Postás Dolgozó, 1953 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1953-01-22 / 1. szám

1953 január 22. Kulturális tömegmozgal­­munk fejlődésének meg­nyilvánulása ez évben a művé­szeti együttesek második orszá­gos versenye. A versenyben lel­kesen kiveszik részüket a postás művészi csoportok is. Résztvevő csoportjaink száma meghaladja a 170-et, ami komoly mennyiségi fejlődést jelent az első országos versenyben résztvevő, alig 100 csoporttal szemben. Kultúrforra­­dalmunk kiszélesedésének, tö­megkultúránk forradalmi fejlő­désének kétségtelen bizonyítója, mutatója a számszerű növeke­désnek ez az aránya. A művészi együttesek nagy fejlődésének a másik — és mondhatjuk értékesebb oldala — az egyes művészi szakágak csoportjai többségének komoly minőségi feltörése. Ha összeha­sonlítjuk az első és második or­szágos kultúrversenyben sze­replő csoportjaink teljesítmé­nyét, azt állapíthatjuk meg, hogy csoportjaink nagy többsé­ge úgy politikai, mint művészi szempontból sokkal többet, sok­kal szebbet, művészibbet nyújt ma, mint két évvel ezelőtt. A körzeti bemutatókon résztvevő csoportjaink nagy többségükben bebizonyították, hogy a kultúra, a művészet fegyvereit már jól ismerik, jól forgatják és a szo­cializmus építésének, a béke védelmének szolgálatába állít­ják Színjátszó- és tánccsoport­jaink, ének- és zenekaraink, bábcsoportjaink és rigmusbri­gádjaink műsorai lelkesítők, ne­­velőhatásúak. A szocializmus építésének, a béke védelmének, az ellenség elleni harcnak pro­blémáit vetítik dolgozóink elé. Lelkesítik dolgozóinkat ötéves tervünk végrehajtására, a béke megvédésére, szabadságunk, szabad hazánk, pártunk, dolgo­zó népünk és felszabadítónk, a nagy szovjet nép határtalan szeretetére. Ugyanakkor meg­tanítják dolgozóinkat ellensé­geink, a kizsákmányoló, háború­ra uszító imperialisták és csat­lósaik mélységes gyűlöletére. C­­soportjaink előadásmódjuk­­ban, felkészültségükben, politikai mondanivalójukban és művészi színvonalukban egyre inkább megközelítik azt a nívót, amelyet tőlük, dolgozó társaik joggal elvárnak. Színjátszó cso­portjaink egyre nagyobb szám­ban foglalkoznak saját üzemük problémáival és emellett az ál­talános, döntő, az egész népet érintő politikai kérdésekkel. Ének- és zenekarok műsor­politikájában a haladó klasz­­szikusok mellett egyre nagyobb tért hódítanak a magyar és szovjet tömegdalok, a magyar és baráti népek népdal-feldolgo­zásai. A Budapest és Sopron terüle­tén lezajlott körzeti bemutatók során igen sok szép, értékes eredményt láttunk, hallottunk, a Keleti posta, Budapest 62, Hely­közi, Szombathely, Főposta, Járműtelep, Pápa 1, Javítómű­hely, Sopron, Postaügyi Minisz­térium, Alközpont, Győr 2, Bu­dapest 72, Budapest Igazgató­ság, Újpest 1 és még sok más postahivatal, postaüzem külön­böző csoportjaitól. Különösen nagy fejlődést mu­tatnak színjátszócsoportjaink, énekkaraink, tánccsoportjaink és zenekaraink. Eredményeink mellett azon­ban vannak hibák is; komoly le­maradás mutatkozik bábjátszás terén és rigmusbrigádjainknál. Mindössze hat bábcsoportunk nevezett be, négy Budapesten, kettő vidéken. A budapesti be­mutatón ebből is lemorzsolódott az Alközpont bábcsoportja és a szereplő három csoport közül is csak egyedül a Budapest 62. csoportja ütötte meg a mértéket. A A Központi Hírlapiroda és a Keleti Posta bábcsoportjai még igen fiatal, alig néhány hónap óta működő csoportok, szakmai támogatás nélkül működtek ed­dig s éppen ezért dicséret ille­ti meg mindkét csoportot kiállá­sukért, de feladatuk, hogy hoz­záértő szakmai vezető irányítá­sával bővítsék ki csoportjukat és fejlesszék tovább szakmai tudásukat. Vigmusbrigádjaink közül is többen lemorzsolódtak. Nem jelentek meg a versenyen a Járműtelep, Lágymányos, Bu­dapest 114. Sopron és Pápa rig­musbrigádjai, ami egymagában súlyos hiányossága munkánk­nak. De még súlyosabb hiba az, hogy a megjelent brigádok túl­nyomó része nem ütötte meg a mértéket. A rossz szövegtudás, a rossz szövegírás és a rossz előadásmód mellett a legsúlyo­sabb hiányosság, a rossz dal­lamválasztás volt műsorukban. Legtöbb brigádunk különféle rosszízű és rossz emlékeket idé­ző „sláger" vagy úgynevezett ,,magyar nóta’’ dallamára éne­kelte rigmusait és az is előfor­dult, hogy ezeket hivatásos ko­mikusok rossz, ízléstelen után­zásával „fűszerezték", ahelyett, hogy népdalköltészetünk dús tárházának kincseit használták volna fel megfelelő előadásban, amit dolgozóink Sokkal szíve­sebben hallgatnak kedvenc rig­mus­bri­gádja­ink tolmácsolásá­ban, mint az ízlésromboló, mű­­vészietlen slágerek és kávéházi dzsentri búsmagyarkodó nóták dallamait. Rigmusbrigádjaink lemaradá­sában nem teljes mértékben a brigád tagjai hibásak. Ezekért elsősorban a szakszervezet kul­­túrosztályát és a területi bi­zottságokat terheli a felelősség, mert nem adtunk megfelelő tá­mogatást, segítő ellenőrzést a brigádok munkájához. Nem adtunk olyan segítséget, mint amilyent — tekintettel a rig­musbrigádok fontosságára az üzemi kultúrmunkában — rig­musénekleink megérdemelnének. De felelősség terheli az SZB-ket is, azon belül elsősorban a kul­­túrnevelési felelősöket, mert nem hajtották végre az értekez­leteiken ismételten elhangzó, idevonatkozó szempontokat, út­mutatásokat. Nem veszik igény­be azt a segítséget, amit a sajtó nyújt. Nem olvassák a Művelt Népet, a Szakszervezeti Kultúr- és Sportéletet, vagy ha igen, nem veszik figyelembe, nem használ­ják fel azok útmutatásait. Példaképül meg kell említe­­n­m a Keleti Posta, a Bu­dapest 62-es és Budapest 72-es brigádjait, akik kiáltásban, mondanivalóban, szövegírásban és dallamválasztásban igen jót, kedveset, szépet nyújtottak hall­gatóiknak Kövessék példájukat a többi brigádok is. A körzeti bemutatókon látot­takat értékelve megállapíthatjuk, hogy csoportjaink nagy része megfelelt pártunk és dolgozó népünk várakozásának. Kultúr­­munkásaink megértették és ma­gukévá tették pártunk célkitű­zéseit, és büszkén vállalják azo­kat a feladatokat, amelyeket mindnyájunk nagy célja, a szo­cializmus felépítése megkövetel minden becsületes dolgozótól, megkövetel minden kultúrmun­­kástól. A verseny további részében — figyelembe véve a bírálóbi­zottságok értékes útmutatásait — kultúrcsoportjaink javítsák,ki a még meglévő hiányosságokat, fejlesszék tovább eredményeiket, használják fel a bemutatókon szerzett jó tapasztalatokat. A verseny egyes fokozataiból kieső csoportok ne veszítsék el kedvüket, javítsák meg és te­gyék rendszeressé munkájukat, hogy a következő versenyek so­rán ők is az elsők, a legjobbak közé kerülhessenek. Legyünk mindannyian büszkék kiváló eredményt elérő csoportjainkra, mert minden születő eredmény; kultúrforradalmunk győzelmé­nek eredménye. Minden ered­mény; épülő, új társadalmunk­nak eredménye. Minden ered­mény; dolgozó népünk összefo­gásának, harcának sikereit je­lenti Pintér Sándor POSTAI DOLGOZÓ Hogyan foglalkoznak a Vezetékes Rádiónál a munkavédelmi kérdésekkel?­ ­Üzemünkben a Postaügyi Értesítő 42-es száma nyomán a munkavédelem lényegesen megjavult. A dolgozók eleinte zaklatásnak vették úgy a munkavédelmi felügyelők, mint a szakvezetés által meg­követelt biztonsági intézkedé­seket, de a helyes nevelő­­munka folytán megértették, hogy ezek az intézkedések az ő testi épségük és egészségük megóvása érdekében történ­tek. Hogy munkánkat megfe­lelően és jól tudjuk elvégezni, munkavédelmi aktívákat szer­veztünk be és a bizalmi cso­portjainkban a munkavédelmi megbízottak is benttvannak. Ezeknek az aktíváknak kikép­zéséről is gondoskodtunk oly formában, hogy havonta egy­szer összejövünk, és megbe­széljük a munkavédelmi fel­adatokat, valamint szeminá­rium formájában megtárgyal­juk az arra az időre kiadott tanfolyamanyagot. Az itt szerzett tapasztalatokat az aktívák felhasználják dolgo­zóink nevelésére, melyre min­den alkalmat megtalálnak, úgy a munka végzése közben, mint a bizalmi csoportérte­kezleteken A műhelyekben és a tartózkodási helyeken gondoskodunk a munkavédelmi agitációról is A szakszervezeti és egyéb szervek által kibocsátott álta­lános munkavédelmi feliratok és képek figyelmeztetik a dol­gozókat a baleseti veszélyek­re. Az ilyen agitációs anya­got elsősorban a gépek köze­lében helyezzük el, hogy ezek állandóan dolgozóink szeme előtt legyenek és ezzel hívjuk fel a figyelmet a balesetek el­kerülésének módjára. A megtörtént baleseteknél a dolgozóinkkal ismertetjük, hogy hogyan történt meg és felhívjuk a figyelmüket a na­gyobb elővigyázatosságra. Minden dolgozó tudja, hogy a megtörtént baleseteknél mi a teendő. PL: hol van a leg­közelebbi mentőállomás, SZTK-rendelő, balesetelhárí­tási megbízott tartózkodási helye, kötözőhely, stb. A munkavédelmi bizottsá­gunk részt vesz a szakvezetés által megtartott havi szemlé­ken, amelyeken a munkavé­delmi hiányosságokat felderí­ti és ellenőrzi, hogy az előző havi szemlén észlelt hiányos­ságokat kijavították-e, a meg­oldásokra javaslatot tesz és határidőt is szab. A vállalat­­vezetés a munkavédelmi bi­zottság észrevételeit teljes mértékben magáévá teszi és a hiányosságokat a tőle tel­hető mértékben megszünteti. Azokban az esetekben, mi­kor az egyes munkavédelmi felhívás kijavítása a vezető­ség hatáskörét túllépi, úgy a minisztérium utasítását, il­letve intézkedését kéri. A munkavédelmi bizottság munkája A munkavédelmi bizottság havonként rendszeresen meg­tartja értekezletét, amelyen megtárgyaljuk az üzem mun­kavédelmi helyzetét, a meg­történt balesetek körülmé­nyeit, okait. A dolgozóinkat a továbbiakban még állan­dóan nevelnünk kell, mert a gépeken és egyéb helyeken bevezetett biztonsági rendsza­bályok betartása egyes dolgo­zóink előtt pillanatnyilag, mint a munkát hátráltató kö­rülmény áll. Ez azonban már egyre ritkábban előforduló jelenség, mert a dolgozók na­gyobb többségben ennek cél­ját megértették. S megértették azt is, hogy minden dolgozó­nak saját testi épsége ma már nem magánügye, hanem a bé­kéért dolgozó emberiség ügye, mert a biztonságos és egész­séges környezetben végzett munkával a szocializmus épí­tését és népünk boldogabb jö­vőjét tudjuk megvalósítani. Németh Mihály, a Vezetékes Rádió munka­­védelmi felügyelője HELYES... A BPEST 62-ES POSTA­HIVATALBAN a munkavédelmi aktívák részére esti tanfolyamot indítottak, melyen lemorzsolódás nem volt tapasztalható. Azok a szaktársak, akik egy-egy alka­lommal hiányoztak szolgálati beosztásuknál fogva, nem vehet­tek részt a tanfolyamon. A tan­folyam jó megszervezéséért di­cséret illeti Berde Sándor mun­kavédelmi felügyelőt és Cserei Sándort, a szakszervezeti bizott­sági oktatási felelősét. A tanfolyam sokat nyújtott a hall­ga­tóknak és a legjobb ered­ményt elért hallgatók jutalom­ban részesültek. A Bpest 62-es postahivatalban a dolgozók egészségügyi körül­ményeire nagy figyelmet fordí­tanak. Példa erre az, hogy az éjjeli szolgálatot teljesítő dolgo­zók által­ felvetett tisztálkodási problémákat megoldották és így a dolgozókat az éjjeli szolgálat befejezése után melegvíz várja a fürdőben. A POSTAI EPÜLETKARBAN­­TARTÓ VÁLLALATNÁL a dol­gozók által kért meleg teát a szakvezetés rövid idő alatt biz­tosította. A JÁRMŰTELEPEN üzemor­vosi vizsgálat megállapítása szerint az akkumulátortöltő­­műhelyben a műhely megfelelő takarításai csatorna hiányában nem volt biztosítható. A szak­­szervezet munkavédelmi fel­ügyelőjének felhívására a vál­lalat vezetője gyorsan intézke­dett és a megadott időpont előtt az akkumulátortöltő-műhely csa­­tornázását megoldották. Ezzel részben megakadályozhatók az üzemben az ólommérgezéses megbetegedések. HELYTELEN... A területi bizottság munkavé­delmi felügyelője a budapesti igazgatóság felé felhívást kül­dött a statisztikai hivatalba a férfi és női WC-knél tapasztal­ható hiányosságokról. Ezek a hiányosságok a december 31-i határidőre nem lettek kijavítva. Annak okáról, hogy miért nem lehet ezeket a hiányosságokat rendbehozni, az igazgatóság se­mml­­yen észrevételt nem tett. A BPEST 5-ÖS HIVATALBAN a csomagrakodó ügye még min­dig, a Postás Dolgozóban tett észrevétel ellenére sem nyert elintézést. Javaslatot is tettünk a főpostafelügyelő hivatal felé, hogy amíg görgős csúsztató be­szerzése lehetővé válik, addig más megoldással a dolgozói áj munkáját az 5-ös hivatalban egy egyszerű deszkacsúsztatóval könnyítsék meg. Ennek megtör­téntéről azonban a főpostafel­ügyelő hivatalnál nem gondos­kodtak. A KELETI POSTÁN az üzem­orvos észrevételt tett a szakve­zetés felé, hogy az udvaron fel­halmozott szemét és hulladék­­anyag az esetleg széthulló cso­magokba bekerülhet és annak tartalmát megfertőzheti. Azonban a Keleti postafelügyelőhivatal az üzemorvos észrevételére megfe­lelő intézkedést nem tett. (Miért nem él a büntetés jogával a­ fent felsorolt esetekben a szakszer­vezeti központ munkavédelmi felelőse? — Szerkó A JAGYMÁNYOS FŐ KÖZ­BEN a nődolgozók panaszolták, hogy igen kicsi a női öltöző és különösen a váltásoknál kerül nagy nehézségekbe az öltözkö­dés megoldása, mert az öltöző­be igen kevesen férnek be.­­ Egyre több nődolgozó kerül üze­meinkbe és hivatalainkba és ezért szükséges, hogy a hivatal­vezetők, vállalatvezetők a nő­­dolgozóink részére a szükséges egészségügyi követelményeket biztosítsák. A régi Horthy-rendszerben a töltéseké volt csak az üdülés, különösen kedves volt a kizsák­­m­ányolóknak a téli sport mű­velése. Míg a munkás véres ve­rejtékkel dolgozott és rettegve gondolt a nehéz téli hónapokra, addig a tőkés dőzsölt és szóra­kozott. Népi demokráciánkban a hely­zet megváltozott. Népköztársa­ságunk alkotmánya minden dol­gozónak biztosítja az évi sza­badsághoz és üdüléshez való jogát. Nép­­demokráciáink meg­nyitotta­ a téli üdülőket is a dol­gozók előtt. Ma már a dolgozók tölthetik szabadságukat a leg­jobban felszerelt gyönyörű üdü­lőkben. Mivel a tőkéseik elzár­ták a dolgozókat­ az üdüléstől, sokan még ma sem ismerik eléggé és nem értékelik a­ téli üdülést. A szakszervezetekre és ezen belül a társadalombiztosí­tási tanácsokra hárul az a fel­adat hogy széleskörű felvilágo­sító munkával megszerettessék a postás dolgozókkal is a téli üdülés szépségeit. Meg kell ér­tetni a­ dolgozókkal, hogy e termelés egyenletesebbé tétele miatt is szükség van erre, mert nem veheti ki minden dol­gozó egyszerre a szabadságát, hanem egész éven át a Szabad­ságokat, a szabadságolási ütem­terv szerint kell biztosítani. Az üdülési tervet a szabadságolá­si tervvel teli összehangolni, hogy a dolgozóknak biztosítva legyen az üdülés idejére a 2 hét szabadság Nincs megkapóbb látvány, mint a hótól csillogó téli táj, a Mátra, Bükk, Pilis hegység hófedte lankái, a befagyott .Ba­laton, Testet, lelket, frissít fel, ha valaki két hétig részese lehet a téli természet meg-megújuló csodáinak. Változatossá teszik a téli üdü­lést a szervezett kirándulások és különböző sportlehetőségek. A Mátrában síoktatást is szer­veztek a téli üdülésre. Korc­so­­lyapál­ya és ródlipálya áll a dolgozók rendelkezésére. A Ba­latonon alkalmuk lesz a dolgo­zóknak a fakutyázásra is. Viszont aki főképpen pihenni akar, annak a lakályos szobák­ban és társalgókban különböző szórakozási, művelődési lehető­sége van Könyvtár, rádió, hanglemezek állnak a dolgozók szórakoztatásával. Film- és szín­­házelőadáso­kat rendeznek a be­utaltaknak. A téli üdülés nemcsak a sportlehetőségeket biztosítja, ha­nem azoknak a dolgozóknak, akiknek télen van beütemezve a szabadságuk, lehetőség nyílik rá, hogy egészségük helyreállí­tása céljából a legjobban fel­szerelt gyógyüdülőkben, Hajdú­szoboszló, Hévíz, tölthetik sza­­ba­dságukat. Megdőlt az a téves felfogás is, hogy a Balaton csak nyáron szép. Balatonlellén a dolgozó­kat a­ legjobban felszerelt üdülő várja, ahol lehetőség van a­ pi­henésre és szórakozásra. Bala­tonnak is megvan a téli szép­sége. Azok a dolgozók, akik Balatonlellén töltötték téli sza­­­badságukat, elragadtatás hang­ján beszéltek róla, feledhetelen számukra az a 2 hét A társadalombiztosítási taná­csok feladata, hogy a téli üdü­lés szépségeit tudatosítsák , és az üdülések egyenletes elosz­tásával is előbbre vigyék a ter­melés emelését, ötéves tervünk teljesítését és túlteljesítését. Nagy Irén üdülési felelős 3_ SZOVJETUNIÓ. A sz®ovjet _______________ postások szakszervezetének meghívására ez év tavaszán nagyobb francia és olasz szervezett postásokból álló küldöttség látogat el a Szovjetunióba. A küldöttség a szovjet posta munkáját, munka­­módszereit, a szovjet postás dolgozók munka- és életkörül­ményeit, társadalombiztosítási rendszerét , jóléti, kulturális intézményeit fogja tanulmányoz­ni. (Federation Postele) | AUSZTRIA,­­ 1946-ban a Genf­ben megtar­tott nemzetközi távközlési értekezleten az Egye­temes Posta Egyesülethez tar­tozó országok postaigazgatásai egyezményt fogadtak el a nem­­zetközi távbeszélőszolgálat meggyorsítása és korszerűsítése érdekében úgynevezett „koa­­xiaT’-rendszeres kábelvezeték lé­tesítésére vonatkozólag. Az egyezmény értelmében a Svájc­­ból Ausztrián át Csehszlovákiá­ba vezető vonat osztrák szaka­szát Feldkirchentől Bratislaváig 1952-ig kellett volna befejezni. Waldbrunner osztrák közleke­désügyi miniszter a napokban adta át a forgalomnak ünnepé­lyes külsőségek között­­ a Salzburg és Innsbruck között elkészült koaxin­-kábel vezetéket. Az új rendszerű kábel 960 egy­idejű beszélgetés lebonyolítását teszi lehetővé. Az osztrák sajtó hangoztat­ja, hogy az építésnek éppen ezen a szakaszon való megkez­dését 1949-ben az Innsbruck— Salzburg vidékének erősen meg­növekedett távbeszélőforgalma indokolja. Vájjon olyan nagy­mérvű lenne az idegenforga­lom? Szó sincs róla. Az idegen­­forgalom, legalább is a régi ér­telemben Vett és Ausztriának komoly valutabevételt és jöve­­delmet jelentő idegenforgalom rég a múlté, legfeljebb vágy­álom” — amint mondani szo­kás. Más a magyarázat. „Ausztria a Nyugat, előretolt védelmi erő­dítménye”. Ki is mondta ezt, persze Hitler hasonló értelmű emlékezetes kijelentése nyomán — szabadon? Nem is fontos. Tény az, hogy az amerikai megszálló hatóságok székhelye Salzburg. .És az amerikaiak, köztudomású, szeretnek telefo­­nálni. (Post und Telegraphie) | NYUGAT-NÉMETORSZÁG A nyugatnémet posta főigazga­­tóságainak vezetői — Nyugat- Németországban, Dániában és az Északi- és Keleti-tenger skan­dináv felségterülethez tartozó részein tartott nagyszabású ösz­­szevont őszi hadgyakorlatával egyidejűleg — nagy csendben megbeszélésre ültek össze, nyil­ván véletlenül, éppen a dán ha­tárhoz közel fekvő kies schleswig­­holsteini Frensburgban. A ta­nácskozásokra különösképpen meghívták az északi országok postaigazgatásának képviselőit is. A jámbor emberek azt gon­dolnák, hogyha csizmadiák talál­koznak, hát minden bizonnyal főleg a talpalásról esik szó — jegyzi meg a hosszúnevű Schleswig-holsteinische Volks­­zeitung ironikus hangon. Szó sincs róla. A postai veze­tők nem a közönség jobb postai kiszolgálásáról, Németország és a külföld közötti jobb postai ösz­­szeköttetés és kapcsolatok meg­teremtésén fáradoztak. Az egyik előadó, a történelmi nevű Frei­herr von Busche pld, az európai „védelmi” közösségről érteke­zett. A másik előadó, Franzl professzor, A német történet 1890-től 1950-ig címmel, hang­súllyal a megkötendő külön né­met államszerződéssel foglako­zott, áttekintést adott a tábori posta fejlődéséről és a német szuverenitás rövid időn be­lül várható „visszanyerésére"­ hivatkozva, javasolta a tábori posta felállítását s a megszerve­zésre vonatkozó­­terv kidolgozá­sára szólította fel a jelenlevő­ket. (Post und Telegraphie) LENGY­ELORSZÁG: A sza­bad Nép hírt ad arról, hogy a varsói televíziós adóállomás el­készült. Az adóállomás már né­hány hét óta kísérleti adásokat sugároz és még az első negyed­évben megkezdi az állandó műsor sugárzását. A varsói „távolbalátó” képes riportokat közöl majd a szocia­­lizmus építkezéseiről, ünnepsé­gekről, felvonulásokról, kulturá­lis és sporteseményekről. Az állomás hangos filmeket is be­iktat a műsorába. Az adásokat az üzemi klubokban és kultúr­­házakban elhelyezett vevőkészü­lékek útján egész Nagy-Varsó dolgozói hallgathatják és lát­hatják.

Next