Politikai Ujdonságok, 1879 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1879-03-12 / 11. szám
11. SZÁM. 1879. XXV. ÉVFOLYAM. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. janak a töltések jó karba helyezéséről, előre igyekezzenek védelmi eszközöket szerezni, igyekezzenek a törvény értelmében maguknak még pénzt is szerezni, mert ily alkalommal rögtön szükség van pénzre. Alig hogy ezt tette, mindjárt reá következőleg történt az első szakadás Agárdnál és a Bodrogközön. A kormánynak kellett aztán innen a fővárosból intézkedni, hogy a szakadás betöltessék. Szentes városa azok közé tartozik, melyek a maguk vészesebb pontjain, midőn szükséges, éjjel-nappali munkával is megvédik magukat. Minthogy azonban bekövetkezhetik az, a legnagyobb erély mellett is, ha a 19 ezer eltöltés nincs jelenleg abban a korban, hogy mindenütt ellenállhasson, hogy szakadások történnének s a város is veszélyeztetnék, kötelességének fogja tartani, hogy minden intézkedést megtegyen, hogy efféle veszélylyel szemben a várost semmi vagy mentül kevesebb csapás érje. S ámbár minden katonai mérnök, ki rendelkezésére állott, el van már foglalva, mégis fog munkaerőt szakítani, ha szükség lesz s a veszélyeztetett pontra küldeni. Thaly Kálmán a budapest ferenczvárosi Dunamellék mocsarainak levezetésére figyelmezteti a minisztert. Széll György kiemeli, hogy a törvényhozás kötelessége gondoskodni a Tisza vidéknek vízveszélytől való megvédéséről, ami az u. n. Tisza ármentesítő társulatok által nem történik eléggé. A tavalyi s idei vitának oka az, hogy az alsó Tiszaölgy rendezése teljesen elhanyagoltatott, ami sem az illető vidékeknek, hanem a kormánynak a libája. Határozati javaslatot nyújt be, mily szerint a Tiszaszabályozás ügyében országa bizottság volna kiküldendő, s a minisztérum utasítandó, hogy a szabályozás eddigi eredméyeiről a tapasztalt hiányok okai s következéséül s a jövőben követendő eljárásról terjeszszen a bfelé jelentést. — Rohonczy Gedeon magáévá teszi az indítványt azon megtoldással, hogy a kiküldedő országos bizottságba nehány külföldi szakét is meghivassék. — Péchy miniszter a szüksées adatoknak már birtokában lévén, a jelentést kog beterjeszteni. Annak megtörténtéig idő előttinek tartaná a bizottság kiküldését. A jelentéstétel minti utasításra vonatkozó indítványt hajlandó előadni. — Rohonczy Gedeon visszavonván indítvány, a ház a minisztert határozatilag utasította Tisza-szabályozás ügyéről való jelentéstételre. Ráth Boly a vasúti tarifakérdésre hívja fel a miniser figyelmét. E kérdés helyes megoldásától függ valen a kivitelünk jövője. Az osztrák államvasutra déli vasúttal fennálló kartell folytán történt difsztra felemelések okkozzák azt, hogy a forgalom évpévre csökken. Péchy mister: Folyvást alkudozik az osztrák államvasuttal szrifa leszállítása fölött, s sokszor czélt is ért, de iö érvény ellenében erőszakkal nem szállíthatja le a társulat díjszabását. Igyekezni kell arra, hogy társulatok maguk is belássák, miként érdekek után az országon kívül oly köteléki tarifákat létesítmelyek segélyével a magyar gabnát olcsón a nevezetes, külföldi kiviteli pontok , e tekintetben szóló minden lehetőt megtett a magyar államvasutnál megmutatta, hogy 81lam képes vasutat kezelni. Az államvasutak igazósága ezentúl úgy lesz megalakítva, hogy a,an gazdászati s kereskedelmi érdekek is kellő képviselve lesznek. A vita folytatása '■tán másnapra halasztatván, az ülés véget ért ülésbe vétessenek. E nézetből indult ki a Tiszavidéki vasút részvényeinek megvásárlásánál és a keleti vasút megvételénél. Eddig akadályul szolgált a 153 milliós adósság, melynek lebonyolításáig nagyobb vállalatba bocsátkozni nem lehetett, továbbá azon körülmény, hogy különösen az első erdélyi, a kassa-oderbergi, az eperjes-tarnovi és gácsországi vasutaknak rendezetlen pénzviszonyai és lebonyolítatlan ügyei vannak, melyek rendezéséig az alkudozásokkal várni kell. Szólották még Ivánka Imre, Hieronymi Károly. Ekkor a tárgyalás megszakadt s a kérvény bizottság jelentése került napirendre. A székelyek ama kérelménél, hogy a kis üstökben való szeszfőzés tovább is megengedtessék, élénk szóváltás történt. A kérvény bizottság, miután a ház e tárgyban elrendelte Tibád Antal és társai indítványának tárgyalását, a kérelmet mellőzni ajánlja. Ugron Ákos indítványt ad be, mely szerint a ház utasítja a pénzügyminisztert, hogy a kis üstökben való szeszfőzés megtiltását vonja vissza. Orbán Balázs pártolja az indítványt, Nagy György pedig megnyugszik, hogy a kilátásba helyezett tárgyalás segíteni fog a panaszon. Ugrón Gábor egészségügyi szempontból is ajánlja Ugrón Ákos indítványát, mert a szeszgyárosok mérges anyagot használnak az erjedés siettetésére. (A pénzügyminiszter e közben egyik képviselővel kezd beszélgetni és később kimegy a teremből.) Szóló megrójja a minisztert, hogy háttal hallgatja a szakmájába tartozó ügyet. Gr. Szapáry pénzügyminiszter visszatérve kijelenti, hogy a képviselő úrtól nem fogad el leczkét. Ha a képviselő úr azt hiszi, hogy ő nagy hangjával és gestikulácziójával valakit meg fog ijeszteni és imponálni fog, tessék elhinni, hogy velem szemben e czért nem fogja elérni és épen azért, mert azon modorhoz nem szoktam és annak tanúja lenni nem kívántam, eltávoztam a teremből. (Helyeslés jobbfelől, mozgás a szélső balon.) Ugron Gábor személyes kérdésben szólalva föl, azt mondja, hogy a miniszternek, ha tárczájába vágó ügy tárgyaltatok, azt figyelemmel kísérni hivatalos kötelessége. Szólónak pedig, mint képviselőnek, hazafias kötelessége, bármily kellemetlen legyen is, a miniszter hebegését végig hallgatni. Elnök rendre utasítja szólót e kifejezésért. J (Helyeslés és zaj. A ház elvetette Ugron Ákos indítványát s a kérvény bizottság jelentését fogadta el. Interpelláczió. Végül Wahrmann Mór interpellálta a közgazdasági minszterre, van-e tudomása az osztrák kormány azon intézkedéséről, hogy Dalmácziában a régi külön vámtarifák fölállítását elrendelte, melyek kereskedelmünknek nagy károkat okoznak, s mit szándékozik tenni kereskedelmünk megvédésére az osztrák kormány ez intézkedésével szemben ? (Az interpelláczió kiadatik a miniszternek.) Ezzel az ülés véget ért, figyelmeztetik, hogy szavazás közben nem szabad felszólalni. Németh Albert, Csanády, Madarász közbekiáltásokkal és növekedő zaj közt követelik, hogy a szavazás befejeztessék. Elnök: nem tudjuk, miről akar a miniszter szólani. (Nagy zaj.) Elnök: a házszabályok megengedik, hogy a miniszter bármikor szólhasson. (Hosszan tartó viharos zaj.) Elnök : A közbeszólókat kénytelen leszek rendreutasítani. A miniszterelnök úr egyedül csak azt kívánta kijelenteni, hogy az elnöki figyelmeztetés következtében a szótól eláll, de kívánja, hogy ez más alkalommal is minden oldalról megtartassák. (Élénk helyeslés.) Végre megtörtént a képviselők megszámlálása. Az indítvány 121 szóval 95 ellenében elvettetett. A ház ezután tovább tárgyalta a részleteket, de még ez ülésben sem végezte be a közlekedési költségvetést. A képviselőházak márcz. 8-án. Ghyczy Kálmán elnök mutcatja Szeged város feliratát a Tisza-szabályo batainak megvizsgálására és országos bizottságra^^sere_ Csanády indítványára a ház mint gba ügyet ajánlja a kérvénybizottság figyelmébe Napirenden volt a ^rögországgal kötött postaszerződé beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, melyeliHatvan, folytatta a ház a közlekedésügyi misztérium költségvetésének tárgyalását, tételeit a ház változatlanul megszavazta. • Nagyobb felszólalások törtek a vasutak csoportosítása érdekében. Qgg Béni szólalt föl, hogy azon vasutak, mely a z ország szivét a külfölddel egyenes összeke^gbe hozzák, összpontosittassanak az állam ketQ_ — Péchy miniszter is szükségesnek találja, ^ 870n vasutak, melyek főközlekedési vonalak j£gpgZjj£ a külföldi kereskedelem tekintetében, im-rjere. A képviselőház ülése márcz. 10-én. Elnök Ghyczy Kálmán. Péchy Tamás közlekedési miniszter benyújtja a mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot. Folytattatik ezután a közlekedési minisztérium költségvetése. Helfy Ignácz hangsúlyozta a vasutak csoportosítása körüli óvatos eljárást s ez ügyben egy szakértő tanácskozás szükségét. Ezután a ház megszavazta a vasúti és gőzhajózási felügyelők költségét. A közutak fentartásáról szóló rovatnál Gál Endre indítványozta: utasítsa a ház a közlekedési minisztert, hogy kezdje meg a romániai kormánynyal a tárgyalásokat és diplomácziái után mielőbb hasson oda, hogy a romániai kormány kormánytól az Uzig, Kormányfalvától Gyimesig, Piatrától a gyergyótölgyesi vámig csináltassa ki az együttesen alig hét mértföldnyi összeköttetést. — Péchy miniszter: nem tartaná czélszerűnek, hogy minden egyes útra nézve határozati javaslat fogadtassák el. ígéri, hogy diplomácziái után lépéseket fog tenni. Az indítvány fölötti szavazás zajos jelenetet idézett elő. A fölállással történt szavazásnál a többség nem lévén kivehető, az elnök elrendeli, hogy a képviselők fejenkint megolvastassanak. Tisza miniszterelnök feláll, hogy mondjon valamit. A függetlenségi párt padjaiból azonban nagy zajjal a delegácziók. A két delegáczió bizottságai végig tárgyalták a közös kormány előterjesztéseit, s alkalmasint e hó 15-ikére befejezik működésüket. A magyar delegáczió hadügyi albizottsága elfogadta az okkupáczióra vonatkozó költségeket, s a hadügyminiszter itt is előterjesztette a boszniai hadjáratra vonatkozó ama jelentését, melyet az osztrák delegáczió bizottságában már tudtul adott. Az osztrák delegáczió pénzügyi bizottságának ülései nem voltak minden érdek nélküliek. A külügyi politika ismét megújuló támadásokban részesült, s a külügyminiszter néhány említésre méltó nyilatkozatot tett, többi közt a novi-bazári expediczióra vonatkozólag. A bizottság az okkupáczionális (60 milliós) hitel 1878-ik évi 41.720.000 frtnyi túlkiadását jóváhagyta, de az elemi csapások fejében, közlekedési eszközökre stb. kért újabb öt millió iránti előterjesztés hosszabb vita után mellőztetett. Az osztrák bizottság az 1879-iki boszniai előirányzatból is törölt 5 milliót. A márcz. 5-iki bizottsági ülésben Sturm előadó azt kérdezte a külügyminisztertől: Mily czél és mily államjogi alakulás tartatik szem előtt jövendőre az okkupácziónál ? Van-e tervben az okkupáczió kiterjesztése az eddigi határokon túlra is ? Busz azt kérdi a külügyértől, bír-e hivatalos tudomással Oroszország oly szándéklatairól, melyek a berlini szerződés revízióját czélozzák? Gróf Andrássy külügyminiszter, Sturm első kérdésére felelve, azt jegyzi meg, hogy a kormány czélját a berlini szerződés tartalmazza. Hogy jövendőre mily államjogi alakulások czéloztatnak, ennek fejtegetése nem képezheti ma az ő feladatát. Ha majd eljő ennek ideje, az ügyet a két törvényhozással fogja elintézni. Ami Sturm második kérdését illeti, a külügyér azt feleli, hogy nincs szó a novi-bazári kerület „okkupácziójáról“, hanem annak egyes pontjain helyőrség-tartásról, — a török kormányzat fentartása és továbbműködése mellett. A berlini szerződés is ezt rendeli csak. Andrássy gróf ezt a monarchia jogának, de nem oly kötelességének jelenté ki, melyet okvetlen s minél hamarabb teljesitni kell A körülmények határozzák meg. Pl. ha ama kerületben, vagy a szomszéd Kelet-Ruméliában forrongások törnének ki, akkor aligha késhetnek a novibazári kerületbe nyomulással, — de a porta beleegyezése és nem ellenállása mellett. Hanem míg onnan veszélyek, zavarok nem fenyegetik politikai és kereskedelmi érdekeinket, addig nincs miért sietni az új vállalattal. Busz kérdésére gr. Andrássy azt feleli, hogy a berlini szerződés határozatainak revíziója tudtára egy részről sem kezdeményeztetett s bizonyára egy részről sem fogadtatott volna el. Pirquet megjegyzi, örömmel hallotta a külügyminiszter nyilatkozatából, hogy ezúttal nem szándékozik Novi-Bazárban helyőrségeket tartani. Gr. Andrássy tagadólag rázta fejét, és kijelenti, hogy soha sem mondta és nem akarta azt mondani, hogy a kormány a Novi-Bazárt illető jogról lemond; ő csak azt mondotta, hogy a kormánynak jelenleg nincs oka e jog valósítását siettetni, s ha ily kényszerítés beállana, annak az állam mint 125