés után lép érvénybe. (A magyar kincstári javak) értékét is összeállították már. Ezek szerint állami adó befoly a mezőgazdaságból 386,000, az erdőkből 805,000, összesen 1.191,000ft. Ennek százszoros értéke 119.100,000 ft. A kisebb királyi haszonvételek adójából befoly 900,000 ft, ennek húszszorosa 18.000,000, miből azonban 7.200,000 kezelési költség levonandó, s igy a regálék értéke 10.800,000 ftot tesz. A határőrvidéki erdők, melyek után nem fizettetik adó, 5.000,000 érnek. A kincstári javak összértéke tehát 134.100,000 ft. — A koronajavak, mint egy bécsi levélben olvassuk, nem 88, de 44 millióra vannak becsülve, melyek 1873-ra 2 milliót fognak jövedelmezni. — (A jezsuiták bevándorlása ellen) Pozsony megye bizottsága is felterjesztést határozott intézni a minisztériumhoz. — (Bírói kinevezések ) A király az igazságügyminiszter előterjesztésére biróvá, a sepsiszentgyörgyi tvszékhez Hintéder Guido ügyvédet s nyugalmazott egyesbirót; járásbiróvá a kisszebeni járásbírósághoz Roskoványi Bertalan sárosmegyei árvaszéki elnököt; albiróvá a kis-újszállási járásbirósághoz Magay Károly czeglédi ügyvédet; végre alügyészszé az abrudbányai első folyamodású törvényszék mellé Kosma Albert beszterczei törvényszéki jegyzőt nevezte ki. — (Kinevezések.) A király a magyar miniszterelnökséghez Kvassay Ede miniszteri fogalmazót valóságos titkárrá, Ábrányi Kornél és Palikucsevny Tivadar fogalmazókat pedig tiszteletbeli titkárokká nevezte ki. — (Fölmentés.) A közoktatási minisztérium egyik államtitkárának, Joannovics Györgynek lemondását közli a hivatalos lap. Ez alkalommal a király egyszersmind sikeres szolgálataiért elismerését fejezi ki. (Pest megye évnegyedes közgyűlése.) Pest megye évnegyedes közgyűlését e hó 12 -én kezdte meg, s tartott három napig. A közgyűlést a főispán, gr. Zichy Ferraris Viktor nyitotta meg, ki beszédében figyelmeztette a közgyűlést a bizottmányi tagok kiegészítésére s a váczi szolgabirói állás betöltésére vonatkozó előterjesztvényekre. Ezután Beöthy Lajos alispán az évnegyedes jelentést olvasta föl, melyből ezeket veszszük át: A megyében a lefolyt évnegyed alatt született 4699, meghalt 4647 egyén. A közegézségi állapot javult, a közbiztonság pedig teljesen megnyugtató. A gazdasági viszonyok, s az idei termés szintén kielégítők. Adótörlesztés történt a megyében 292,072 forint, maradt még adóhátralék 1.850,326 frt. A községek már majdnem kivétel nélkül rendezték. A közmunka és azügy jól eszközöltetett. A jelentés végén az alispán beadja lemondását, mert — úgymond — országos képviselő is lévén, kettős kötelességet nem teljesíthet, s e végből kéri a közgyűlést, tűzze ki a jövő megyei közgyűlésre az alispán-választást. — Fáy Béla sajnálatát fejezi ki, hogy az alispáni jelentésben nem foglaltatik a megye pénztári vizsgálatáról s a közmunka- váltságról szóló részletesebb jelentés, s a megye átalános közigazgatási politikája ellen emel panaszt, melynek bajait a végrehajtást ellenőrző rendszer helytelenségében találja. — Beöthy alispán kijelenti, hogy a megyei pénztárt átvizsgálta s a kért jelentéseket a tárgy rendbe fölvette. Az ellenőrizetre pedig megjegyzi, hogy az nem olyan rész, mert panaszt még senki sem emelt. Hasonlólag nyilatkozik Földváry Antal is. Batta Andor indítványára a közgyűlés elhatározta,hogy az alispán eddigi buzgó szolgálataiért jegyzőkönyvileg fog köszönetet mondani a megye. Erre tudomásul vétetett az alispáni jelentés azon megjegyzéssel, hogy ezentúl a megyei közpénztár állapotáról is tétessék abban jelentés. Ezután Halász Bálint indítványára a belügyminiszternek a jegyzői szigorlat tárgyai és megtartási módja iránt hozott és a megyének megküldött rendelet helyes foganatosítása szempontjából vizsgáló bizottság neveztetett ki. Úgyszintén bizottság neveztetett ki a jövő évi újonczozási előmunkálatokra szükséges intézkedések megtétele végett. Következett a jezsuita kérdés, vagyis Nagyszeben és Arad városok átirata, melylyel a jezsuiták bevándorlása ellen a miniszteri tanácshoz intézett föliratát pártoltatni kéri. E kérdéshez Haynald Lajos kalocsai érsek hosszabban szólt. „Az igazság mellett — így szólt az érsek — föl kell szólalnia, habár a közvéleménynyel is kellene harczolnia. A két folyamodványnak hiányzik minden indoka. Tudvalevő ugyanis, hogy a Németországból kiutasított jezsuiták majdnem mindannyian a délamerikai intézetek élén állanak már, és azonfölül az osztrák-magyarországi jezsuiták főnöke biztosítá a közönséget, hogy a németországi jezsuiták közül egy sem jövend a magyar monarchiába. A folyamodványt tehát most pártolni felesleges és idétlen dolog volna.“ Ezután cáfolgatja a folyamodvány azon állítását, mintha a magyar törvényekben valami határozat foglaltatnék a jezsuiták ellen. Ezért csak azt kívánja, hogy a kormány a törvények értelmében járjon el a jezsuiták ellen. Ezért elfogadásra ajánlja a föliratot, ha az általa megvitatott rész elhagyatik abból. Ha mindenben Poroszországot követjük — úgymond — iskoláiban, intézeteiben, mi igen szép, azért még nem kell a jezsuiták kiűzésében is Bismarckoknak lennünk. Bismarck nem a jezsuitáktól való félelem miatt utasította ki azokat, hanem mély, messze a natóbb tervek miatt: ex ungue leonem. Bismarcknak t. i. amint egy kalap alá sikerült hoznia Németországot politikai, úgy szeretné vallási tekintetben is. E térre hazánkban, hol a vallásszabadság elve uralkodik, nem léphetünk. Ne essünk azon hiába, melyet Heine, ki bizonyára nem volt jezsuita kedvelő , oly jól jellemzett, midőn azt mondá, „hogy vannak emberek, kik a jezsuita szótól úgy megijednek és úgy dühbe jönnek, mint a bika a vörös kendőre, maguk sem tudva, hogy miért.“ Nagyon gyerekes volna azon fölfogás átalánosítása, mely e föliratban nyilatkozik, midőn az erdélyi s magyarországi véres vallási villongások okait a jezsuitákra akarnák hárítani. A kor eszméi forraltak akkor, s nem egy marok ember terve volt az irányadó. Tagadja, hogy a vatikáni zsinat határozatainak, az infallibilitásnak eszközlői a jezsuiták lettek volna. Ami a jezsuitáknak tulajdonított veszélyes erkölcstanokat illeti, azok szerinte nem oly különösek. Először is, hogy a czél szentesíti az eszközöket, nem az ő elvük, ez csak ráfogás. Nem veszélyes a reservatio mentalis sem, vagyis az, hogy az állam törvényeit bizonyos megszorítás alatt teljesítik. Ha az emberi törvények, melyek mindig lehetnek tévesek, összeütközésbe jönnek az isteni törvényekkel , akkor nem engedelmeskedik csak a jezsuita az állam törvényeinek. Ha bűnt fog az állam parancsolni, nem követi el a jezsuita. Végül hosszabb fejtegetések után indítványozza: Vétessék a két város folyamodványa tudomásul s térjen a gyűlés a pártolási kérvény fölött napirendre. Gullner Gyula hosszabban beszélt a jezsuiták ellen, s végül indítványozta, hogy a képviselőház keressék föl egy feliratban, miszerint utasítsa a kormányt intézkedések megtételére, melyek a jezsuiták bevándorlását megakadályozzák. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, mire a közgyűlés véget ért. A második napi közgyűlésen az igazoló bizottmány tagjai, melynek elnöke az alispán, megválasztattak. — A váczi alsó járás szolgabirói állomására ezután a kijelölő bizottság által ajánlott gróf Ráday Pál, Lipovniczky István és Dumcsa Emil urak közül egyhangúlag gr. Ráday Pál választatott. A főispán a múlt közgyűlés előtt megürült árvaszéki ülnöki állomást Mártonffy György által helyettesittetvén, ez ellen a megye a belügyminiszterhez fölintézvényt terjesztett, melyben a helyettesitési jogot a maga részére reklamálta. A belügyminiszter e kérdést a megye ellenére döntötte el, s a mai közgyűlésén Rakovszky István azon indítványt nyújt be 1) hogy a megye előbbi álláspontját ismét föntartja; 2) szólíttassanak föl a pest megyei országgyűlési képviselők, hogy ez iránt az országgyűlésnél és intézkedés történjék. Ez indítványnak csak első része fogadtatott el. Továbbá a közgyűlés a titkos szavazás új módozatát (szekrényekkel és szavazólapokkal), és a megyegyűlés tanácstermének czélbavett átalakítását elfogadta. A főispán bejelenté, hogy megyei tiszteletbeli főjegyzőnek Homoky Endre, tiszt, szolgabírónak Lipovniczky István és tisztb. aljegyzőknek: Beniczky Gábor, Kis Ágost és Nagy Jánost nevezte ki. A harmadik nap a közgyűlés tárgyalásai közül kiemeljük: a megyei főmérnök jelentését a megyei utakról, mely hosszabb vitát idézett elő, végül határozatba ment, hogy egy bizottság küldetik ki, mely a közmunkák kezelésére nézve elvi megállapodásokat lesz hivatva létrehozni, s azok teljesítésére czélszerű tervet fog kidolgozni. Halász Mór indítványára ezután kimondatott, az is, hogy a közmunka alapok jövő évi januártól kezdve járásokként külön fognak kezeltetni. Egyéb kisebb érdekű tárgyak elintézése után a közgyűlés feloszlott. 561 HETI KRÓNIKA. Németország. (A porosz országgyűlés megnyitása.) A porosz országgyűlést, Vilmos császár és Bismarck herczeg miniszterelnök távollétében, nov. 11-én gr. Roon hadügyminiszter nyitotta meg a trónbeszédet fölolvasásával. A beszéd rövid és száraz, de azért megvan benne minden, amit a közvélemény várt. A Kreisordnungról (kerületi rendtartásról) azt mondja, hogy az előbbi javaslat lényeges elvei fenn fognak tartatni; csak az a kérdés, mit tart a kormánylényegesének. A kormány abbeli komoly szándékát is kimondja, hogy minden eszközzel, melyet az alkotmány nyújt, kész a szóban forgó törvényjavaslatot keresztülvinni; itt tehát a felsőház tagjainak szaporítása ki van mondva. Nem kevésbbé fontos a trónbeszéd azon ígérete, hogy olyan törvényjavaslatokat fognak előterjeszteni, melyek az állam viszonyát az egyházakhoz különféle irányban tisztázni alkalmasak. Végre igen örvenddetes része a trónbeszédnek a terjedelmes adóleszállítás, melyet Poroszország kedvező pénzügyi helyzete folytán kilátásba helyez. Az egybegyűltek csöndesen hallgatták végig a beszédet, melynek végeztével a felső- ház elnöke háromszoros éljent kiáltott a királyra, mire az ünnepély befejeztetett. Az udvari páholyokban senki sem volt, a diplomatiai páholyokban csak néhány követségi titkár fogalt helyet. Francziaország. — (A nemzetgyűlés megnyitása.) A franczia nemzetgyűlés megnyittatván, elnöknek újból Grévy választatott meg. Az első ülésben Thiers is részt vett, s mint írják, igen friss egészségnek örvend. Grévy