Postás Dolgozó, 1964 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1964-03-01 / 3. szám

1964. MARCU­S t leveleznink , rák Bizalmiaknak is érdeme... Termelési tanácskozásain­kat megyeszerte február hó­napban tartottuk. Sokat be­szélgettünk, vitatkoztunk a szakvezetőkkel és tisztségvi­selőkkel, mert az elmúlt év­ben ezek a tanácskozások több helyen hozzászólás nél­kül fejeződtek be. Január vé­g­én, február elején összehív­ták a forgalmi és műszaki konferenciákat. A beszámoló­kat tartalmilag a legalaposab­ban megvitatták. A konferen­cia után nyomban elbeszélget­tünk a bizalmiakkal s így nemcsak a hirdetőtáblán ke­resztül értesültek a dolgozók a termelési tanácskozás idő­pontjáról, hanem a bizalmiak mindenkit felkerestek, s azt is elmondták, hogy miről lesz ott szó. Az ilyen alapos előkészítő mun­kásnak megvan az ered­ménye. A szabadnapos dolgo­zóknak több mint 90 százaléka vett részt a tanácskozásokon. Sárváron mindenki ott volt, Szombathely 1. sz. postahiva­talban úgyszintén. Hasonló tapasztalatokat szereztünk Celldömölik 1. és Szentgott­­hárd postahivatalokban is. A termelési tanácskozásokon szó volt a szocialista címért ver­senyző brigádokról — azokról is amelyek tavaly munkájuk­kal nem érdemelték ki ezt a címet — megvitatták a mód­szereket, a vállalásokat, azok értékelhetőségét. Látva, hogy ezzel a kérdéssel milyen ala­posan foglalkozunk, több he­lyen, így a Vas megyei Távbe­szélő Üzemnél Szombathely 1. sz. postahivatal távbeszélő központjánál és Sárváron újabb brigádok jelentették be a „Szocialista brigád” va­lamint a „Szocialista munka osztálya”, „Szocialista munka hivatala” megtisztelő elneve­zés megszerzéséért folyó harc­ban való részvételü­két. Tapasztaltunk hibákat is. Kőszegen a dolgozók nem is­merték az irányszámokat, a távbeszélő-kezelők pedig tá­vol maradtak. Vasváron for­mális volt a forgalmi, illetve műszaki konferencia. Maga az szb titkár sem szólt hozzá Galambos Géza a Vas megyei bizottság tagja Eredményes balesetelhárítási oktatás. Jóleső érzést, biztonságot váltott ki belőlünk az, hogy a tanműhely vezetője és oktató­ink szívükön viselik testi ép­ségünket. Rendszeresen, egyé­nileg foglalkoznak a beosztott ifjúmunkásvédelmi felelősök­kel, gépenként külön-külön megmagyarázzák azok bizton­ságos kezelését, s azt is, hogy egy-egy rossz módszer vagy kézmozdulat milyen baleseti veszélyeket rejt magában. E körültekintő, alapos neve­lőmunkának eredménye: ed­dig baleset még nem történt tanműhelyünkben. Bartók Lázár Távbeszélő Igazgatóság tanműhelye I /9. oszt. Postás zubbony kölcsönzése két pohár sörért Nagy a nyüzsgés az­­intézet folyosóján, a gimnázium esti tagozatának elsőosztályos ta­nulói izgatottan várakoznak, hogy beléphessenek a vizsga­­bizottság elé, számot adni fél­évi tanulmányi eredményeik­ről. Az edelényi postahivatal három ifjú kézbesítője is ott volt közöttük. Végre sor ke­rült reájuk! Sápadtan, illető­­dötten — ilyenkor ez érthető — lépnek be, s röviddel ké­sőbb pedig egészen más arc­cal jönnek egymás után kife­lé. Sikerült! A soronkövetkezők irigyked­ve figyelik a nagy kivonulást. Egyiküknek hirtelen megváltó ötlete támad. — Te, add kölcsön a postás­kabátodat, talán nekem is sze­rencsét hoz, vizsga után fize­tek ezért két pohár sört... Az egyezség megtörtént, de az alkalmi postás csak hár­massal úszta meg. Úgy lát­szik, a postás zubbony viselé­se mellett tanulni is kell... G. Gy. M­OSZDJVJUK! Közismert, hogy a kemény tél a távbeszélő vonalakon milyen tömegzavarokat oko­zott. Egyik brigádunk Nagy­­káta körzetében, kora reggel­től késő estig, 20 fokos hideg­ben dolgozott a vonalak hely­reállításán. Eredményesen dol­goztak, s lelkes munkájukat fűtötte az a tudat, hogy Nagy­ító­tán este meleg szoba, étel fogadja őket. A brigád tagjai hálával gon­dolnak Tatár Bélára, a nagy­­kátai hivatal vezetőjére, ő volt ugyanis az, aki szaktár­si, önzetlen segítséget nyúj­tott és közbenjárt a szállás és ellátás biztosítása érdekében. — Írja meg titkár elvtárs a Postás Dolgozóban köszöne­­tünket Tatár Bélának — kér­ték a brigád tagjai, amikor visszatértek az üzembe. Petrovics János szb-titkár vád Fenntartási Üzem 46 év után Bensőséges, megható ünnep­ségnek volt színhelye február 15-én Sopron 1. sz. postahiva­tal főnöki irodája. A főhelyen Hiller Antal hivatalvezető­helyettes ült, őt búcsúztatták, hiszen 46 évi postai szolgálat után vonult nyugalomba. Régen, 1918. október 1-én, mint postanövendék kezdte meg szolgálatát a Sopron 2. sz. postahivatalban, s itt ma­radt e szép városban. Hogy milyen munkát végzett? Min­dennél többet mond az a tény, hogy megkapta a „Posta kivá­ló dolgozója” kitüntetést, többször volt „Kiváló dolgo­zó”. Búcsúztattuk a párt- és a szakszervezet részéről, ott vol­tak munkatársai, akik kedves ajándékokat nyújtottak át az ünnepeltnek. Németh András szib-titkár Sopron 1. sz. postahivatal Az újííttmozgalom eredményeiről A Debreceni Postaigazgató­ság értékelte „A kerület leg­jobb újítója” címért szervezett 1963. évi versenyt. 1962. július 1 és 1963. december 31-e kö­zötti időszakban a „Kerület legjobb újítója” címet a vele járó 1000 Ft-os jutalommal együtt Háy Ervin aranyérmes újító nyerte meg. A második helyezést megosztva Szabó Balázs, a debreceni központos üzem műszerésze és Radics Pálné, Debrecen 1. megyei postahivatal távbeszélő-keze­lője kapta, 500, illetve 300 Ft jutalommal. A harmadik díjat Makrai Gyula, a debreceni magasépítés üzemlakatosa sze­rezte meg, 200 Ft-os juta­lommal. A­ debreceni Z­DU automata központ dolgozóinak kezde­ményezésére ebben az évben a versenyt kiterjesztettük a „Kerület legjobb újító üzeme” és a „Kerület legjobb újító hivatala” cím megszerzéséért. A versenyt 1965. február hó 15-én értékeljük. Az első há­rom helyezettet 1500 Ft juta­lomban részesítik. A verseny­nek ebben a szakaszában csak azok az üzemek és hivatalok jöhetnek számításba, amelyek kettőnél több elfogadott és bevezetett javaslatot tudnak felmutatni. VOLTA A DOLGOZÓ Egy rádióállomás fennállásának­­ 40. évfordulójára kívül, belül megfiatalodva készülünk állomásunk nagy ünnepére. Nagy idő ez, még egy rádióállomás történetében is. Ha­ megtennének első adó­­berendezései, múzeumban hir­detnék a rádió hőskorát, s azoknak az embereknek a munkáját, akik négy évtized­del ezelőtt ezeket a berende­zéseket gondozták, kezelték. Jórészük eltávozott soraink­ból, mások megöregedve te­kintenek vissza a technikai fejlődés roppant távlatain keresztül a hősi múltba. Mai életünk sodró iramában alig­ha gondol valaki arra, hogy megörökítse a magyar rádió­adás őskorának történetét. Pedig a fejlődés nem csupán műszaki vonatkozásban vitte előre az életet, nemcsak új berendezéseket állított a régi falak közé, hanem új életfor­mát teremtett az embereknek. Ezért kortörténeti érdekesség is ez a múlt. Hol van már a hajdani legénykonyha? A he­lyén korszerű ebédlő. Rádiós generációk nevel­kedtek a székesfehérvári adó­állomás falai közt. Az évfor­duló napján a régiek ide lá­togatnak,­ elégedetten szemlél­hetik, hogy a négy évtized nem múlt el nyomtalanul. Horváth Ferenc a székesfehérvári Rádióállomás szó­titkára A legújabb szakszervezeti kiadványok Felhívjuk a szakszervezeti bizottságok,, figyelmét arra, hogy a SZOT Elnökség hatá­rozata értelmében és szakszer­vezetünkkel egyetértésben a Táncsics Könyvkiadó a közel­jövőben az alábbi szakszerve­zeti kiadványokat küldi meg: DR. JANDEK GÉZA: A szocialista munkaverseny ha­zánkban. A kötet sokoldalúan elemzi a szocialista munkaver­­seny kialakulását és fejlődé­sét, valamint helyét és szere­pét a szocialista építés idő­szakában. Feltárja a munka­verseny elvi és gyakorlati kér­déseit, és ezeket magyarázva konkrét, gyakorlati segítséget nyújt a szakszervezeti tisztség­­viselőknek és a gazdasági ve­zetőknek. Ismerteti a munka­verseny formáit — egyéni és kollektív versenyformákat —, az újítómozgalmat, foglalko­zik a munkaversenyről szóló 1022/1961. (XI. 15.) számú MT—SZOT határozat megva­lósításával is. FÁBRI TIBOR: A szocialis­ta brigádvezető tevékenysége. A szocialista brigádok kis­könyvtárának első kötete út­mutatást ad: hogyan dolgoz­zon, mivel törődjön, s hogyan oldja meg sokrétű feladatait a szocialista brigád vezetője. Hasznos tanácsokat ad a ter­melési, művelődési, tanulmá­nyi, nevelési stb. brigádválla­lások elkészítéséhez, teljesíté­séhez. (Ingyenes kiadvány.) DR. SZEGŐ TAMÁS: Mit és hogyan tesz a társadalmi bíróság? A „Válaszolunk a dolgozók kérdéseire’-sorozat­­ban megjelenő, és elsősorban a bizalmiaknak, tisztségvise­lőknek szóló füzet népszerű módon ismerteti­­a társadalmi bíróságok tevékenységét. Is­merteti a létrehozásukkal kap­csolatos teendőket, a társadal­mi bíróságok elé tartozó ügye­ket, az eljárást, az intézkedé­seket, valamint tájékoztat a fellebbezési­ eljárásról és a végrehajtásról. (Ára: 1.— Ft) ■s VIDÉKEN LÁTTUK Külterületi kézbesítők a Cegléd 1. sz. postahivatalban a reggeli anyagrendezés közben Farkasinszki Lajos — Cyoma postahivatal — távbeszélőkezelő Fügedy Imréné — Kisújszállás postahivatal — utalványt vesz fel A Kecskemét 2. sz. postahivatal dolgozói útban a csomagraktár felé

Next