Politikai Ujdonságok, 1873 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1873-02-05 / 6. szám

múlt évben az Alabama-kérdés, most pedig a közép-ázsiai ügy fogja a politikusok figyelmét a belügyektől elfordítani. — Londonból távírják, hogy több birminghami gyár megrendelést kapott a német kormánytól 2 millió fegyverre, melyeknek szerkezete még most titokban tartatik. — A német császár és az orosz czár júniusban fognak Bécsbe menni, s pedig mindketten Pétervárról, hova a német császár ápril 29-dikén, az orosz czár születési napjának alkalmából el fog látogatni. A német császár fogadására Péterváron nagyszerű előkészületeket tesznek. — Lajos bajor király nem mulaszt el semmi alkalmat , hogy Poroszország iránti ellenszenvét tanúsítsa. Midőn közelebb Fussen bajor város elöljárósága tisztelgett nála, a polgármester beszédére hidegen jegyzé meg: „A szavak nem elegendők; én csak a tényeket veszem tekintetbe,és ezzel szemükre vetette, hogy midőn a porosz koronaherczeg múlt őszszel náluk járt, nagyon lelkesülten fogadták. A polgármester szabadkozott, hogy ők a porosz koronaherczegben a wörthi hőst s a bajor csapatok parancsnokát fogadták" „Én — viszont a király — eléggé kifejeztem köszönetemet a herczegnek, midőn a csapatok Münchenbe bevonultak. A herczeg a múlt őszszel csak katonai szemlére jött Bajorországba, s én ügyetlenségnek tartom, hogy mindenfelé annyi porosz és ép új-porosz zászlót aggattak ki tiszteletére. Bajor és porosz nem lehet az ember egy időben.“ — A spanyol királyné január 30-kán fiút szült. Az újszülött Lajos Amadeus József Mária Ferdiánd Ferencz nevet nyerend. Egy angol hajó elsülyedése. Lapunk múlt számában említettük azon borzasztó szerencsétlenséget, mely a „Northfleet“ nevű angol vitorlás hajót január 23-kán az angol Csatornán érte. Most már részletesebb adatok érkezvén e tengeri katasztrófáról, elmondjuk röviden a megrázó eseményt, mely közel 300 embernek életébe került. A nevezett hajót a tasmaniai vasúttársaság bérelte ki, hogy 350 vasúti munkást, azonkívül bizonyos számú nőt és gyermeket Hobart Townba szállítson. A „Northfleet“ jan. 17-dikén indult útnak a 40 főre menő legénységen kívül összesen 400 embet s 540 tonnát tevő vasúti anyagokat szállítva. A hajó jan. 23-án naplemente után horgonyt vetett Dungeness közelében, mintegy két mértföldnyire a parttól. Esti 10 órakor már az összes utazó személyzet álomra hajtó fejét s a fedélzeten csak az éjjeli őrség virrasztóit. Az éj komor és sötét volt. Épen féltizenegyet ütött az óra, midőn a hajóőrség észrevevé, hogy egy kifelé tartó gőzös veszélyes közelségben egyenesen a horgonyzó hajóra tör. A veszély mind közelebb jött és pedig rendkívüli gyorsaságban, rémülést keltve az őrség között. Egész erővel kiásták a rohanó gőzösnek, hogy vegyen más irányt, de az mitsem figyelt az intő szózatokra, és a veszteglő hajóba oly robajjal ütődött, mely ágyudörgéshez hasonlított. A „Northfleet“ kapitánya, Knowles e pillanatban ért a fedélzetre. A hajó népségét rémület fogta el, mert a gőzös rész tört a „Northfleet“ vízszín alatti részén, s a tenger vize föltartóztathatatlanul özönlött a hajóba, míg a gőzös, mely úgy látszik szándékosan idézte elő az összeütközést, rá sem hederítve az egetrázó jaj kiáltásokra, nyugodtan folytatá útját a nyílt tengeren. Mindenki fejét és eszméletét vesztette, csak egy volt, ki a helyzet ura maradt: Knowles kapitány. Midőn észrevevő, hogy a legénység egy része daczol parancsával és inkább saját megmentésére gondol, kivett övéből egy revolvert s kijelenté, hogy az elsőt, ki saját megmentésére gondol, mig a nők és gyermekek biztonságban nincsenek, agyonlövi. És csakugyan rá is lőtt egy matrózra, ki számba nem véve parancsát, menekülni akart. A hajó eközben mindinkább sülyedt. A kapitány, mint férfihoz és valódi tengerészhez illik, rendületlenül állott meg helyén, s egy hajós, ki deszkaszálon jutott a partra, beszéli, hogy a kapitány a hajóval együtt elsülyedt. Egy munkás látta, midőn nejét csónakba ültette s a nő fuldokló hangon kiáltá férjének: „Isten veled, kedvesem, tudom, hogy nem látlak többé!“ A kapitány meghatottan viszonzá: „Isten veled, édesem, élj boldogul!“ Aztán odakiáltott a nejével egy csónakban levő matróznak: „Matróz! vigyázz nőmre!“ Mire ez így válaszolt: „Meglesz, kapitány úr, ha életembe kerül is. Ha ő elvesz, elveszek magam is!“ Ugyanez a munkás beszéli, hogy egy atya két fiával már-már a halál torkában volt, midőn a nagyobbik fiú erőtlen hangon így szólt atyjához: „Atyám, engedd, hogy utoljára megcsókoljunk, mert mindnyájan ide veszünk.“ Erre a két fiú és apa összecsókolózott, s nyomban mind a három fölött összecsaptak a hullámok. Háromnegyed óra alatt a vészjelek láttára a partról elősietett vizi járművek segélyével mintegy 97 embert lehetett megmenteni, a többi mind odaveszett. A hajó a tenger fenekére szállt alá, s a tenger föl-szine újra sima, csöndes lett, mintha nem történt volna semmi. A gőzöst, mely a roppant szerencsétlenséget előidézte, még nem sikerült fölfedezni. Azt hiszik, hogy spanyol vagy portugál gőzös volt. Némelyek a „Pelayo“-t gyanúsítják, míg mások a „Murillo“-ra gondolnak, melyről azt hiszik, hogy a sérülés következtében szintén elsülyedt. A hajó 68 T A R C . A. identifikálására 200 font sterling van kitűzve, s a déli kikötőbe sürgönyök küldettek oly utasítással, hogy minden odaérkezett s megrongált hajót letartóztassanak. Az angol sajtó példás büntetéssel kívánja megfenyíttetni a baj okozóit, s hajótörést szenvedettek fölsegélésére Londonban segélybizottság alakult, melynek élén a lord-major áll. — Cadixból távírják, hogy az odaérkezett „Murillo“ gőzöst ismerték föl a „Northfleet“ elsülyesztőjéül. A megmenekült utasok egyike, Aragon Tamás, közelebb Párisba érkezett s a „Figaro“ hasábjain megrázó epizódokat beszél el a szörnyű szerencsétlenségből. A matrózok közt, írja, volt egy athletai termetű néger is, ki Knowles kapitány szolgálatában állt. E néger háromszor kísérlette meg urát a sülyedő hajóról eltávolítani, de Knowieski becstelenséget látott a menekülésben, mindig ellenállt esedezéseinek, sőt egyszer revolvert is szerzett rá. A néger erre fölemlte karjait, néhány szót szólt, mely túlhangozta a tenger moraját s a közelebbi pillanatban már a hullámsírba vetette magát. E jelenet alatt Hillick mérnök elővette jegyzőkönyvét s számolni kezdett. „Mit csinál?“ — kérdé tőle Aragon. „Vagyonomat számitom össze, s végrendeletet írok“, válaszolt a mérnök. Alig néhány pillanat múlva életét veszte. Nem lehet szivszakgatóbb jelenetet képzelni, — szól Aragon, — mint Knowles kapitány búcsúját feleségétől, kivel egy hónap előtt kelt össze. „Mari“ szólt a kapitány, „most már csónakba kell szállnod. Isten veled . . . Nagyon szerzettelek.“ „Hadd maradjak melletted !“ — kiáltott a fiatal nő őrült fájdalmában, férje karjai közé omolva. A kapitány szivéhez szokta fiatal nejét s fuldokolva monda: „Menj gyorsan Marim, a hajó sülyed. Itt kell meghalnom. Ne feledj, ne feledj !“ Erre jelt adott két matróznak, kik nejét a csolnakba szállták, ő pedig tiszteihez fordult. „Zord halál a miénk“, szólt ezek egyike Knowleshez. „Valóban zord, John !“ — válaszolt a kapitány. Hidegvérűségét az utolsó pillanatig megtartó s csak akkor szólott, ha parancsokat kelle osztania. A szerencsétlenül járt utasok családjainak fölsegélésére folyvást gyűjtenek. Bodrog megyében a gőbölyjárási pusztán, a vasmegyei Kemenes-Hőgyész községben uralgott. Szlavóniában a horvátországi kormány tudósítása szerint a keleti marhavész folyó évi jan. 1-től 2-ig Pozsega megyében Porec, Kula, Granje községében, Verőcze megyéban Tiborjanci és Saptinoveze községekben uralgott. ** (A marhavész Oroszországban, mint a „Golos“ írja, évenként 300 ezer darab marhát pusztít el, s a nemzetgazdászatnak évről évre 12 millió rubelnyi kárt okoz. Egyház és iskola. ** (A püspökök budai értekezletéről) a „P. N.“ azt írja, hogy azon semmi megállapodás sem történt. A tanácskozások főleg az iskolaügy s a püspökök végrendelkezési jogának szabatos meghatározása körül forogtak, de nem haladták túl a magán jellegű tanácskozás határát. ** (Az Újvidéken életbeléptendő magyar tannyelvű gymnázium) igazgatójává Mészáros Nándor budai főgymnáziumi rendes tanár neveztetett ki. ** (Samassa József) szepesi püspök, a szepesegyházmegyei néptanítók nyugdíj-alapjának évi ezer frtot adományozott. Ipar, gazdaság, kereskedés. * (Fehér- és Borsod megye), valamint Gömör-, Ugocsa és Liptó megyék területén a kholera alkalmából eddig betiltva országos vásárok megtartása ismét megengedtetett. ■J (Marhavész.) Folyó évi január 1-jétől ugyanezen hó 15-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint a keleti marhavész: Magyarország Baranya megyében Rastye, Zornicza, Proszina és Muczina pusztákon, Kis-Dárda, Püspöklak és Vörösmart községekben, valamint Pécs szab. kir. városban; Somogymegyében Nagy-Bajom, a nagybajomi határban lévő összes majorok, Barcs Drávaerdei puszta, Aszaló puszta, A.-Marosdi és Szentgáloskér községekben; Tolna megyében Mórágy, Báttaszék, Várdomb, Alsó-Nyék, Agárt és Bátta községekben; Veszprém megyében Dáka, Tapolczafő és Külső-Váth községekben; Bács- Ili újság;? ** (V. Ferdinánd király egészségi állapotáról) Prágából ezt írják: Az aggastyán fejedelem, ki ez év ápril havában 80-ik évét töltendi be, az utóbbi időben annyira elgyengült, hogy éjjelnappal folytonosan alszik. Csak akkor ébresztik föl, ha eledelt kell magához vennie, ez pedig már hosszabb idő óta alig áll egyébből, mint erős húslevesből, melyet kanalonként, orvosság gyanánt adnak be neki. Az agg király egészségi állapotáról naponként értesítik a bécsi udvart. Az orvosok nem hiszik, hogy rendkivüli szívóssága daczára sokáig kibirja erőinek ily rohamos hanyatlását. ** (Szlávy József miniszterelnököt a király belső titkos tanácsosi méltósággal ruházta föl. ** (Fővárosi ellenzéki polgárok) vasárnap délelőtt Jókai Mór elnöklete alatt gyűlést tartottak a redoutban, a főváros rendezése ügyében, s miután Horn Ede beszélt, 27 tagú bizottságot választottak az ügy ellenőrzése s a szükséges teendők végett. ** (Törvénysértő megyék.) A pestvárosi hatóság panaszt tett a belügyminiszternél, hogy néhány felső-magyarorsági megyék, valamint Bácsmegye több szolgabirája, mindenféle, csak n m magyar nyelven leveleznek Pest, városával, mi nemcsak törvényellenes, de nagy zavarra okot szolgáltató eljárás is. A belügyminiszter most értesíti a várost, hogy ezen visszaélés megszüntetése végett intézkedett. ** (Gróf Pálfy János pozsonmegyei főispán) 10,000 frtot ajánlott föl oly czélból, hogy kamatai a megye közbiztonsági közegei közt fölfedezési és elfogatási díjak fejében évenként kiosztassanak. ** (A kkolera állásáról) jan. 24-től febr. 2-áig beérkezett hivatalos jelentések szerint a járvány 809 helységben fordult még elő, de ezek közül 602 helységben ez idő szerint már nincs kholerabeteg. Az említett időszak alatt össz. 471-en haltak meg kholerában. ** (Választási utóiajok.) Gyöngyösről írják, hogy Himfy Józsefet, a balpárt elnökét, a gyöngyösi törvényszék izgatási kisérlet miatt nyolczernapi fogságra ítélte. Himfy az ítéletet fölebbezte. ** (A tót ,Narodne Noviny“) azt állítja, hogy a tótoktól kaptunk alkotmányt, közjogi neveket és sok híres embert. A „király“ (kral.) „nádor“ (nadvornik) és „tárnok“ (tovarnik) tót szavak. Aztán Petőfi is tót eredetű; atyja (Petrovics) felsőnógrádi volt, anyja (Hruz Mária) pedig turócz megyei, czicsnei, ki 16 éves lánykorában maga is költött egy tót bucsudalt: „Lucenic lucenice“ czímmel. Továbbá Kossuth Lajos tót abc-éből tanult olvasni, s az az abc- és könyv saját kéziratával máig is megvan Liebhardt kossuthfalvai földbirtokosnál. S ha ez adatok igazik, akkor Petőfi és Kossuth fényes példát adtak a tótoknak, hogy mint kell szeretni és szolgálni a hazát, ahol születtek. ** (Öngyilkosságok.) A szerencsétlen Stein-háznak, melynek 4-dik emeletről Nyári Pál ölte meg magát, ismét van ilyen esete. Egy fiatalember ugrott le szinte a 4-ik emeletről az udvarra, de nem halt mindjárt szörnyet, még élve szállították a kórházba s még annyi ereje volt, hogy kiléte iránt a rendőrségnek felvilágosítást adhatott. Neve Schiller Móricz, beszterczebányai születésű.