Politikai Ujdonságok, 1879 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1879-03-26 / 13. szám
Előfizetési feltételek a „Vasárnapi Újság“ és „Politikai Újdonságok“ áprilisuniusi folyamára. Negyedévre: A Politikai Újdonságok..............................1 ft. 50 kr. A Politikai Újdonságok a „Háboru-Króni..ká“-val együtt.....................................2 ft. — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 3 frt — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a „Háboru-Króniká“-val együtt . 3 ft. 50 kr. HH A Háború-Krónika czimre képes meléklapunkat, mely a háborúk s azok utójátékát képező katonai műveletek befejeztével „Világ-Krónika“ czímmel az eddigi terjedelemben, szintén hetenként egy ivény képekkel fog megjelenni , előfizetőink negyedévre 50 kr., félévre 1 frt, egész évre 2 frt pótdíj mellett kaphatják meg. E melléklapot minden előfizetőnk arra az időre rendelheti meg, amelyre a főlapra beküldött előfizetése szól. ■■ A „Vasárnapi Ujság“-ból jan. elejétől kezdve teljes számú példányokkal szolgálhatunk. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. sz. a. A Háború-Krónika“ cz. képes heti közlöny 1879. évi 13-ik száma a „Politikai Újdonságok“ mai számával küldetik szét azon előfizetőknek, akik e vállalatra megrendeléseiket már beküldötték. Szemle. Még mindig Szeged — aztán Kelet- Rumélia — orosz-német állítólagos feszültség — uzsora — elkésett költségvetés, újabb indemnity, szóvizor — a hét közvita tárgyai. Béranger szerint azok a legkedvesb megemlékezések, melyek legtávolabbról jőnek. E bölcs mondat igazságát éreztük, midőn olvastuk, hogy London, Páris, Berlin, Róma, Chicago, Új-York mint versenyeznek a jótékony adakozásban — egy vidéki magyar város fölsegélésére, melynek tétele felől, azt hittük, a kelet felé jogos fölény érzetében némi kicsinyléssel tekintő külföld kevesebb tudomással bír, mint a Dél-Afrika csúcsán fekvő, elenyészőleg csekélyebb mérvű Fokvárosról. De ebbeli föltevésünkben kellemesen csalódtunk. Jól esik tapasztalnunk, hogy már csak mégis kezdenek tudomással bírni rólunk, sőt ismerni is, mi több : kedvező föltevést táplálni rólunk. A polgárosult nyűgöt egyebek közt, sőt tán legfőkép abban különbözik, lelkületi tulajdonok tekintetében, tőlünk, hogy nagyon megnézi, hova adja ki garasait. Legrosszabb napjainkban is megvolt az a kis dicsőségünk, hogy jó katonáknak, illetőleg a hadviselésre legjobb természeti — nyers — anyagnak tartottak bennünket. Mindazonáltal arra nézve, hogy mi a polgárosultságnak, a korszerű haladásnak is velük együttes — solidaris — bajnokai lehetnénk, eddig élő, mindig úgy tapasztaltuk, kétkedőleg rázogatták fejeiket. De az a tény, hogy a pénzszerzés, takarékosság nagy méhesei, a franczia, angol fővárosok, még a legszűkkeblűbb berliniek is, megnyitják erszényeiket, és a kezdet arányai után ítélve, egy millió körül járó összegig adakoznak egy magyar vidéki város fölsegülésére, — ez már arra mutat, hogy itt nem csupán a puszta emberiségi részvét, de ama kedvező vélemény rugója is szerepel, mely nemzetünket már az európai műveltség s korszerű haladás családjába sorozza, s ügyünket az övékével közös ügynek tekinti. Nem tartja elégnek csupán részvétkönyet áldozni a szerencsétlenségnek, de érdemesnek találja pénzét is áldozni az érdektárs talpraállítására. Azt kell hinnünk, hogy a külföld sajátlagos, tüzetes ismerettel bír Szeged város népének életrevalóságáról, üzleti soliditásáról a külforgalomban, és hogy ez adakozásban nem csupán a magyar nemzet iránti rokonszenv átalában, de e város kereskedelmi, iparos erkölcseinek elismerése is nyilatkozik, úgy tanulták ismerni, mint szorgalmas, tanulékony, haladásra képes, takarékos népet, melynek végpusztulása veszteség volna nem csupán közvetlen a magyar államra, de a közforgalomra és európai haladásra nézve is. Valóban megható a magaviselet is, melyet e derék város népessége a hallatlan mérvű szerencsétlenség napjaiban tanúsított. A becsületesen szerzett vagyon szeretete drámai fenséggel nyilatkozott számos jelenetekben , melyeket a sajtó, a világpolgárság e nagy közvetítője, a külföld tudomására juttatott. Mert munka és szorgalom, s ennek eredménye: a vagyon, a becsületesség alapja. Hány derék, egyszerű szegedi polgár, készebb megvált életétől, semhogy ott hagyja drága verítékkel szerzett vagyonkáját — hősies lemondással utasította el az élete mentésére irányuló ajánlatot, ha egyszersmind ,,hamisját is meg nem menthetik. Mert nyilván attól tartott, hogy e nélkül ő nem maradhatna becsületes, nem felelhetne meg a tisztességnek a fölveendő üzleti forgalomban, és e nélkül minek éljen. A fejedelem is ott járt, és csodálkozva jegyzi meg, hogy ennyi szerencsétlen, tönkre ment ember közül senki se lépett eléje sürgető alamizsnakéréssel — senki se akarta kiaknázni a pillanat tragikuma által előidézett megindulást, érezvén, hogy itt közös a veszély, a szerencsétlenség, és ezen csak közös erővel lehet segíteni, s egyik szerencsétlennek nem illik a másik szájából kapzsi módon kikapni a részvét falatját. Mennyi nemes vonás, és pedig csalhatlan, mert ismeretes igazság, hogy az emberek és népek jelleme a szerencsétlenségben tűnik ki leginkább. Ily katasztrófa alkalmával másutt megrepedeznek a fegyelem kapcsai, a rend fölbomlik, s úrrá lesz, hatalommá az útonállás, boszúállás. Szegeden ennek is tüneményszerűleg csekély esetei merültek föl. Valóban e város népe megérdemli, hogy az ország, a társbirodalom, Európa megmentse és visszaadja őket a közhasznú munkásságnak , lehetővé tegye nemes erkölcseinek további gyakorlatára. Vajha az ország, és azon hatóságok, melyek a segélyezést kezelik, méltók legyenek hozzájuk a forrásaiban és czéljaiban szent adományösszegek kezelésének tisztaságában! Vajha ezek ne csak erkölcsileg, de szellemileg is feladatuk magaslatára fölemelkedni tudjanak! Mert nemcsak az kívánatos, hogy az összegek becsületesen, de az is, hogy okosan kezeltessenek, hogy a további vészmentesítésre vonatkozó munkálatok valahára — okulva a roppant káron, veszedelmen — észszerűleg vezettessenek. A város fölépítésére vonatkozólag sok tekintetben helyeseljük Mocsáry Lajos képviselő nézeteit. A tanyarendszer, a nagy pusztaság — a barbarismus fészke. Szétszórt tanyák helyet alakuljanak kisebb faluk, városok, melyek előnyei a tanyarendszer fölött, hogy a közbiztonságot, a közművelődést előmozdítják, s az erkölcsök szelídülnek, a szellemek fejlődnek az iskolázás, társalgás útján. Viszont a nagy városok gyorsabban mozdítják elő a magasabb kultúrát, szép ízlést. Kívánatos, hogy Szeged újra nagy várossá épüljön. De nagy várossá — mai értelemben. És ezt a helyi viszonyok is követelik. Az előbbi Szeged külvárosai összpont Budapest, márczius 26-án 1879. 13-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság : Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXV. évfolyam. FÜRDETÉSEK DIJA: Egy hatszor hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Hausenstein és Vogler. Wallfisgasse Nr. 10. Moose R., Seilerstätte Nr. 2. és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22.