Politikai Ujdonságok, 1879 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1879-03-12 / 11. szám

11. SZÁM. 1879. XXV. ÉVFOLYAM. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. janak a töltések jó karba helyezéséről, előre igye­kezzenek védelmi eszközöket szerezni, igyekez­zenek a törvény értelmében maguknak még pénzt is szerezni, mert ily alkalommal rögtön szükség van pénzre. Alig hogy ezt tette, mindjárt reá következőleg történt az első szakadás Agárdnál és a Bodrogközön. A kormánynak kellett aztán innen a fővárosból intézkedni, hogy a szakadás betöl­tessék. Szentes városa azok közé tartozik, me­lyek a maguk vészesebb pontjain, midőn szük­séges, éjjel-nappali munkával is megvédik ma­gukat. Minthogy azonban b­ekövetkezhetik az, a legnagyobb erély mellett is, ha a 19 ezer el­töltés nincs jelenleg abban a korban, hogy mindenütt ellenállhasson, hogy szakadások történnének s a város is veszélyeztetnék, kötelességének fogja tartani, hogy minden intézkedést megtegyen, hogy efféle veszélylyel szemben a várost semmi vagy mentül kevesebb csapás érje. S ámbár min­den katona­i mérnök, ki rendelkezésére állott, el van már foglalva, mégis fog munkaerőt szakítani, ha szükség lesz s a veszélyeztetett pontra küldeni. Thaly Kálmán a budapest ferenczvárosi Duna­­mellék mocsarainak levezetésére figyelmezteti a minisztert. Széll György kiemeli, hogy a törvényhozás kötelessége gondoskodni a Tisza vidéknek vízve­­szélytől való megvédéséről, a­mi az u. n. Tisza ár­­mentesítő társulatok által nem történik eléggé. A tavalyi s idei vitának oka az, hogy az alsó Tisza­­ölgy rendezése teljesen elhanyagoltatott, a­mi sem az illető vidékeknek, hanem a kormánynak a libája. Határozati javaslatot nyújt be, mily szerint a Tiszaszabályozás ügyében orszá­ga bizottság volna kiküldendő, s a minisz­­térum utasítandó, hogy a szabályozás eddigi ered­­méyeiről a tapasztalt hiányok okai s következé­séül s a jövőben követendő eljárásról terjeszszen a bf­elé jelentést. — Rohonczy Gedeon magáévá teszi az indítványt azon megtoldással, hogy a ki­­küldedő országos bizottságba nehány külföldi szakét is meghivassék. — Péchy miniszter a szüksées adatoknak már birtokában lévén, a jelen­­tést kog beterjeszteni. Annak megtörténtéig idő­­ előttinek tartaná a bizottság kiküldését. A jelen­téstétel minti utasításra vonatkozó indítványt haj­landó előadni. — Rohonczy Gedeon visszavonván indítvány, a ház a minisztert határozatilag utasította Tisza-szabályozás ügyéről való jelen­téstételre. Ráth Boly a vasúti tarifakérdésre hívja fel a miniser figyelmét. E kérdés helyes megol­dásától függ valen a ki­vitelünk jövője. Az osztrák államvasutra déli vasúttal fennálló kartell folytán történt difsztra felemelések okkozzák azt, hogy a forgalom évpévre csökken. Péchy mister: Folyvást alkudozik az osztrák államvasuttal szrifa leszállítása fölött, s sokszor czélt is ért, de iö érvény ellenében erőszakkal nem szállíthatja le a társulat díjszabását. Igyekezni kell arra, hogy társulatok maguk is belássák, miként érdekek után az országon kívül oly köte­­léki tarifákat létesít­­melyek segélyével a magyar gabnát olcsón a nevezetes, kül­földi kiviteli pontok , e tekintetben szóló min­den lehetőt megtet­t a magyar államvasutnál megmutatta, hogy 81lam képes vasutat kezelni. Az államvasutak igazósága ezentúl úgy lesz megalakítva, hogy a,an gazdászati s kereske­delmi érdekek is kellő képviselve lesznek. A vita folytatása '■tán másnapra halasztat­­ván, az ülés véget ért ü­lésbe vétessenek. E nézetből indult ki a Tiszavidéki vasút részvényeinek megvásárlásánál és a keleti vasút megvételénél. Eddig akadályul szolgált a 153 milliós adósság, melynek lebonyolításáig na­gyobb vállalatba bocsátkozni nem lehetett,­­ to­vábbá azon körülmény, hogy különösen az első erdélyi, a kassa-oderbergi, az eperjes-tarnovi és gácsországi vasutaknak rendezetlen pénzviszonyai és lebonyolítatlan ügyei vannak, melyek rendezé­séig az alkudozásokkal várni kell. Szólották még Ivánka Imre, Hieronymi Károly. Ekkor a tárgyalás megszakadt s a kérvény b­izottság jelentése került napirendre. A székelyek ama kérelménél, hogy a kis üs­tökben való szeszfőzés tovább is megengedtessék, élénk szóváltás történt. A kérvény bizottság, miután a ház e tárgyban elrendelte Tibád Antal és társai indítványának tárgyalását, a kérelmet mellőzni ajánlja. Ugron Ákos indítványt ad be, mely szerint a ház utasítja a pénzügyminisztert, hogy a kis üs­tökben való szeszfőzés megtiltását vonja vissza. Orbán Balázs pártolja az indítványt, Nagy György pedig megnyugszik, hogy a kilátásba helyezett tár­gyalás segíteni fog a panaszon. Ugrón Gábor egészségügyi szempontból is ajánlja Ugrón Ákos indítványát, mert a szeszgyá­rosok mérges anyagot használnak az erjedés siet­tetésére. (A pénzügyminiszter e közben egyik kép­viselővel kezd beszélgetni és később kimegy a te­remből.) Szóló megrójja a minisztert, hogy háttal hallgatja a szakmájába tartozó ügyet. Gr. Szapáry pénzügyminiszter visszatérve ki­jelenti, hogy a képviselő úrtól nem fogad el lecz­­két. Ha a képviselő úr azt hiszi, hogy ő nagy hangjával és gestikulácziójával valakit meg fog ijeszteni és imponálni fog, tessék elhinni, hogy velem szemben e czért nem fogja elérni és épen azért, mert azon modorhoz nem szoktam és annak tanúja lenni nem kívántam, eltávoztam a teremből. (Helyeslés jobbfelől, mozgás a szélső balon.) Ugron Gábor személyes kérdésben szólalva föl, azt mondja, hogy a miniszternek, ha tárczájába vágó ügy tárgyaltatok, azt figyelemmel kísérni hivatalos kötelessége. Szólónak pedig, mint kép­viselőnek, hazafias kötelessége, bármily kellemet­len legyen is, a miniszter hebegését végig hallgatni. Elnök rendre utasítja szólót e kifejezésért. J (Helyeslés és zaj.­ A ház elvetette Ugron Ákos indítványát s a­­ kérvény bizottság jelentését fogadta el. Interpelláczió. Végül Wahrmann Mór interpellálta a közgazdasági min­szterre, van-e tudomása az osztrák kormány azon intézkedésé­ről, hogy Dalmácziában a régi külön vámtarifák fölállítását elrendelte, melyek kereskedelmünknek nagy károkat okoznak, s mit szándékozik tenni kereskedelmünk megvédésére az osztrák kormány ez intézkedésével szemben ? (Az interpelláczió kiadatik a miniszternek.) Ezzel az ülés véget ért, figyelmeztetik, hogy szavazás közben nem szabad felszólalni. Németh Albert, Csanády, Madarász köz­bekiáltásokkal és növekedő zaj közt követelik, hogy a szavazás befejeztessék. Elnök: nem tudjuk, miről akar a miniszter szólani. (Nagy zaj.) Elnök: a ház­szabályok megengedik, hogy a miniszter bármikor szólhasson. (Hosszan tartó viharos zaj.) Elnök : A közbeszólókat kénytelen leszek rendreutasítani. A miniszterelnök úr egyedül csak azt kívánta kije­lenteni, hogy az elnöki figyelmeztetés következté­ben a szótól eláll, de kívánja, hogy ez más alka­lommal is minden oldalról megtartassák. (Élénk helyeslés.) Végre megtörtént a képviselők megszámlálása. Az indítvány 121 szóval 95 ellenében elvettet­ett. A ház ezután tovább tárgyalta a részleteket, de még ez ülésben sem végezte be a közlekedési költségvetést. A képviselő­ház­ak márcz. 8-án. Ghyczy Kálmán elnök mutcatja Szeged város feliratát a Tisza-szabályo batainak megvizsgá­lására és országos bizottságra^^sere_ Csanády indítványára a ház mint gba ügyet ajánlja a kérvénybizottság figyelmébe Napirenden volt a ^­r­ö­g­o­r­s­z­á­g­g­a­l kötött postaszerződé beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, mely­eli­­Hatvan, folytatta a ház a közlekedésügyi m­isztérium költségvetésének tárgyalását, tételeit a ház változatlanul megszavazta. • Nagyobb felszólalások törtek a vasutak csoportosítása érdekében. Qgg Béni szó­lalt föl, hogy azon vasutak, mely a z ország szi­vét a külfölddel egyenes összeke^gbe hozzák, összpontosittassanak az állam ketQ_ — Péchy miniszter is szükségesnek találja, ^ 870n vas­utak, melyek főközlekedési vonalak j£gpgZjj£ a külföldi kereskedelem tekintetében, im-­rjere. A képviselő­ház ülése márcz. 10-én. Elnök Ghyczy Kálmán. Péchy Tamás közlekedési miniszter benyújtja a mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot. Folytattatik ezután a közlekedési mi­nisztérium költségvetése. Helfy Ignácz hangsúlyozta a vasutak csopor­tosítása körüli óvatos eljárást s ez ügyben egy szakértő tanácskozás szükségét.­­ Ezután a h­áz megszavazta a vasúti és gőzhajózási felügyelők költségét. A köz­utak fentartásáról szóló rovatnál Gál Endre indítványozta: utasítsa a ház a közle­kedési minisztert, hogy kezdje meg a romániai kor­mánynyal a tárgyalásokat és diplomácziái után mielőbb hasson oda, hogy a romániai kormány kormánytól az Uzig, Kormányfalvától Gyimesig, Piatrától a gyergyótölgyesi vámig csináltassa ki az együttesen alig hét mértföldnyi összeköttetést. — Péchy miniszter: nem tartaná czélszerűnek, hogy minden egyes útra nézve határozati javaslat fo­gadtassák el. ígéri, hogy diplomácziái után lépése­ket fog tenni. Az indítvány fölötti szavazás zajos jele­netet idézett elő. A fölállással történt szavazásnál a többség nem lévén kivehető, az elnök elrendeli, hogy a képviselők fejenkint megolvastassanak. Tisza miniszterelnök feláll, hogy mondjon valamit. A függetlenségi párt padjaiból azonban nagy zajjal a delegácziók. A két delegáczió bizottságai végig tárgyalták a közös kormány előterjesztéseit, s alkalmasint e hó 15-ikére befejezik működésüket. A magyar delegáczió hadügyi albizott­sága elfogadta az okkupáczióra vonatkozó költ­ségeket, s a hadügyminiszter itt is előter­jesztette a boszniai hadjáratra vonatkozó ama jelentését, melyet az osztrák delegáczió bizottsá­gában már tudtul adott. Az osztrák delegáczió pénzügyi bizott­ságának ülései nem voltak minden érdek nélküliek. A külügyi politika ismét megújuló támadásokban részesült, s a külügyminiszter néhány említésre méltó nyilatkozatot tett, többi közt a novi-bazári expediczióra vonatkozólag. A bizottság az okkupáczionális (60 milliós) hitel 1878-ik évi 41.720.000 frtnyi túlkiadását jóváhagyta, de az elemi csapások fejében, közle­kedési eszközökre stb. kért újabb öt millió iránti előterjesztés hosszabb vita után mellőztetett. Az osztrák bizottság az 1879-iki boszniai előirány­zatból is törölt 5 milliót. A márcz. 5-iki bizottsági ülésben Sturm előadó azt kérdezte a külügyminisztertől: Mily czél és mily államjogi alakulás tartatik szem előtt jövendőre az okkupácziónál ? Van-e tervben az okkupáczió kiterjesztése az eddigi határokon túlra is ? Busz azt kérdi a külügyértől, bír-e hiva­talos tudomással Oroszország oly szándéklatairól, melyek a berlini szerződés revízióját czélozzák? Gróf Andrássy külügyminiszter, Sturm első kérdésére felelve, azt jegyzi meg, hogy a kormány czélját a berlini szerződés tartalmazza. Hogy jövendőre mily áll­am­jogi ala­kulások czéloztatnak, ennek fejte­getése nem képezheti ma az ő fel­adatát. Ha majd eljő ennek ideje, az ügyet a két törvényhozással fogja elintézni. A­mi Sturm második kérdését illeti, a kül­­ügyér azt feleli, hogy nincs szó a novi-ba­zári kerület „okkupác­z­i­ójár­ól“, hanem annak egyes pontjain h­e­l­y­ő­r­s­é­g-tartásról, — a török kormányzat fentartása és tovább­­működése mellett. A berlini szerződés is ezt ren­deli csak. Andrássy gróf ezt a monarchia jogá­nak, de nem oly kötelességének jelenté ki, melyet okvetlen s minél hamarabb teljesitni kell A kö­rülmények határozzák meg. Pl. ha ama kerület­ben, vagy a szomszéd Kelet-Ruméliában forron­gások törnének ki, akkor aligha késhetnek a novi­­bazári kerületbe nyomulással, — de a porta bele­egyezése és nem ellenállása mellett. Hanem míg onnan veszélyek, zavarok nem fenyegetik politikai és kereskedelmi érdekeinket, addig nincs miért sietni az új vállalattal. Busz kérdésére gr. Andrássy azt feleli, hogy a berlini szerződés határozatainak revíziója tudtára egy részről sem kezdeményeztetett s bizonyára egy részről sem fogadtatott volna el. Pirquet megjegyzi, örömmel hallotta a kül­ügyminiszter nyilatkozatából, hogy ezúttal nem szándékozik Novi-Bazárban helyőrségeket tartani. Gr. Andrássy tagadólag rázta fejét, és ki­jelenti, hogy soha sem mondta és nem akarta azt mondani, hogy a kormány a Novi-Bazárt illető jog­ról lemond; ő csak azt mondotta, hogy a kormány­nak jelenleg nincs oka e jog valósítását siettetni, s ha ily kényszerítés beállana, annak az állam mint 125

Next